[origo] c√≠mlap h√≠rek levelez√©s internet előfizet√©s [OK.hu]


Einstein bukt√°ja

előző 311/1057. oldal 308 309 310 311 312 313 314 k√∂vetkező Ugr√°s a(z) oldalra
astrojan
2010. 03. 09. 01:38

V√©gre valamiben egyet√©rthetek veled, egy picit tov√°bb egyszerŇĪs√≠ten√©m a probl√©m√°t.

Van egy piros meg egy k√©k goly√≥d √©s ezt mindenki tudja. Egy goly√≥t elk√ľldesz post√°n az Androm√©d√°ra √©s ott megn√©zik a goly√≥t.

Azonnal TUDJ√ĀK, hogy neked milyen goly√≥d maradt.

√©s ezzel h√ľly√≠tj√ľk a vil√°got.
cyprian
2010. 03. 09. 01:47

Az Androm√©d√©ra sok goly√≥t k√ľldenek, ezekből mondj√°k meg, hogy mi van n√°lunk.

Sz√°m√≠t√≥g√©pes mem√≥ri√°ra gondolj. Az Androm√©d√°n a mem√≥ria tartom√°ny√°b√≥l tetszőleges √°llom√°nyt lefednek, ez az √°llom√°ny azonnal itt a F√∂ld√∂n is megv√°ltozik, ez a kvantum teleport√°ci√≥n alapul√≥ mem√≥ria koncepci√≥ja.
hanjó
2010. 03. 09. 01:59

Ezek a "goly√≥z√°sok" nem ilyen egyszerŇĪek, mert vagy f√©l√ļtr√≥l kell őket k√ľldeni, vagy k√©sleltető vonalat alkalmazni n√°lunk (F√∂ld-Andromeda t√°vols√°gnyi idők√©sleltet√©st).
cyprian
2010. 03. 09. 02:42

A teleport√°ci√≥n√°l nem lehet sz√≥ k√©sleltet√©sről. Azonnali a v√°lasz.
astrojan
2010. 03. 09. 03:11

Az Androm√©d√©ra sok goly√≥t k√ľldenek..
Most mi nem volt ebből a v√©gtelen√ľl egyszerŇĪ p√©ld√°b√≥l √©rthető? Van 1 milli√≥ piros √©s 1 milli√≥ k√©k goly√≥m, p√°rban vannak ezt mindenki tudja.

Elk√ľld√∂k t√≠z piros √©s sz√°z k√©k goly√≥t az Androm√©d√°ra, v√°rok am√≠g oda√©r.

Ott megn√©zik mit kaptak √©s AZONNAL, abban a pillanatban, teleport√°l√°s n√©lk√ľl TUDJ√ĀK, hogy nekem van t√≠z k√©k √©s sz√°z piros goly√≥m.

A t√∂bbi milli√≥ goly√≥mr√≥l NEM TUDNAK SEMMIT, kiv√©ve azt, hogy a goly√≥k NEM v√°ltoztatj√°k a sz√≠n√ľket. √Čs nem kell f√©l√ļtr√≥l k√ľldeni.. A teleport√°ci√≥n a h√ľlyes√©g koncepci√≥ja alapul.

cyprian
2010. 03. 09. 03:21

V√°rj!
A teleport√°ci√≥nak az idő a l√©nyege. M√°rmint, hogy azonnal van reakci√≥ v√©gtelen nagy t√°vols√°gban is.

Vagyis a goly√≥k p√°rban mennek sz√©t. Meg√ľtj√ľk a p√°rban sz√©tmenő goly√≥ k√∂z√ľl az egyiket. Azonnal tudom√°sa van r√≥la a p√°rj√°nak.
Ez √≠gy h√ľly√©n hangzik. A sz√©trep√ľlő fotonp√°r egyik tagj√°nak polariz√°ci√≥j√°t az ellent√©tesre ford√≠tjuk, akkor azonnal reag√°l a p√°rja √©s ez √©szlelhető, m√©gpedidg azonnal. Ezt az azonnalis√°got vetett√©k k√≠s√©rlet al√°, √≠gy h√°t ebben nem lehet k√©telkedni. Ez a teleport√°ci√≥ a fotonokn√°l.
astrojan
2010. 03. 09. 03:58

Az√©rt hangzik h√ľly√©n mert h√ľlyes√©g. Nincs sem v√©gtelen t√°vols√°gban reakci√≥ sem ak√°rmilyen t√°vols√°gban. Ne keverd az √°lmaidat a val√≥s√°ggal, csak t√©ves gondolatok vannak. K√©telkedj ha nem √©rtesz valamit. Ha √©rted akkor m√©gjobban k√©telkedj, mert szerintem nem √©rted.

A foton cirkulárisan poláros, nem tudod megváltoztatni egy foton polaritását, mint ahogyan a golyók színét sem tudod megváltoztatni (ez volt az egyik kikötés, a másik meg, hogy párban vannak)

√Čs persze t√©vedhetek is, de abban k√©telkedem.:))
bnum2
2010. 03. 09. 06:59

Egyre biztosabb vagyok benne, hogy egy technikai humbug az egész.

A sz√©trep√ľlő fotonp√°r egyik tagj√°nak polariz√°ci√≥j√°t az ellent√©tesre ford√≠tjuk, akkor azonnal reag√°l a p√°rja √©s ez √©szlelhető, m√©gpedidg azonnal.


A fotonp√°rok polariz√°ci√≥j√°nak a k√ľl√∂nbs√©ge fix, ha j√≥l tudom 90 fok.
Ha (a)-val végzek kísérletet, az (e1),
ha (b)-vel akkor (e2).

Ha (a) √∂sszef√ľgg (b)-vel, akkor nyilv√°nval√≥ (e1) is √∂sszef√ľgg (e2)-vel.
Ha ismerem (e1)-et, akkor a m√°sik k√≠s√©rlet elv√©gz√©se n√©lk√ľl is tudom, hogy mi lesz az (e2).

Tehát se tömeget, se információt nem visz át.
Az információt többszörözi, ez igaz és bármelyik tag megismerése esetén ismerté válik a másik is, bármekkora távolság esetén.

A lényeg, hogy információ párokkal kell dolgozni. Az egyik ismeretében adódik a másik, illetve a vele való kísérletek, mérések eredménye is.
hanjó
2010. 03. 09. 09:01

A v√°lasz azonnali, de mikor?
Anna Perenna
2010. 03. 09. 13:28

K√©t √ļn. "√∂sszefon√≥dott" qubit felhaszn√°l√°sa r√©v√©n lehets√©ges b√°rmilyen ismeretlen kvantum√°llapot teleport√°l√°sa, √©s az igaz is, hogy e mŇĪvelet nem f√ľgg a gubitek t√°vols√°g√°t√≥l.

De: Tegy√ľk fel, hogy J√≥ska √©s Miska tal√°lkoztak valaha, de jelenleg messze laknak egym√°st√≥l. Egy√ľtt l√©trehoztak egy √ļn. "EPR-p√°rt", amelyből 1-1 qubitet megtartottak maguknak, amikor √ļtjaik elv√°ltak. Egy idő ut√°n J√≥ska azt a feladatot kapja, hogy k√ľldj√∂n Misk√°nak egy Psz√≠> √°llapotban l√©vő qubitet √ļgy, hogy fogalma sincs, hol lehet Miska. J√≥ska viszont nincs birtok√°ban semmif√©le inform√°ci√≥nak sem a qubit√°llapotr√≥l, √©s csak "klasszikus √ļton" k√©pes inform√°ci√≥t tov√°bb√≠tani. A feladat megold√°sa v√©gett a k√∂vetkezőt kell tennie J√≥sk√°nak: k√∂lcs√∂nhat√°sba kell hoznia a k√ľldendő qubitet a N√°la maradt f√©l EPR-p√°rral, √©s az ily m√≥don keletkezett 2 qubitet m√©r√©snek kell al√°vetnie. M√©r√©s√©nek eredm√©nye a k√∂vetkező 4 lehetős√©g k√∂z√ľl 1: 00, 01, 10, 11. Ezt az inform√°ci√≥t tudja tov√°bb√≠tani Misk√°nak. A J√≥ska √ľzenet√©től f√ľggően, a 4 lehets√©ges mŇĪvelet k√∂z√ľl Miska elv√©gez 1-et az Ňźn√°la maradt EPR-p√°ron, √©s ennek eredm√©ny√©√ľl √©ppen a Psz√≠> √°llapotot kapja. Hogy Miska k√©pes legyen eld√∂nteni, hogy a 4 √°llapot k√∂z√ľl melyikben tal√°lhat√≥ a N√°la maradt qubit, ismernie kell J√≥ska m√©r√©si eredm√©ny√©t, √©s EZ A T√ČNY akad√°lyozza azt, hogy teleport√°ci√≥val f√©nysebess√©g feletti sebess√©ggel k√ľldhess√ľnk √ľzenetet, l√©v√©n, hogy a m√©r√©si eredm√©nyt J√≥ska "klasszikus √ļton" tudatja Misk√°val.
Egy√©bk√©nt a kvantumteleport√°ci√≥ NEM r√©szecsk√©k, hanem KVANTUM√ĀLLAPOTOK teleport√°l√°s√°t jelenti! Teh√°t a kvantum√°llapotot hordoz√≥ R√ČSZECSKE T√ČRBELI HELYZETE NEM V√ĀLTOZIK!
hanjó
2010. 03. 09. 16:51

"A Koppenh√°gai Egyetem Niels Bohr Int√©zet√©nek kutat√≥i egy minden eddigin√©l nagyobb, t√∂bb milli√°rd atomb√≥l √°ll√≥ makroszkopikus t√°rgyat le√≠r√≥ inform√°ci√≥t teleport√°ltak f√©l m√©teres t√°vols√°gba, √©s azt rem√©lik, hogy messzebbre is el tudj√°k majd juttatni az anyagot. A teleport√°ci√≥-kutat√°sban most t√∂rt√©nt meg elősz√∂r, hogy az √°tvitelhez egyszerre haszn√°ltak f√©nyt √©s anyagot - az egyik az inform√°ci√≥hordoz√≥, a m√°sik a t√°rol√≥eszk√∂z szerep√©t j√°tszotta - magyar√°zta a Reutersnek a k√≠s√©rletet Eugene Polzik, a kutat√≥csoport vezetője."
astrojan
2010. 03. 10. 00:14

M√°r rosszul kezdődik, Bohr volt az a tud√≥s aki a Heisenberg bizonytalans√°gi rel√°ci√≥t tot√°lisan f√©lre√©rtelmezte, ami azt√°n koppenh√°gai √©rtelmez√©sk√©nt vonult be a k√∂ztudatba.

Heisenberg arra j√∂tt r√°, hogy a r√©szecsk√©ket f√©ny fotonok seg√≠ts√©g√©vel vizsg√°lva azokat megl√∂kj√ľk, √≠gy azok eredeti mozg√°s√°llapota valamint a helyzete megv√°ltozik. Ebből k√∂vetkezően a f√©ny seg√≠ts√©g√©vel t√∂rt√©nő megismer√©s r√©szecske szinten korl√°tokba √ľtk√∂zik.

Bohr ezt teljesen f√©lre√©rtve s ez√°ltel az eg√©sz vil√°got becsapva √ļgy √©rt√©kelte, hogy akkor a r√©szecsk√©knek NINCS IS HAT√ĀROZOTT helyzete sem sebess√©ge (impulzusa), ami √©g √©s F√∂ld k√ľl√∂nbs√©g. Az√≥ta is ezt a t√©ved√©st sz√≠vjuk.. (hangs√ļlyozn√°m, hogy az EPR csup√°n gondolatkis√©rlet !!!!)

A teleport√°l√°sr√≥l csak annyit, hogy ez nem azonnali hanem f√©nysebess√©gŇĪ teleport√°ci√≥, f√©ny seg√≠ts√©g√©vel f√©nysebess√©gŇĪ inform√°ci√≥√°tvitel. Amit bnum is vitat az az azonnali inform√°ci√≥√°tvitel, ez eg√©sz m√°s t√©szta, azonnali info√°tvitel nem l√©tezik (√ļgy √©rtem egy m√°sik galaxisra p√©ld√°ul). Meg kell v√°rni am√≠g a f√©ny oda√©r. Gravit√°ci√≥s hull√°mokkal persze gyorsabb az inform√°ci√≥√°tvitel mert a gravitonok sebess√©ge c n√©gyzet (ez jel√∂l√©s, ne k√∂ss bele azt jelenti kb 300 000 c)

hanjó
2010. 03. 10. 00:43

"... Bohr ezt teljesen f√©lre√©rtve s ez√°ltel az eg√©sz vil√°got becsapva √ļgy √©rt√©kelte, hogy akkor a r√©szecsk√©knek NINCS IS HAT√ĀROZOTT helyzete sem sebess√©ge (impulzusa), ami √©g √©s F√∂ld k√ľl√∂nbs√©g. Az√≥ta is ezt a t√©ved√©st sz√≠vjuk.. ..."
- A k√∂ztudatban nem ez √©l, hanem az, hogy egyszerre a r√©szecske helykoordin√°t√°j√°t √©s az impulzus√°t nem tudjuk tetszőleges pontoss√°ggal megadni.
(Bohrr√≥l azt mes√©lik, hogy nehezen √©rtett meg valami √ļjdons√°got, de ahogyan ő √©rtette meg az volt a helyes.)

"... A teleport√°l√°sr√≥l csak annyit, hogy ez nem azonnali hanem f√©nysebess√©gŇĪ teleport√°ci√≥, ... Meg kell v√°rni am√≠g a f√©ny oda√©r. ..."
- √Čs addig 'mit csin√°l' a m√°sik foton?
astrojan
2010. 03. 10. 01:13

A m√°sik foton elnyelőd√∂tt egy sz√©nb√°ny√°ban.:)

Ettől az elveszett/elnyelt fotont√≥l TELJESEN f√ľggetlen√ľl a m√°sik foton folytatja √ļtj√°t az Androm√©da fel√©, majd 2 milli√≥ √©v m√ļlva oda meg√©rkezik.

Ott azt√°n b√°rmit tesznek ezzel a fotonnal, az a m√°sik, eredeti p√°rj√°ra SEMMI hat√°ssal nem lesz, mert az m√°r kim√ļlt az első m√°sodpercben.

Nincs itt semmif√©le √∂sszek√∂ttet√©s, h√ľlyes√©g az eg√©sz. Igazad van bnum.

hanjó
2010. 03. 10. 11:20

Mindezt csak a távolságok miatt kérdeztem.
De mi van akkor, ha tov√°bb rep√ľl, v. kicsi a t√°vols√°g - kvantumsz√°m√≠t√≥g√©p?
cyprian
2010. 03. 10. 13:14

A teleport√°ci√≥n√°l mindig van egy harmadik r√©szecske, ami √ľtk√∂zik az egyikkel. Szerintem ekkor √∂sszeomlik a hull√°mf√ľggv√©ny, √©s vele egy√ľtt √∂sszeomlik a k√©t r√©szecske √∂sszefon√≥d√°sa is. Szerintem, de nem vagyok benne biztos. Ha a k√©t r√©szecske a pl atom, √©s k√©t bonyolult r√©szecske halmaz fon√≥dik √∂ssze, akkor √©rdekes igaz√°n a k√©rd√©sed. Mi t√∂rt√©nik a harmadik objektum k√∂lcs√∂nhat√°sa ut√°n?
cyprian
2010. 03. 10. 14:15

Kedves Anna! Meg sem fordult a fejemben, hogy a teleport√°ci√≥val √ļj inform√°ci√≥t lehetne √°tvinni. Ahogy eln√©zem a vit√°t, a legt√∂bben f√©lre√©rtik a teleport√°ci√≥t. Tudom, hogy a teleport√°ci√≥n√°l mindk√©t oldalon m√°r l√©tező inform√°ci√≥ van. √öj inform√°ci√≥t √°tvinni m√°r csak f√©nysebess√©ggel lehet.

Engem ink√°bb maga az √∂sszefon√≥d√°s √©rdekel, miből √°ll ez? Mi√©rt omlik √∂ssze a hull√°mf√ľggv√©ny √©s vele egy√ľtt az √∂sszefon√≥d√°s is a hatalmas t√°vols√°gok ellen√©re azonnal? (Ha j√≥l √©rtelmezem a jhull√°mf√ľggv√©ny √©s az √∂sszefond√°s viszony√°t)
Anna Perenna
2010. 03. 10. 18:05

Valamely m√©rhető mennyis√©g megm√©r√©se megv√°ltoztatja a rendszert, illetve annak hull√°mf√ľggv√©ny√©t. A m√©r√©st k√∂vetően a hull√°mf√ľggv√©ny t√∂k√©letesen kompatibilis a m√©r√©ssel, teh√°t olyan, amely 100%-os val√≥sz√≠nŇĪs√©get biztos√≠t az aktu√°lisan kapott eredm√©nyt illetően. Ezt kell √©rteni a hull√°mf√ľggv√©ny √∂sszeoml√°s√°n. Egy bizonyos hull√°mf√ľggv√©nybe t√∂rt√©nő √∂sszeoml√°s val√≥sz√≠nŇĪs√©ge f√ľgg a m√©r√©stől, illetve kisz√°m√≠that√≥ a m√©r√©st megelőző hull√°mf√ľggv√©ny alapj√°n. Pl. ha megm√©rj√ľk valamely r√©szecske poz√≠ci√≥j√°t, v√©letlenszerŇĪ eredm√©ny ad√≥dik. T√∂bbnyire nem tudjuk előre jelezni a kapott eredm√©nyt, de val√≥sz√≠nŇĪ, hogy a hull√°mcsomag k√∂zpontj√°hoz (ahol a hull√°mf√ľggv√©ny amplitud√≥ja maxim√°lis) k√∂zel eső eredm√©nyt kapunk. A m√©r√©st k√∂vetően a hull√°mf√ľggv√©ny olyan hull√°mf√ľggv√©nybe omlik √∂ssze, amely √©lesen a m√©rt eredm√©ny k√∂zel√©ben koncentr√°l√≥dik. A r√©szecske sebess√©g√©nek megm√©r√©se pedig eg√©szen m√°s hull√°mf√ľggv√©nyt vonna maga ut√°n.
A hull√°mf√ľggv√©ny időbeli v√°ltoz√°sa determinisztikus olyan szempontb√≥l, hogy meghat√°rozott időpontban meghat√°rozott hull√°mf√ľggv√©nyből indulva konkr√©t előrejelz√©st ad arra, hogy egy k√©sőbbi időpontban milyen lesz a hull√°mf√ľggv√©ny.
cyprian
2010. 03. 10. 18:24

Engem a kvantum√∂sszefon√≥d√°s felől √©rdekel a hull√°mf√ľggv√©ny √∂sszeoml√°sa. Amit √≠rt√°l √ļgy f√ľgg √∂ssze a kvantum√∂sszefon√≥d√°ssal, hogy az √∂sszefon√≥dott √°llapotokra is csak akkor kapunk inform√°ci√≥t, ha beavatkozunk. Pl az √∂sszefon√≥dott fotonp√°r egyik tagj√°t megl√∂kj√ľk, csak akkor der√ľlhet ki a polar√≠t√°sa. Jelenleg √ļgy gondolom, hogy amikor megl√∂kj√ľk az egyik fotont, term√©szetesen √∂sszeomlik a hull√°mf√ľggv√©ny, √©s a m√°sik foton m√°r nem lesz √∂sszefon√≥dva vele. De lehets√©ges, hogy rosszul gondolom.
Anna Perenna
2010. 03. 10. 19:54

A kvantum√∂sszefon√≥d√°s, azaz, a kvantumkorrel√°ci√≥ √©rtelm√©ben egyes esetekben valamely √∂sszetett rendszer hull√°mf√ľggv√©nye nem k√ľl√∂n√≠thető el az elemek egyes hull√°mf√ľggv√©nyeire. Az ek√©ppen √∂sszefon√≥dott r√©szecsk√©k klasszikus n√©zőpontb√≥l igen k√ľl√∂nlegesen viselkednek: pl. egym√°st√≥l t√°voli r√©szecsk√©ken elv√©gzett lok√°lis m√©r√©sek adatainak korrel√°ci√≥i a hagyom√°nyos statisztikai m√≥dszerekkel inkompatibilisek. De az ehhez hasonl√≥ eredm√©nyeket produk√°l√≥ m√©r√©sek egyben a kvantummechanika helyess√©g√©nek legfőbb bizony√≠t√©kai.....
előző 311/1057. oldal 308 309 310 311 312 313 314 k√∂vetkező Ugr√°s a(z) oldalra

Free Web Hosting