[origo] c√≠mlap h√≠rek levelez√©s internet előfizet√©s [OK.hu]


Einstein bukt√°ja

előző 305/1057. oldal 302 303 304 305 306 307 308 k√∂vetkező Ugr√°s a(z) oldalra
hanjó
2010. 02. 09. 12:35

Valami deficitet (43" - sz√∂g) tal√°ltak, amit nem lehet a bolyg√≥k okozta perturb√°ci√≥val magyar√°zni a newtoni fizika alapj√°n (m√©g egy Vulcan nevŇĪ hipotetikus belső bolyg√≥t is felt√©teleztek e miatt).
Erről hallott√°l-e?

De itt van Dobó Andor tollából dióhéjban leírva:
"... M. Clemens csillag√°sz √©ppen befejezte nagy elődje, Leverrier 1840 t√°j√°n v√©gzett csod√°latosan pontos sz√°m√≠t√°sainak ellenőrz√©s√©t, amely a Merk√ļr legkisebb napt√°vols√°ga (perih√©liuma)
elforgását akarta tökéletesen megmagyaráznia többi bolygónak a Newton-féle elmélet szerint rá gyakorolt zavaró hatása (perturbációja) alapján. Ez a próbálkozás azonban sikertelen maradt.
A 19. sz√°zad v√©g√©n S. Newcomb az 1750-t√≥t 1892-ig terjedő 5421 Merk√ļr-megfigyel√©sből, a perch√©lium elforg√°s√°ra 575,07 √≠vm√°sodpercet tal√°lt √©vsz√°zadonk√©nt. A perturb√°ci√≥sz√°m√≠t√°s alapj√°n az elm√©let csak 533,87 √≠vm√°sodpercet tudott megmagyar√°zni, vagyis m√©g mindig hi√°nyzott 41,24 √≠vm√°sodperc.
Clemens, Leverrier sz√°mf√°sain√°l mindent rendbel√©vőnek tal√°lt. N√°la sz√°z √©vre esően 43,6 √≠vm√°sodperc
maradt magyar√°zat n√©lk√ľl. Holtf√°radtan h√°tradőlt sz√©k√©ben √©s eltŇĪnőd√∂tt a sz√°m√≠t√°sok f√∂l√∂tt, mik√∂zben azon morfond√≠rozott, hogy mi√©rt egy Einsteinnek kellett megsz√ľletnie ahhoz, hogy a perih√©lium mozg√°sa
magyar√°zatot kapjon. Az √°ltal√°nos relativit√°selm√©let alapj√°n v√©gzett pontosabb sz√°m√≠t√°s szerint a Merk√ļr kering√©se
folyam√°n az elforg√°s sz√∂g√©re sz√°z √©v alatt 42,1 √≠vm√°sodperc ad√≥dott. Az 1765-t√≥t 1937-ig √°gyelembe vett 10482 Merk√ļr-megfigyel√©s
USA-ban t√∂rt√©nő √ļjrafeldolgoz√°sakor -4 √©vig tart√≥ munka ut√°n-√©vsz√°zadonk√©nt 42,84 √≠vm√°sodpercet
kaptak a perihelium elforgásra, amit a mérésekkel összevetve már igen jónak találtak. ..."

√Čs m√©g egy megjegyz√©se:
¬Ľ... Ortvay Rudolf fizikus, akad√©mikus, a budapesti tudom√°nyegyetem
professzora is Newton sz√ľlet√©s√©nek 300-ik √©vfordul√≥ja alkalm√°b√≥l 1943-ban a Matematikai √©s Fizikai Lapokban azt √≠rta, hogy:
"A Merk√ļr p√°ly√°j√°nak kism√©rvŇĪ elforg√°sa az egyelten, amiről nem lehetett sz√°mot adni √©s amelyet a Newton-f√©le
t√∂rv√©nynek az √°ltal√°nos relativit√°s elm√©let√©ből ad√≥d√≥ kism√©rvŇĪ m√≥dosul√°sa magyar√°z". ...¬ę

Tehát a perihélium pont a keringés irányában lassan precesszál.
Akkor, ha ebből se √©rted meg, keress m√©g ...
demokritosz
2010. 02. 09. 12:58

hanjó

MŇĪv√©szi szintre fejlesztetted as mell√©besz√©l√©st. Ebbben a sz√∂vegben egy sz√≥ sincs a 4 dimenzi√≥s t√©ridőről.

(a tényeket egyébkén én is ismerem)
hanjó
2010. 02. 09. 13:51

" ... Ebbben a sz√∂vegben egy sz√≥ sincs a 4 dimenzi√≥s t√©ridőről.
- Einsteinről sincs?
Úgy gondoltad talán, hogy én majd ki is számolom neked a deficitet a Nap terének torzulásából?
Attól tartok, hogy sose számoltad ki a többtest probléma egyetlen esetét se.

"(a tényeket egyébkén én is ismerem)"
- Nem pont √ļgy n√©zel ki.
Miből j√∂tt h√°t a perih√©lium precesszi√≥ deficit magyar√°zata, vagy a csillagok Nap k√∂r√ľli l√°tsz√≥lagos helyzetei deficitjeinek korrekci√≥ja?
A t√©ridő torzul√°s√°b√≥l.
(Mert pl. csup√°n a hf/c¬≤-re hat√≥ vonz√≥erő nem ad kiel√©g√≠tő magyar√°zatot r√°. Tudnod kellene azt, hogy az I. vil√°gh√°bor√ļ alatt - annak ellen√©re, hogy Einstein ellens√©ges √°llamban √©lt - az angol csillag√°szok kim√©rt√©k egy teljes napfogyatkoz√°s alkalm√°val az effektust, amiről 1919-ben egy konferenci√°n/kongresszuson be is sz√°moltak. Igaz√°n ez tette Einsteint vil√°gh√≠rŇĪv√©.)

Igaz, nem te írtad, de ezt a 'szintet' érdemes idézni Bnum2 hsz.-ból:

"... Vissza t√©rve a t√©rg√∂rb√ľletre √©s az √°br√°kra.
Tov√°bbra is k√©rd√©s mi k√∂ze van a g√∂rb√ľlt fel√ľletnek a gravit√°ci√≥hoz?

Egy hasonl√≥ g√∂rb√ľlt fel√ľleten nem gyorsul a goly√≥, ha nincs gravit√°ci√≥
(s√ļlytalans√°g).
Teh√°t a fel√ľleten val√≥ mozg√°s√°nak a felt√©tele, a fel√ľletre merőleges gravit√°ci√≥. ..." - 6071 hsz.
- M√°s szavakkal: a potenci√°lfel√ľlet modellj√©t val√≥s√°gos hepehup√°s flaszternek k√©pzeli!!!

Jutottál-e valamire a 4 és 5 pont elhelyezésében?
(El√°rulom neked, a n√©gy egym√°s szomsz√©ds√°g√°ban l√©vő pont a szab√°lyos tetra√©der cs√ļcsai.)
demokritosz
2010. 02. 09. 14:53

hanjó

Tov√°bbra is mell√©besz√©lsz. Ebben a sz√∂vegben egy sz√≥ sincs a 4 dimenzi√≥s t√©ridőről.

"- Einsteinről sincs?"

Akkor most szerinted Einstein maga a 4 dimenzi√≥s t√©ridő?

"Úgy gondoltad talán, hogy én majd ki is számolom neked a deficitet a Nap terének torzulásából?"

Nem. Azt rem√©ltem, hogy a feltett k√©rd√©sről besz√©lsz.

"Miből j√∂tt h√°t a perih√©lium precesszi√≥ deficit magyar√°zata, vagy a csillagok Nap k√∂r√ľli l√°tsz√≥lagos helyzetei deficitjeinek korrekci√≥ja?
A t√©ridő torzul√°s√°b√≥l."

√Čs hogyan j√∂n belőle, erre v√°laszolj.

"...az angol csillag√°szok kim√©rt√©k egy teljes napfogyatkoz√°s alkalm√°val az effektust, amiről 1919-ben egy konferenci√°n/kongresszuson be is sz√°moltak."

Ebből egy sz√≥ sem igaz. Eddington val√≥j√°ban nem m√©rt semmit, mert felhős volt az √©g. De azt hazudta, hogy a m√©r√©s Einsteint igazolta. Eddington csal√≥ volt. Ez egy j√≥l ismert t√∂rt√©net. (erről olvashatsz Sz√©kely L√°szl√≥ k√∂nyv√©ben is)

Bnum2-nek igaza van. Az √°ltalad beoll√≥zott √°br√°kon g√∂rbe fel√ľletek l√°that√≥k. √Čs neked fogalmad sincs, hogy mit √°br√°zolnak.



hanjó
2010. 02. 09. 15:38

"... Akkor most szerinted Einstein maga a 4 dimenzi√≥s t√©ridő? ..."
- Szerinted mit sugall ez a topiccím?

"... Akkor most szerinted Einstein maga a 4 dimenzi√≥s t√©ridő? ..."
- Annak segítségével lehetett kalkulálni a korrekciót ahhoz, hogy a perihélium precesszió magyarázható legyen.
Mivel a Nap torz√≠tja a t√©ridőt, ez√©rt a Merk√ļr a perih√©lium z√≥n√°ban gyorsabban mozog, mint a newtoni szerint sz√°m√≠tott.
(Pr√≥b√°ld ki: egy vasgoly√≥b√≥l k√©sz√≠ts egy ing√°t √©s hozd leng√©sbe. Majd a nyugalmi helyzetnek megfelelő pont al√° helyezz egy m√°gnest √ļgy, hogy ne √©rjen a goly√≥hoz. Azt fogod tapasztalni, hogy megnő az inga sebess√©ge - kisebb leng√©sidő - de kisebb lesz a leng√©sek kit√©r√©se is. Ha elektrom√°gnessel csin√°lod, l√°tv√°nyosan be-ki kapcsolgatva "s√©t√°ltathatod", vagy "g√ľriztetheted" az ing√°t. K√©rdezem, hogy torzult-e a t√©r az inga alatt?)

"... Ebből egy sz√≥ sem igaz. Eddington val√≥j√°ban nem m√©rt semmit, mert felhős volt az √©g. ..."
- Teh√°t el se mentek oda, vagy megdőlt a csillagok l√°tsz√≥lagos helyzete deficit√©nek magyar√°zata, mert az√≥ta senki se vette a f√°radts√°got arra, hogy kim√©rje?

De azért ezt ide teszem, hátha tudod, hogy mi?



"... Bnum2-nek igaza van. Az √°ltalad beoll√≥zott √°br√°kon g√∂rbe fel√ľletek l√°that√≥k. ..."
- Ezek szerint te se √©rted azt, hogy mi a potenci√°lfel√ľlet √©s te is flaszternek n√©zed pont √ļgy, mint ő.
De akkor mondd, mit is csin√°lt Bolyai?

Na és az ötödik pontot el tudtad-e már helyezni?
hanjó
2010. 02. 09. 20:17

1xŇĪ
2010. 02. 10. 09:42

Nem beszél mellé hanjó.
Az √°ltrel a 4D nem-euklideszi t√©ridő modellt haszn√°lja, melyben a bolyg√≥k vil√°gvonalai ennek geodetikusai, √©s amiket az Einstein f√©le egyenletekből lehet meghat√°rozni, a Merk√ļr p√°lya sz√°m√≠t√°sai ezen alapulnak.
A számításokat ide nem lehet leírni.
1xŇĪ
demokritosz
2010. 02. 10. 10:58

1xŇĪ

Úgy látom, hogy segítesz hanjónak a mellébeszélésben.

Gondolkodj egy kicsit. Mi az az elem, ami szerepel Einstein számításaiban, de Newtonéban nem?

Mi a k√ľl√∂nbs√©g Newton gravit√°ci√≥s elm√©lete √©s a (Faraday nyom√°n elfogadott√° v√°lt) mezőn alapul√≥ gravit√°ci√≥s elm√©let k√∂z√∂tt?

Tudod, hogy mi?
1xŇĪ
2010. 02. 10. 11:45

Mi az az elem, ami szerepel Einstein számításaiban, de Newtonéban nem?

A 4D nem-euklideszi t√©ridő, √∂sszes geometriai tulajdons√°gaival, valamint ezek √©s a jelenlevő anyagok jellemzői k√∂z√∂tti √∂sszef√ľgg√©sekkel.
1xŇĪ
1xŇĪ
2010. 02. 10. 11:50

Nézd, csak, találtam egy leírást, ahol a vége felé szerepel, hogy milyen kiegészítés kell a perihéliumvándorlás áltreles számításához.
http://complex.elte.hu/~csabai/szamszim/simLec4.pdf
1xŇĪ
demokritosz
2010. 02. 10. 12:40

1xŇĪ

"A 4D nem-euklideszi t√©ridő, √∂sszes geometriai tulajdons√°gaival, valamint ezek √©s a jelenlevő anyagok jellemzői k√∂z√∂tti √∂sszef√ľgg√©sekkel. "

Te ezt érted? Vagy csak leírod?
1xŇĪ
2010. 02. 10. 13:00

A l√©nyeg√©t illetően √©rtem, nem olyan neh√©z dolog ez, meg lehet n√©zni b√°rmely tank√∂nyvben, vagy az interneten, meg persze iskol√°ban tan√≠tj√°k.
A részletek, a konkrét számítás mikéntje és hogyanja, az már más dolog. Arról fogalmam sincs.
De miért érdekes az, hogy én mit értek?
1xŇĪ
hanjó
2010. 02. 10. 18:02

"√ögy tŇĪnik, k√©t tud√≥s legyŇĪrte a 600 milli√≥s NASA k√ľldet√©st √©s elsők√©nt m√©rtek meg egy jelens√©get, amit Einstein relativit√°s-elm√©lete megj√≥solt. A sz√≥ban forg√≥ jelens√©g, az √ļgynevezett "frame dragging" az a hat√°s melyben egy nagy t√∂megŇĪ test, mint a F√∂ld, forg√°s√°val mag√°val vonszolja a t√©ridőt. ..."

demokritosz
2010. 02. 11. 08:50

hanjó

"a F√∂ld, forg√°s√°val mag√°val vonszolja a t√©ridőt. ..."

T√©nyleg. Az √°br√°n j√≥l l√°that√≥, ahogy vonszolja. A teret nem is annyira, de az időt √ļgy vonszolja, mintha ut√°nna lenne k√∂tve. Az is j√≥l l√°that√≥, hogy ha a F√∂ld meg√°llna, akkor az idő meg is előzn√© a F√∂ldet.

Ugye te is l√°tod?
hanjó
2010. 02. 11. 10:55

demokritosz!

Elhelyezted-e már az ötödik pontot?
(M√©g mielőtt leflaszterezn√©d az √©gi p√°ly√°kat ...)
astrojan
2010. 02. 12. 03:07

J√ļj, h√°t ha ezt hamarabb mondt√°tok volna, hogy a F√∂ld √≠gy vonszolja a t√©ridő gumilepedő cumit akkor m√°r r√©g meg√©rtettem volna, hogy d√©l-Amerika alatt be van horpadva a t√©ridő vonszol√°s, m√≠g az inkontinens Eur√≥pa al√≥l ellopt√°k a gumilepedőt, √≠gy azt√°n n√°lunk nem is vonszol√≥dik a t√©r. Vagy tuszkol√≥dik, se nem. Amin nem csod√°lkozom, mert nincs is t√©r. Az viszont legal√°bb 18 tizedes pontosan nincs (+/- 5%:)

Persze a f√©m dragging term√©szetesen l√©tezik n√°lunk, de csak am√≠g forog a F√∂ld (M√ČH-e)..

demokritosz
2010. 02. 12. 09:08

szevasz astrojani bar√°tom

De nemcsak, hogy vonszolja, hanem csavarja is. A t√©ridő meg √ļgy csavarodik, hogy m√©g a leve is kicsordul, mint a citromnak.

Ez√©rt esik az eső. Mosm√° tudod.
hanjó
2010. 02. 12. 10:10

Úgy látom, hogy még mindig nem birkóztál meg az ötödik pont elhelyezésével, Bnum2 kollégád meg a négyszögét keresi?
hanjó
2010. 02. 12. 12:49


√ćgy g√∂rb√ľl a t√©r a Nap k√∂r√ľl.

A Nap p√°ly√°ja a n√©gy m√©rt kvaz√°r előtt 2005. okt√≥ber√©ben.
[National Radio Astronomy Observatory]
demokritosz
2010. 02. 12. 13:22

hanjó

"A Nap gravit√°ci√≥s ter√©ben t√∂rt√©nő f√©nyelhajl√°st Albert Einstein j√≥solta meg..."

Ez √ļgy igaz, mint √©n vagyok az √ļristen.

√Črdekes, hogy m√°r Newton is √≠rt r√≥la, meg Laplace is. Persze lehet, hogy Einstein egy f√©reglyukon kereszt√ľl visszament az időben, √©s m√©g Newton előtt j√≥solta meg a f√©nyelhajl√°st.

De h√°t ezek r√©szletk√©rd√©sek. Minek bajl√≥dni vel√ľk.

A fizika legfontosabb törvényei:

Első t√∂rv√©ny: minden jelentős fizikai jelens√©get Einstein j√≥solt meg.
M√°sodik t√∂rv√©ny: Ha nem √≠gy lenne, akkor √©letbe l√©p az első t√∂rv√©ny.
előző 305/1057. oldal 302 303 304 305 306 307 308 k√∂vetkező Ugr√°s a(z) oldalra

Free Web Hosting