[origo] c√≠mlap h√≠rek levelez√©s internet előfizet√©s [OK.hu]


Einstein bukt√°ja

előző 309/1057. oldal 306 307 308 309 310 311 312 k√∂vetkező Ugr√°s a(z) oldalra
hanjó
2010. 03. 01. 12:05

Demokritosz!

Ezt fejtette meg Einstein.
Az elektronok mozgási energiáját az ellentér módszerével szokták mérni.

A kil√©p√©si munka tulajdonk√©ppen a 6157.-ben k√∂z√∂lt t√°bl√°zat hat√°rhull√°mhosszaihoz rendelhető fotonok energi√°ja is egyben.
demokritosz
2010. 03. 01. 15:33

Ha pontosabb m√©r√©seket v√©gezn√©nek, akkor szerintem kider√ľlne, hogy a hat√°rfrekvencia felett (ahol m√°r van elektronkil√©p√©s), a frekvencia folyamatos emel√©s√©vel a kil√©pő elektronok sebess√©ge nem folyamatosan, hanem l√©pcsőzetesen v√°ltozik.

Ezt Einstein képlete nem tartalmazza. Ezért helytelen.
hanjó
2010. 03. 01. 17:57

Mi√©rt kell lenni√ľk √©s mekkora "l√©pcsőket" felt√©telezel - mondjuk eV-ban megadva?
demokritosz
2010. 03. 01. 22:42

Einstein elk√©pzel√©se szerint a foton rugalmasan √ľtk√∂zik az elektronnal, √©s kil√∂ki a hely√©ről az elektront. A foton energi√°ja fedezi a kil√∂k√©si munk√°t plusz az elektron mozg√°si energi√°j√°t.

Ez egy egyszerŇĪ, de nagyon gyermeteg elk√©pzel√©s.

Az elektron kimozd√≠t√°sa ugyanis nem rugalmas √ľtk√∂z√©s r√©v√©n, hanem rezonancia-jelens√©g r√©v√©n t√∂rt√©nik.

hanjó
2010. 03. 02. 01:11

No de a kilépési munka vitathatatlan, fotokatód anyagonként más és más.
Mi rezonál mivel, amikor a kilépési munka elviszi az energia egy részét?

Akkor, ha rezonancia lenne a jelens√©g magyar√°zata lenni kellene olyan frekvenci√°knak - amelyek az infrav√∂r√∂s tartom√°nyba esnek - , s ezek felharmonikusai meghaladj√°k a k√ľsz√∂bfrekvenci√°t √©s azokra is kapni kellene foto√°ramot.
Márpedig ezt a frekvencia többszörözést csak a nonlineáris dielektrikumok 'tudják'.
Priv√°t Emil
2010. 03. 02. 18:19

"Az elektron kimozd√≠t√°sa ugyanis nem rugalmas √ľtk√∂z√©s r√©v√©n, hanem rezonancia-jelens√©g r√©v√©n t√∂rt√©nik. "

Ez a gyermeteg elk√©pzel√©s! Ez r√©g megdőlt, ugyanis a rezonancia kialakul√°s√°ra v√°rni k√©ne, √°m az elektron azonnal kil√©p, amint a fotonnal k√∂lcs√∂nhat.
hanjó
2010. 03. 02. 18:48

A foton hat√°s√°ra azonnal kil√©pő elektron azt bizony√≠tja, hogy az nem gyŇĪjti/halmozza a fotonok energi√°j√°t, teh√°t a jelens√©g egyfotonos folyamat.
demokritosz
2010. 03. 03. 08:22

hanjó

A korai elk√©pzel√©sek szerint az elektron egy goly√≥cska. Ugyanez terjedt el (helytelen√ľl) a fotonr√≥l is. Innem sz√°rmazik a rugalmas √ľtk√∂z√©sre vonatkoz√≥ gyermeteg elk√©pzel√©s.

De sem az elektron, sem a "foton" nem olyan, mint a bili√°rdgoly√≥. √ćgy rugalmas √ľtk√∂z√©sről nincs √©rtelme besz√©lni.
hanjó
2010. 03. 03. 08:56

Demokritosz!

Ettől f√ľggetlen√ľl a fotoelektron azonnal kil√©p a fotokat√≥db√≥l ha egy foton oda be√©rkezik.
Ezt a fotomultiplayerek katódjain nagyon jól lehetett tanulmányozni koincidencia módszerekkel.
(Bay Zolt√°n volt nagy tudora ennek.)

¬Ľ... De sem az elektron, sem a "foton" nem olyan, mint a bili√°rdgoly√≥. √ćgy rugalmas √ľtk√∂z√©sről nincs √©rtelme besz√©lni.¬ę
- Hadd kérdezzem meg azt, hogy milyenek?
1xŇĪ
2010. 03. 03. 09:25

A rugalmas √ľtk√∂z√©s nem azt jelenti, hogy valami bili√°rdgoly√≥, hanem azt, hogy az energia √©s az impulzus ugyanannyi √ľtk√∂z√©s ut√°n, mint előtte volt.

(Ez m√©g rugalmatlan √ľtk√∂z√©sn√©l is √≠gy van, kiv√©ve, ha az energi√°k k√∂z√© csak a mechanikai energi√°t sz√°moljuk bele.)
1xŇĪ
hanjó
2010. 03. 03. 11:57

Itt √©ppen nem erről van sz√≥, mert a kil√©pő fotoelektron energi√°ja a kil√©p√©si munk√°val kisebb az elnyelt foton√©n√°l.
(Akkor, ha a fotoelektron az energi√°j√°t az elektrom√°gneses t√©rből nyeln√© el - amit a f√©nyintenzit√°sb√≥l lehet sz√°molni -, sokkal hosszabb idő alatt √©rn√© el a kil√©p√©shez sz√ľks√©ges energi√°t.)

Foton-elektron √ľtk√∂z√©s t√∂rt√©nik a Compton - sz√≥r√°s eset√©ben is.
1xŇĪ
2010. 03. 03. 13:08

Köszönöm.
1xŇĪ
Lemon Tree
2010. 03. 03. 18:55

M√©g enn√©l is primit√≠vebb "levezet√©si" hiba, amikor bar√°tunk a p√©ldabeli rep√ľlőg√©p menetidej√©t sz√°molgatja keresztir√°ny√ļ v sebess√©gŇĪ sz√©lben √©s elv√©gzi a klasszikus sebess√©g√∂sszegz√©st; nemes egyszerŇĪs√©ggel hanyagolja el, hogy a sebess√©g vektormennyis√©g, √©s nem mindegy, hogy c-vektor, vagy c-vektornak az AB-re merőleges vet√ľleti vektor√°nak a hossz√°t (gy√∂k(c^2-v^2)) veszi-e figyelembe az odavissza √ļt idej√©nek kisz√°m√≠t√°sa sor√°n. :)) De tetszik, hogy erre f√∂l m√©g ő ostob√°zza le az √°ltala cit√°lt tank√∂nyv p√©ld√°j√°t, ahol max. annyi lehetett a hiba, hogy ABA √ļt helyett v√©letlen√ľl ACA-t √≠rhattak, legal√°bbis, ha bar√°tunk val√≥ban pontosan id√©zi a p√©ld√°t.

Az is nagyon tetszik, hogy ez a jeles "fizikus" b√°tran kijelenti ugyan, hogy idő nincs, de az√©rt a sebess√©g fogalm√°t nem csak alkalmazza, de maga is sebess√©geket tartalmaz√≥ "vil√°gk√©plet"-tekkel √°ll elő pl. a relativisztikus t√∂megn√∂veked√©s sz√°m√≠t√°s√°ra. K√©rdem √©n, hogyan nem l√©tezhet idő, ha k√∂zben a sebess√©g l√©tezik?

De √ļgy eg√©sz√©ben is: az a "s√©rtett emberes" hangnem, √©s ahogyan m√©g P√°link√°s akad√©mi√°s urat is feleslegesen froclizza, sz√°momra nem a meg nem √©rtett zsenit, hanem a nagyon is k√∂nnyen √©rthető sciento-elmeh√°borodott pszich√©t juttatja eszembe. Tizenkettő egy tucat az ilyenből, az csak egy helyi "folkl√≥r", hogy itt Einstein szidalmaz√°s√°ra mindig ragadnak a hagyom√°nyosan zsid√≥z√≥-centrikus, a folyton-folyv√°st csak "zsid√≥" ellen-√∂sszeesk√ľv√©sekről hablatyol√≥ elmeh√°borodottak. A politikai topikokban √©s a "tudom√°nyos" topikokban egyar√°nt.
demokritosz
2010. 03. 05. 08:59

hanjó

"Ettől f√ľggetlen√ľl a fotoelektron azonnal kil√©p a fotokat√≥db√≥l ha egy foton oda be√©rkezik."

Mennyi az az azonnal? H√°ny mikroszekundum vagy szekundum?

Mert ugye az azonnal a nem egy ekzakt valami.
hanjó
2010. 03. 05. 13:41

Demokritosz!

"... Mert ugye az azonnal a nem egy ekzakt valami."
- Valóban nem, mert fotokatódja válogatja.
Bay Zoltán a fotomultiplierjeihez épített gigahertzes számlálókat, ami azt jelzi, hogy pikoszekundumos felbontásnak semmi akadálya.
(Ha bővebben √©rdekel n√©zz ut√°na az "Elektronsokszoroz√≥, mint elektronsz√°ml√°l√≥" c. cikknek, valamint Bay Zolt√°n, Sel√©nyi P√°l √©s Szigeti Gy√∂rgy neveknek.)
astrojan
2010. 03. 07. 02:40

A pikoszekundum nem azonnal van, el√©g hossz√ļ idő.

Ennyi idő alatt mondjuk egy-egy Be6 atommag 200 mill√≥szor k√©pes lenne ledobni mag√°r√≥l 2-2 protont, vagy a H4 atommag 10 milli√°rdszor l√∂khetne le egy egy neutront.


Lemon Tree 6173, Idő t√©nyleg nincs √©s kapaszkodj meg, sebess√©g sincs. Ezeket a fogalmakat mi, emberek defini√°ltuk, hoztuk l√©tre, kital√°ltuk a saj√°t c√©ljainkra, felhaszn√°l√°sra az√©rt, hogy le tudjuk √≠rni a mozg√≥ anyagi vil√°got. De ezek fizikailag nem l√©teznek, mert a sebess√©g nem anyag, az idő nem anyag √©s a t√©r sem anyag.

Ha az emberek kihaln√°nak akkor ezek a fogalmak eleny√©szn√©nek mert csak a fej√ľnkben l√©teznek ha √©rted mit jelent a sz√≥: fogalom.

Az anyagi vil√°g viszont a mi kihal√°sunkt√≥l f√ľggetlen√ľl ugyan√ļgy mŇĪk√∂dne tov√°bb, √©szre sem venn√©, hogy elvesztek a f√ľggv√©nyek vagy eltŇĪnt a t√©ridő fogalom a tenzorokkal egy√ľtt.

hanjó
2010. 03. 07. 14:47

"A pikoszekundum nem azonnal van, el√©g hossz√ļ idő.

Ennyi idő alatt mondjuk egy-egy Be6 atommag 200 mill√≥szor k√©pes lenne ledobni mag√°r√≥l 2-2 protont, vagy a H4 atommag 10 milli√°rdszor l√∂khetne le egy egy neutront."
- √Čszrev√©teled azt sugallja, hogy az azonnal sz√≥ sz√°modra a 0 s-os v√°laszidőt jelenti.
Javasold, hogy a sz√≥t t√∂r√∂lj√©k a magyar nyelvből, mert nincs olyan folyamat,
amelyben a v√°laszidő a 0 s lenne.
(Egyébként, mi köze van az általad említett magfolyamatoknak a fotoelektromos effektus elektronfolya-
mataihoz? Azt nem állítottam, hogy nem lehetnek ennél gyorsabb folyamatok.)
Akkor, ha egy mezei fotocella vagy egy multiplier elektronik√°ja bemenő k√∂reinek sz√≥rt kapacit√°sa pikofarad nagys√°grendŇĪ, azok idő√°lland√≥it (ns, őľs nagys√°grend) figyelembe veszed, nem is olyan nagy az a v√°laszidő.
(T√°j√©koz√≥d√°sul: az emberi szem √©rz√©kenys√©gi maximum√°hoz tartoz√≥ s√°rg√°sz√∂ld sz√≠nŇĪ f√©ny - őĽ = 555 nm - rezg√©sideje 0,054 ps.)

Ami meg a nyelvhelyess√©get illeti, id√©zek neked egy "hozz√°√©rtőtől":

"... az elektronszerkezet azonnal követi a magszerkezet (Z) változását ..."
(Ugyeb√°r, ez is lehetetlen?)


demokritosz
2010. 03. 08. 09:50

Relativitás elmélet!



Kisgyerek j√°tszik az √°rokparton, tal√°l egy kalapot. Felveszi,
lecs√ļszik a f√ľl√©ig.

Mutatja apuk√°j√°nak:

- nézd apuci, milyen szép kalapot találtam, csak egy kicsit nagy.

- nagy az any√°d pics√°ja, a fejed kicsi.

Mutatja anyuk√°j√°nak:

- anyuci, nézd milyen szép kalapot találtam, csak egy kicsit
kicsi a fejem

- kicsi az ap√°d fasza. A kalap nagy.

Anna Perenna
2010. 03. 08. 10:02

A pikoszekundum 10 a m√≠nusz tizenkettekiden szekundum. Ez nagys√°grendekkel nagyobb időtartam pl. a rezonanci√°k √©lettartam√°n√°l, amely 10 a m√≠nusz huszon√∂t√∂diken szekundum. Ilyen szempontb√≥l "nem azonnal van":))
hanjó
2010. 03. 08. 10:39

"A pikoszekundum 10 a mínusz tizenkettekiden szekundum. ..."
Tudom a prefixumok faktorait.
(Bay Zoltánék gigahertzes számlálókat gyártottak már a negyvenes években.)

Megk√©rdezem tőled: mi k√∂ze van a rezonanci√°k √©lettartam√°hoz a k√ľlső fotoeffektusnak?

"nem azonnal van"
- Javasold te is az "azonnal" sz√≥ t√∂rl√©s√©t a magyar nyelvből.
előző 309/1057. oldal 306 307 308 309 310 311 312 k√∂vetkező Ugr√°s a(z) oldalra

Free Web Hosting