[origo] címlap hírek levelezés internet előfizetés [OK.hu]


Einstein buktája

Socratus - 2007. 04. 27. 17:52 Nyitóüzenet megjelenítése
előző 321/1057. oldal 318 319 320 321 322 323 324 következő Ugrás a(z) oldalra
bnum2
2010. 05. 04. 18:54

Hozzáértők még finomíthatnák: Föld keringés, Nap távolság változása stb.
A nagyságrend nem változik.

Ezzel lehet cáfolni, hogy a gravitáció végtelen sebességgel terjedne, de az már nehezebb, hogy a sebessége kisebb mint a fénysebesség 1,2-szerese. :O)
Valami távoli objektumnál mértek +-20%ot.

Ha a gravitáció sebessége 1,2c lenne:
Ebben az esetben a beérkezési időkülönbség már csak 83 1/3 sec lenne.
Az elfordulás csak ~21fokperc.
Ennyit már nehezebb észrevenni.
hanjó
2010. 05. 04. 21:19

"Semmi köze a Nap helyzetének a Föld forgásához."
- Végig gondoltam, igazad van, mert a napsugarak iránya radiális.

"... A KERINGÉSÉHEZ van köze (a Nap LÁTSZ" helyzetének). ..."
- Attól tartok, hogy ahhoz sincs, mert minden sugár a Nap irányából jön.
hanjó
2010. 05. 04. 21:22

Még egyszer végig gondoltam, szerintem Astrojannak van igaza, mert a napsugarak radiális irányúak.
bnum2
2010. 05. 04. 21:57

Elindul két sugár a Napból a Föld középpontja felé.
A felszínen kijelölhetünk egy pontot, ami szembe van a Nappal.
A keringéstől és egyéb pálya kilengésektől, fénytöréstől most eltekintünk, a forgástól nem.
Ha ezek fénysebességgel haladnak, akkor mire a Földhöz érnek eltelik 500sec.
Eközben a Föld elfordult.
Tehát a beérkező sugarak nem az induláskor szembe lévő pontba, hanem ahoz képest 2 fokkal elforduló Földbe csapodnak be.
Ha a két induló sugárból az egyikről feltételezzük, hogy végtelen sebességgel halad, tehát a 150 millió km-et azonnal meg tudja tenni, akkor az az eredeti szembelévő pontba csapódik.

A másik 2 fokkal mellette.
A sugarak beesési szöge emiatt nem párhuzamos és ha létezne, akkor mérhető lenne.
hanjó
2010. 05. 04. 23:15

"... Tehát a beérkező sugarak nem az induláskor szembe lévő pontba, hanem ahoz képest 2 fokkal elforduló Földbe csapodnak be. ..."
- De mi csak azt a beérkező másik sugarat észleljük amely 'alá' befordultunk és annak visszafelé való meghosszabbítása irányában van pontosan a Nap.
(Akkor lenne igaz amit állítasz, ha a sugarak "tudnák" azt, hogy csak a 'kiindulási szögben' - végtelen gyors sugár - érhetik el a földfelszín azt a részét amely irányába indult. A pontosan felénk indult sugarat nem látjuk, mert az 'alól' elfordultunk.)

astrojan
2010. 05. 05. 01:02

Még egyszer végig gondoltam, szerintem Astrojannak van igaza, mert a napsugarak radiális irányúak.
Gratulálok.


bnum, te sajnos csak egyszerűen buta vagy. Keringéstől eltekintesz, pedig a keringés sebessége 30 km/s, míg a felszíni sebesség csak 0.5 km/sec. Rendben, tekintsünk el.

Két sugarat indítottál a Föld középpontja irányába, evidens, hogy ezek párhuzamosak. Az egyik gyorsabb a másik lassúbb.

Melyik pontban térnek le ezek a sugarak a Napot és a (nem keringő) Föld középpontját összekötő egyenesről és válnak nem párhuzamossá ?????????? Függetlenül attól, hogy a Föld nem forog, vagy gyorsan forog ?

Most példát vehetnél inkább emilkéről, szép csendben kushad...

(A Föld 2 fokos elfordulásának semmi szerepe nincsen, mert a Naptól húzott szögszárak számítanak amely szög igen kicsi és nem a Föld középpontjából húzott 2 fokos szög számít. A keringésből 60-szor akkora szögeltérés adódik, de az is csak 0.0055 fok)

bnum2
2010. 05. 05. 06:29

Igen. Hibás az elgondolásom, de nem ott a hiba ahol gondolod.
A keringési sebesség nem befolyásolja a szögeltérést.

"Két sugarat indítottál a Föld középpontja irányába, evidens, hogy ezek párhuzamosak. Az egyik gyorsabb a másik lassúbb."
Párhuzamosak, csak közben a mérőeszköz elfordul, tehát a két mérést nem azonos eszköz méri merőlegesnek.

A Földön 2 fok eltéréssel észlelnék a sugarakat, akkor ha tudnák, hogy mikor indultak.
Ez nem tudható. A végtelen sebességű most beérkező sugár mellett érkezik az 500 másodperccel korábban elindult sugár is, ami nem vele indult egyszerre, de nem különböztethető meg a vele egyszerre induló fénysugártól.

Ha esetleg a sugárzás időben változó lenne, pontosabban a fénysugárzás és a gravitáció is időben változna, akkor beazonosítható lenne.
Lenne egy kis pukli a gravitációban is és a fénysugárzásban is.
Ha a sebességük miatt ezek a Földre különböző időpontokban érkeznének, akkor közben a Föld elfordulna, s észlelhető lenne a különbség.
Ha ezt egy berendezés észlelné, akkor észleléskor más-más irányba észlelné a Napot.
Lemon Tree
2010. 05. 09. 22:04

hol találkoztál te a fénynél nagyobb sebességgel?

Ez itt nem felel meg? . . Vagy itt. Ez ugyan c-nél nagyobb fénysebesség, de ha megérted beszélhetünk róla..
Nem felel meg. Csak a mért tények felelnek meg, kedves einsteinieskedő barátom!
demokritosz
2010. 06. 23. 10:48

Az abszolút mozgással kapcsolatos topicban taxidrv egy érdekes problémát vet fel.

Einstein relativitáselmélete szerint ha veszünk két tök egyforma testet, akkor a gyorsabban mozgó test tömege nagyobb.

Ugyancsak Einstein relativitáselmélete szerint az egyenleten mozgó testek nem különböztethetők meg egymástól.

Ez a két gondolat azonban tökéletesen ellentmond egymásnak, hiszen ha a ha a gyorsabban mozgó test tömege nagyobb, akkor ez már lehetőséget ad a megkülönböztetésükre.

Ez egy olyan belső ellentmondás, amelyről nem szoktak beszélni.
1xű
2010. 06. 23. 13:48

Újra és újra ugyanaz a hülyeség. Nem únod már?
Az egyenletesen mozgó testek a specrelben (is) megkülönböztethetők egymástól, mert pl. más a sebességük, más utat tesznek meg azonos idő alatt. És más a tömegük is, mégha tök ugyanolynok is egyébként (azaz saját rendszerükben). Sőt, a méretük és alakjuk is más.
Inkább nézz utána a relativitás elve pontos megfogalmazásának, aztán megoldódnak az ilyen mély ellentmondások.
1xű
bnum2
2010. 06. 24. 21:43

Einstein relativitáselmélete szerint ha veszünk két tök egyforma testet, akkor a gyorsabban mozgó test tömege nagyobb.


Honnan nézve? Nincs gyorsabban mozgó. Te azt látod, hogy egy test hozzád képest mozog, a másik testről meg azt látják, hogy te mozogsz.
Magához képest minden test áll.

Tehát mit lehet meg különböztetni?
Az tény, hogy egy mozgó test tömegére más értéket lehet mérni, mint az állóra.
Ezt már a hentesek is tudják. Ezért ejti 30centiről a mérlegre a húst. :O)
demokritosz
2010. 06. 26. 07:24

1xű

Nem únod már?


Ez magyarul, helyesen így hangzik: Nem únod még?

Az egyenletesen mozgó testek a specrelben (is) megkülönböztethetők egymástól, mert pl. más a sebességük...


Honnan tudjuk, hogy más a sebességük? Szrinted van abszolút sebesség?

Mert a specrel szerint nincs. Bár azt már többször írtad, hogy a fizikához nem értesz...
demokritosz
2010. 06. 26. 07:27

bnum2

Az tény, hogy egy mozgó test tömegére más értéket lehet mérni, mint az állóra.


Nincs gyorsabban mozgó.


Nincs itt valami ellentmondás? Ha nincs gyorsabban mozgó, meg lasabban mozgó test, (és nincs álló test sem), akkor hogyan lehet más értéket mérni egy mozgó test tömegére, mint egy állóra?
bnum2
2010. 06. 26. 10:34

Nincs itt valami ellentmondás?


Nincs. A mért értéket befolyásolja a mérés módja.

Mérjünk hosszúságot!

Van papíron egy adott hosszúságú szakasz.

1. ha a vonalzót párhuzamosan állítom a vonalra kapok egy (a) értéket.
2. ha a vonalzó nem párhuzamos vele akkor kapok egy (b) értéket.

Nem egyezik.

4D-ben ha a x,y,z,t koordináta tengelyek merőlegesek, akkor mérek egy értéket, ha nem akkor mérek mást.

Ha két test mozog egymáshoz képest akkor egymás tengelyeiből (1-több) nem lesz párhuzamos, s ezért lást fentebbi esetet.
bnum2
2010. 06. 26. 10:36

Amúgy én nem írtam "gyorsabban mozgó"-t.

Ha ülsz a vonaton. Te mész gyorsabban, vagy melletted a fák? :O)
demokritosz
2010. 06. 27. 13:39

bnum2

Vagyis azt mondod, hogy a mozgás minden esetben viszonylagos. Nincs mozgó és nincs álló test, mert az, hogy melyik mozog, csupán viszonyítás kérdése.

Így gondolod?

Ha igen, akkor magyarázd meg a következő mondatodat:

Az tény, hogy egy mozgó test tömegére más értéket lehet mérni, mint az állóra.


Ha nincs is mozgó meg álló test, akkor hogyan lehetséges, hogy a mozgó testnek más a tömege? Ezt tisztázni kellene, mert így zavaros a dolog.
Privát Emil
2010. 06. 27. 18:12

Hogy neked zavaros, az természetes, miután egészen egyszerű fogalmakat se ismersz.
Ovodai szintű problémáddal ne a fórumot terheld.
bnum2
2010. 06. 27. 20:49

Gondold el, hogy egy görkorival (10km/h) sebességgel nekifejelsz egy kerítés lécnek, vagy álldogálsz és fejbe húznak egy hasonló sebességre felgyorsított, meglódított kerítés léccel.

Aztán elgondolkodhatsz, számít-e, hogy melyik mozog, vagy csak a relatív sebesség különbségük számít. :O)

Hozzád képest a másik test áll (ugyan az a sebessége), vagy mozog.
Ha mozog, akkor a mérés eredménye nem azonos az állóéval.
Az okok boncolgatása nélkül.
1xű
2010. 06. 28. 10:34

Honnan tudjuk, hogy más a sebességük? Szrinted van abszolút sebesség?

Hogy mi az abszolút sebesség, azt nem tudom, így azt sem tudom van-e ilyen.
Onnan tudjuk, hogy két test sebessége más-e, hogy változik-e egymáshoz képest a helyzetük az időben. Ha változik, akkor más a sebességük, ha nem változik, akkor azonos.
1xű
1xű
2010. 06. 28. 10:38

Ha nincs gyorsabban mozgó, meg lasabban mozgó test, (és nincs álló test sem), akkor hogyan lehet más értéket mérni egy mozgó test tömegére, mint egy állóra?

Vannak gyorsabban és lassabban mozgó testek is. Pl. az az autó, amelyik megelőzi a másikat, gyorsabban mozog annál, amelyiket megelőzött. Az út szélén posztoló sebességmérő radar meg áll, ha el nem fújja a gyorsan mozgó autók menetszele, mint a taxi filmben.
1xű
előző 321/1057. oldal 318 319 320 321 322 323 324 következő Ugrás a(z) oldalra

Free Web Hosting