[origo] c√≠mlap h√≠rek levelez√©s internet előfizet√©s [OK.hu]


Einstein bukt√°ja

előző 327/1057. oldal 324 325 326 327 328 329 330 k√∂vetkező Ugr√°s a(z) oldalra
hanjó
2010. 07. 22. 17:47

"... Ha a p√©ldabeli v√°kuumot meglend√≠tett√ľk, mozg√°sba hoztuk, akkor mind addig am√≠g ennek a mozg√°s√°llapot√°t meg nem v√°ltoztatja valami, akkor mozg√°sban marad. ..."
- Mondd, ha a F√∂ld az √°ltalad elk√©pzelt v√°kuumot szor√≠tja ki rendre a Nap k√∂r√ľli p√°lyamozg√°sa sor√°n, hogyan k√©pzelhető ez el, tolja maga előtt, avagy az sz√©tny√≠lik, mint a v√≠z a haj√≥k előtt √©s ut√°na √∂sszez√°rul?

"... akár van, akár nincs éterszél, annak nincs hatása a fény terjedésére. ..."
- Az √©terhipot√©zis az√©rt kellett, hogy a f√©ny - mint transzverz√°lis hull√°m - terjed√©s√©hez k√∂zegk√©nt a ny√≠r√≥fesz√ľlts√©get szolg√°ltassa.

"... Egy√©bk√©nt gratul√°lok! √úgyesen tereled a sz√≥t! M√°r r√©ges-r√©gen nem az eredeti t√©m√°r√≥l folyik a besz√©lget√©s, hanem arr√≥l, hogy a mozg√≥ v√°kuum megk√ľl√∂nb√∂ztethető-e az √°ll√≥ v√°kuumt√≥l. ..."
- Mi választhatja el ezeket egymástól?

"... Egy√©bk√©nt ha csak a v√°kuum pillanatnyi hely√©t n√©zz√ľk, m√°r akkor is l√°tszik, hogy megk√ľl√∂nb√∂ztethetők ..."
- √Čs hogyan hat√°rozod meg a hely√ľket?

"... Nyilvánítsd helytelennek.. ..."
- Sajnos nem tehetem.

"... Mert a mozg√°s, a nyugalomt√≥l m√°r √∂nmag√°ban is k√ľl√∂nb√∂zik. ..."
- Hol van nyugalom?
hanjó
2010. 07. 22. 17:49

Gézoo szerint nem vákuumkamráról van szó.
Gézoo
2010. 07. 22. 17:55

Miután a vákuumban haladó fény forrása soha nem a vákuum, így teljesen érdektelen, hogy a vákuum mozog-e vagy sem..

√Čs az is irrelev√°ns, hogy a forr√°s mozog-e a v√°kuumhoz relat√≠van, vagy a v√°kuum mozog-e a forr√°shoz relat√≠van, mert a v√°kuum nem vesz r√©szt a f√©ny tov√°bb√≠t√°s√°ban.

√ćgy mindennemŇĪ a v√°kuummal kapcsolatos √©rvel√©s, puszt√°n gumicsont, azaz a t√©ma elterel√©se.
Gézoo
2010. 07. 22. 18:03

Mondd, ha a Föld az általad elképzelt vákuumot


Nos, nem csak elképzelt, hanem nagyon is valós az a vákuum. A monitorom vákuumcsövénél százszor nagyobb (ritkább) az ottani vákuum..

Egy√©bk√©nt sincs jelentős√©ge a k√©rd√©sednek, miut√°n a v√°kuum helye fizikailag mindig szembe mozog a v√°kuumban mozg√≥ test hely√©vel.

"- Mi választhatja el ezeket egymástól?" a megfogalmazás..minimum..de, legyek rendes!
Az √°ll√≥ v√°kuumot hat√°rol√≥ testek nyugalomban vannak, a mozg√≥ v√°kuumot hat√°rol√≥k mozognak.. miut√°n nincs √°ll√≥ (nyugalomban l√©vő) test a vil√°gmindens√©gben, √≠gy a testekhez relat√≠van a v√°kuum folyamatos mozg√°sban van.

"... Mert a mozg√°s, a nyugalomt√≥l m√°r √∂nmag√°ban is k√ľl√∂nb√∂zik. ..."
- Hol van nyugalom?


√", sok helyen.. legal√°bb is n√°lunk. Azt nem tudom, hogy n√°latok van-e nyugalom..

hanjó
2010. 07. 22. 18:29

Most bukkantam erre az érdekesnek látszó cikkre.
http://www.scribd.com/doc/27175851/GAZDAG-LASZLO-RELATIVITASELMELET-ES-SZUPERFOLYEKONY-VAKUUM
hanjó
2010. 07. 22. 18:41

" Nos, nem csak elképzelt, hanem nagyon is valós az a vákuum. ..."
- Azért van abban ez-az, elektromágneses sugárzás, napszél, kozmikus por stb..

'... Egy√©bk√©nt sincs jelentős√©ge a k√©rd√©sednek, miut√°n a v√°kuum helye fizikailag mindig szembe mozog a v√°kuumban mozg√≥ test hely√©vel. ..."
- Ugyan miért tenné, amikor követnie kell a mozgó Földet?

"... Az √°ll√≥ v√°kuumot hat√°rol√≥ testek nyugalomban vannak, a mozg√≥ v√°kuumot hat√°rol√≥k mozognak.. miut√°n nincs √°ll√≥ (nyugalomban l√©vő) test a vil√°gmindens√©gben, √≠gy a testekhez relat√≠van a v√°kuum folyamatos mozg√°sban van. ..."
- Na ne izélj már!
A F√∂ldet k√∂vető/szembe mozg√≥ v√°kuumot mi hat√°rolja √©s egy mondatodon bel√ľl van is nyugalom, meg nincs is?
hanjó
2010. 07. 22. 18:42

N√°lunk ann√°l is nagyobb nyugalom van.
bnum2
2010. 07. 22. 21:42

Miután a vákuumban haladó fény forrása soha nem a vákuum, így teljesen érdektelen, hogy a vákuum mozog-e vagy sem..


Tegy√ľk fel, hogy a v√°kuum kamra a f√©nyre merőlegesen el tud mozdulni.
1. a kamra a f√©nyforr√°s√°hoz k√©pest √°ll. A f√©ny √°thalad rajta a forr√°s√°t√≥l a t√ļloldalon l√©vő detektorig.

2. A kamra (a benne l√©vő v√°kuummal) a f√©nyre merőlegesen mozog, mik√∂zben √°thalad rajta a f√©ny.

A fényforrás és a detektor mindkét esetben egymáshoz képest nyugalomban van.

Lesz-e b√°rmif√©le k√ľl√∂nbs√©g a f√©ny be√©rkez√©sekor?
Nem lesz. Teh√°t az "√°ll√≥" √©s "mozg√≥" v√°kuum nem k√ľl√∂nb√∂ztethető meg.

a vákuum nem vesz részt a fény továbbításában.


Mivel akkor és ott nincs más csak a vákuum és az elektromágneses tér változása, ami a vákuumba halad, ez elég elhamarkodott kijelentés.

√ćgy mindennemŇĪ a v√°kuummal kapcsolatos √©rvel√©s, puszt√°n gumicsont, azaz a t√©ma elterel√©se.


HA a forr√°st√≥l f√ľggne a f√©nysebess√©ge, akkor a be√©rkező f√©nyjelek K√úL√ĖNB√ĖZŇź sebess√©gŇĪek lenn√©nek.
Ezt el√©g k√∂nnyŇĪ bel√°tni.
pl. Az √©g eltakar√°sa (bolyg√≥ √°thalad√°s) eset√©n nem azonos időre tŇĪnn√©nek el a csillagok.
A fel√©nk k√∂zeledőek r√∂videbb, a t√°volod√≥ak hosszabb időre.
Felt√©telezed, hogy ez nem tŇĪnt volna fel senkinek?
Esetleg a megfigyelhető csillagok, mind nyugalomba vannak a F√∂ldh√∂z k√©pest?

√Čn azt felt√©telezem, hogy az elk√©pzel√©sed hib√°s.
Gézoo
2010. 07. 22. 22:58

Nem lesz. Teh√°t az "√°ll√≥" √©s "mozg√≥" v√°kuum nem k√ľl√∂nb√∂ztethető meg.

Nem akarlak elkedvetleníteni, de semmi köze a vákuum mozgásának a fény terjedéséhez.
√ćgy ak√°r mozog a v√°kuum, ak√°r nem, a f√©ny halad√°s√°t nem befoly√°solja.

Ellenben a vákuumkamra annak a teherautónak a platóján áll, amelyik vagy áll melletted az álló vákuummal, vagy rohan feléd a mozgó vákuummal,
a mentős√∂k biztosan meg fogj√°k √°llap√≠tani, hogy a v√°kuum √°llt vagy mozgott.

De a v√°kuumhoz hasonl√≥an a szomsz√©d Pista b√°csi mozg√°s√°nak sincs semmi k√∂ze a f√©ny terjed√©si sebess√©g√©hez.. B√°r n√©ha udvari budi fel√© el√©gg√© imbolyogva halad√≥ f√©nyről egyesek azt √°ll√≠tj√°k, hogy azt is a Pista b√°csi manipul√°lta a a viharl√°mp√°val.

" Mivel akkor és ott nincs más csak a vákuum"
H√°t ez az.. a v√°kuum azt jelenti, hogy nincs ott semmi..
√ČS NEM AZT? hogy OTT VAN VALAMI!


" és az elektromágneses tér változása,"
Ezt senki sem tudhatja.. mert a vákuumban ha bármi lenne ami igazolhatná ezt a kijelentésedet, akkor az már anyag lenne és nem vákuum..



HA a forr√°st√≥l f√ľggne a f√©nysebess√©ge, akkor a be√©rkező f√©nyjelek K√úL√ĖNB√ĖZŇź sebess√©gŇĪek lenn√©nek.


√Čs ez √≠gy is van.. Kik√ľld√∂nk pl. 3e8 db f√©nyjelet 1 sec alatt.
Akkor a forrástól minden méteren van egy fényjel az utolsó kilépésekor.
Ezt az 1 m√©teres t√°vols√°gukat a f√©nyjelek az idők v√©gezet√©ig megtartj√°k..

√Čs akkor te szembe bic√≥z√≥l ezzel a f√©nyf√ľz√©rrel.. √©s azt m√©red, hogy csak 60 centink√©nt van egy-egy f√©nypamacs..

Azaz szembe j√∂n a f√©ny c-vel, k√©t pamacs k√∂z√∂tt 1 m√©ter megt√©ve.. te ebből a bic√≥val 40 centit szembe m√©sz vele.. √©s tal√°lkoztok 60 centin√©l..

ELLenőrz√©s!

60 cm ( amit a fény tett meg) + 40 cm (amit te tettél meg) = 100 centi

Amennyit a forrásátol távolodik két pamacs között
az 1 méter ami PONTOSAN 100 cm Tehát a mérés helyes!

M√©rj√ľk meg a pamacsok sebess√©g√©t a bic√≥dhoz √©s hozz√°d k√©pest is!

A bic√≥d fel√© a forr√°s√°től 100 centit k√∂zeledett, am√≠k√∂zben te a pamacs forr√°sa fel√© 40 centit.
Azaz ebből a bic√≥dhoz 100-40 = 60 centit k√∂zeledett ugyanazon idő alatt am√≠g a forr√°s√°t√≥l 100 centit t√°volodott.

Ha a 100 centi megt√©tel√©hez ugyanazon 1 egys√©gnyi idő alatt c sebess√©g kell,
akkor a bic√≥dhoz ugyanezen 1 egys√©gnyi idő alatt csak 60 centit megt√©ve c*60/100=0,6c sebess√©ggel k√∂zeledett.


pl. Az √©g eltakar√°sa (bolyg√≥ √°thalad√°s) eset√©n nem azonos időre tŇĪnn√©nek el a csillagok.
A fel√©nk k√∂zeledőek r√∂videbb, a t√°volod√≥ak hosszabb időre.


Ismét nem akarlak elkeseríteni, de a bolygók fényévekkel közelebb vannak mint a legközelebbi csillagok.

Ez√©rt a bolyg√≥k egyszerre takarnak el minden a h√°tuk m√∂g√∂tt l√©vő csillagot..

Egy√©bk√©nt sem a t√°vols√°g, hanem a sebess√©g k√ľl√∂nbs√©g√ľk okozza a f√©nyeik sebess√©gei k√∂z√∂tti k√ľl√∂nbs√©geket..

bnum2
2010. 07. 23. 00:21

Ismét nem akarlak elkeseríteni, de a bolygók fényévekkel közelebb vannak mint a legközelebbi csillagok.

√Čn se √°ll√≠tottam m√°st. Csak az √°ll√≠t√°sod hib√°s volt√°t bizony√≠tja, de m√©g nem √©rtetted meg.

Ez√©rt a bolyg√≥k egyszerre takarnak el minden a h√°tuk m√∂g√∂tt l√©vő csillagot..


Elvileg igen, csak az utols√≥ f√©nysugarak √©s az előtŇĪnő f√©nysugarak ha nem azonos sebess√©ggel haladn√°nak, teh√°t a bolyg√≥ - F√∂ld t√°vols√°got nem azonos sebess√©ggel tenn√©k meg, akkor az eltakar√°s ideje csillagonk√©nt k√ľl√∂nb√∂ző lenne.

Legyen 3 f√©nysugarunk, a felt√©telez√©sednek megfelelően k√ľl√∂nb√∂ző sebess√©gŇĪ.
F1: v=200000km/s
F2: v=300000km/s
F3: v=400000km/s

A bolygó - Föld távolság 100*300000km.
Az eltakar√°s t0.
Ezt a F√∂ld√∂n F1 eset√©n 150sec m√ļlva,
F2 eset√©n 100sec m√ļlva,
f3 eset√©n 75sec m√ļlva √©szlelik.
Tehát látszólagosan nem egyszerre történik.

A bolyg√≥ delta t alatt √°thalad, majd √ļjra megjelennek a csillagok amit szint√©n 150; 100; 75 sec m√ļlva √©szlelnek.
A megjelen√©s√ľk se azonos időben t√∂rt√©nik.

Az √°thalad√°s ideje:
F1 esetén Dt + 150
F2 esetén Dt + 100
F3 esetén Dt + 75

A valóságban mindhárom esetben Dt + 100

V√©lem√©nyed szerint az azonos időintervallumok, az azonos időben val√≥ eltŇĪn√©sek, √©s előtŇĪn√©sek √∂sszekeverhetőek a fenti √°ltalad elk√©pzelt esettel?
astrojan
2010. 07. 23. 02:01

Mennyivel nőne a sebess√©ge?
A lefel√© eső f√©ny sebess√©ge a hangsz√≥r√≥membr√°nra szerelt detektor mozg√°s√°nak sebess√©g√©vel nő. Ez nem egy j√≥l defini√°lt sebess√©g mert a hangsz√≥r√≥membr√°n null√°r√≥l begyorsul egy maxim√°lis sebess√©gre majd azonnal f√©keződik √©s le√°ll, majd kezdődik minden el√∂lről.

A hangsz√≥r√≥t kb 50 Hz-el rezgett√©k, felt√©telezve egy millim√©teres membr√°nkit√©r√©st amelyen ez a detektorsebess√©g √©pp megfelelt a kompenz√°ci√≥hoz (4 mm-nek v√©ve a teljes membr√°nkit√©r√©st, de erre nincs adat) akkor ez hasra√ľtve legfeljebb 50 mm/s f√©nysebess√©gn√∂veked√©snek felelne meg, ami a 300 000 km/s f√©nysebess√©ghez m√©rten nem egy nagy √©rt√©k, viszont nem is volt nagy a magass√°gk√ľl√∂nbs√©g (= 22.55 m). Az √°ltalad cit√°lt f√≥rum linken dgy mikron/sec nagys√°grendet adott meg ami szerintem meglehetősen al√°becs√ľlt √©rt√©k deh√°t ő az iparos.

Mindezek mellett nem gondolom, hogy a pontos sz√°mszerŇĪ √©rt√©kre lenne sz√ľks√©g a PR kis√©rlet √©rtelmez√©s√©hez. Ak√°rmennyi lehet, az nem befoly√°sol semmit..

..indokolt lenne a szerinted felll√©pő sebess√©gn√∂veked√©st m√©r√©ssel kimutatni..
A PR kis√©rlet a m√©r√©s, s ebből durva becsl√©st lehet tenni a f√©nysebess√©gn√∂veked√©s m√©rt√©k√©re.

bnum2
2010. 07. 23. 06:59

Ezekn√©l a "klasszikus" k√≠s√©rletekn√©l mindig probl√©ma van a magyar√°zattal, teh√°t v√©g√ľl is nem bizony√≠tja azt amit k√©ne.

Az nem teljesen ugyanaz, ha valami nyugalomba van, vagy egy gyorsan változó mágneses térben van.
A hangszóró esetén pont ez történik.

Az adott m√©r√©s tervez√©s√©vel kapcsolatban olyan adatok mer√ľlnek fel
(adott detektor √©rz√©kenys√©g, magass√°g k√ľl√∂nbs√©g), hogy megk√©rdőjelezik az adott k√≠s√©rlet hiteless√©g√©g√©t.

Tehát megállapítom, hogy HINNI kell a tudományban, mert a bizonyítékok kitaláltak. :O)
hanjó
2010. 07. 23. 07:53

"A lefel√© eső f√©ny sebess√©ge a hangsz√≥r√≥membr√°nra szerelt detektor mozg√°s√°nak sebess√©g√©vel nő. Ez nem egy j√≥l defini√°lt sebess√©g mert a hangsz√≥r√≥membr√°n null√°r√≥l begyorsul egy maxim√°lis sebess√©gre majd azonnal f√©keződik √©s le√°ll, majd kezdődik minden el√∂lről. ..."
- Valamit eltéveszthettél, mert miért kellene még jobban növelni a fény sebességét, amikor annak növekedését akarnánk kimutatni?
A hangsz√≥r√≥ tekercse √©s √≠gy a minta is harmonikus rezgőmozg√°st v√©gez, teh√°t az az egyens√ļlyi helyzet√©n kereszt√ľl ide-oda mozog, vagyis, (ha a f√°zis√°lland√≥t 0-nak vessz√ľk) a kit√©r√©se az

y = A sin ŌČt szerint, a sebess√©ge v = AŌČ cos ŌČt szerint alakul.

Ebből l√°that√≥ az, hogy
a minta sebess√©ge periodikusan nem csak nő, hanem cs√∂kken is √©s ez sz√ľks√©ges a kompenz√°ci√≥hoz.

"... A PR kis√©rlet a m√©r√©s, s ebből durva becsl√©st lehet tenni a f√©nysebess√©gn√∂veked√©s m√©rt√©k√©re. ..."

Kénytelen vagyok megkérdezni azt, hogy a Mössbauer-effektus szelektív abszorpciója bekövetkezésében a gamma sugarak frekvenciájának és a Doppler-effektusnak mi szerepe van?
Gézoo
2010. 07. 23. 08:29

Nos, azt nem tudhatjuk, hogy a valóság mennyi.. mert csupán Einstein méréssel igazolatlan kijelentésére alapozva ennyi..

N√©zz√ľk a kifed√©st! A Marsnak legritk√°bb a l√©gk√∂re, √©s t√∂bbiek√© olyan sŇĪrŇĪ, hogy a kifed√©sek időpontjai teljesen bizonytalanok.

Tegy√ľk fel hogy a legt√°volabbi ponton van a k√©t bolyg√≥.
Ekkor c=3e8 m/s sebess√©ggel 1258 sec a f√©ny√ļt..

A relat√≠v Doppler szerint ha az 550 nm hull√°mhossz√ļ f√©nyt a k√©keltol√≥d√°s miatt csak 400 nm hull√°mhossz√ļnak l√°tjuk akkor

v=9,24E+07 a forrásának a relatív sebessége

így c'=3,924e8 m/s vagyis 1258 sec helyett csak 962 sec kell neki.

K√ľl√∂nb√∂zet 296 sec

ezt látni kellene.. majdnem.. Az áthaladás teljes ideje, horizonttól-horizontig
átlag pályamenti sebességgel 282 sec
A l√©gk√∂r hat√°s√°ra a horizont alattr√≥l 2-3 perccel a lenyugv√°s ut√°n m√©g √©s 2-3 perccel a felkel√©s előtt m√°r l√°tszik a csillagok f√©nye.
(Ez a Föld esetén 30 perc - alkony-ill-pirkadat !)

Vagyis az egyik oldali f√©ny m√©g el sem tŇĪnt, de a m√°sik oldalon m√°r megjelenőben van.
√Čs miut√°n a gyorsabb szŇĪnik meg előbb, de szint√©n a gyorsabb √©r el hozz√°nk előbb,
√≠gy a l√©gk√∂z 0,7-0,9 kPa nyom√°singadoz√°sa okozta 30-70 %-os f√©nyintenzit√°s ingadoz√°s bőven elfedi a sebess√©g k√ľl√∂nbs√©gek okozta 10 %-os f√©nyintenzit√°s ingadoz√°st.

Azaz ak√°r van, ak√°r nincs sebess√©g k√ľl√∂nbs√©g, azt a bolyg√≥ √°thalad√°sokkal nem lehet kim√©rni.
hanjó
2010. 07. 23. 09:11

"Az nem teljesen ugyanaz, ha valami nyugalomba van, vagy egy gyorsan változó mágneses térben van.
A hangszóró esetén pont ez történik. ..."
- A minta periodikus mozgatásához kellett jobb híján a hangszóró.
A minta nem volt mágneses térben, csak a dinamikus hangszóró tekercse, amelyet 50 Hz-es váltakozó árammal tápláltak meg.
(A gamma sugarakat a mágneses tér egyébként sem térítené el.)
bnum2
2010. 07. 23. 09:22

Még mindig nem érted.

K√ľl√∂nb√∂ző időpontokat, √©s bolyg√≥ t√°vols√°gokat kapn√°l.
A látszólagos bolygópálya az ökörhugyozáshoz lenne hasonlatos.
Látszólag egymáshoz közeli csillag helyzet esetén a bolygó áthaladás olyan lenne, mintha lukatos sajt haladna át és nem egy tömör bolygó.

Csak gondold √°t az elk√©pzel√©sednek a k√∂vetkezm√©nyeit. Jelen esetben azt, hogy a bolyg√≥ - F√∂ld t√°vols√°got a k√ľl√∂nb√∂ző f√©nyforr√°s√ļ sugarak k√ľl√∂nb√∂ző sebess√©ggel tenn√©k meg.
Ne a zavarosba akarj halászni, azaz a hibákkal elfedni a valóságot.
bnum2
2010. 07. 23. 09:25

A gamma sugarakat a mágneses tér egyébként sem térítené el.


A f√ľggőleges ir√°ny√ļ sugarakat a gravit√°ci√≥s t√©r se. Ennek ellen√©re hatott r√°.
Gézoo
2010. 07. 23. 09:46


Már bocs, de a fizikai tapasztalattal ellentétes véleményt Einstein állította, nem én.

Einstein √©s k√∂vetői k√∂z√ľl senki sem √°llt elő igazol√≥ m√©r√©si eredm√©nnyel a f√©ny sebess√©g√©nek IR-k√∂z√∂tti √°lland√≥s√°g√°r√≥l.

Ezzel szemben az SI szabv√°nya kiz√°r√≥lag az egy IR-ben nyugv√≥ forr√°s-detektor k√∂z√∂tt m√©rhető f√©nysebess√©get fogadja el √°lland√≥nak.

Ezzel kiz√°rja az IR-ek k√∂z√∂tti √°lland√≥s√°g√°nak lehetős√©g√©t. √Čs ez vil√°gszabv√°ny..

√Čn csup√°n megpr√≥b√°ltam meg√©rtetni veled a fizikai t√©nyeket..
Nem érted, hát nem érted.. Nem kell mindent értened..
hanjó
2010. 07. 23. 10:05

Itt te a m√°gneses t√©rnek a m√©r√©sre t√∂rt√©nő zavar√≥ hat√°s√°t emlegetted.
bnum2
2010. 07. 23. 12:07

a fizikai tapasztalattal ellentétes véleményt Einstein állította, nem én


Ebben az esetben a te felt√©telez√©sed (forr√°st√≥l f√ľggő f√©nysebess√©g) vezet a tapasztalattal ellent√©tes √©szlel√©shez.

Az SI-be való fénysebesség bedrótozásában viszont igazad van, de most ne ott keresd a hibát.

A feltételezéseidet vesd össze az észlelésekkel.
Első l√©p√©sben ezen a pr√≥b√°n k√©ne √°tmennie.

A f√©nysebess√©gre vonatkoz√≥an vizsg√°lt√°k(j√°k) egy el√©g gyorsan mozg√≥ j√°rmŇĪről (F√∂ld) t√∂rt√©nő √©szlel√©seket √©s kibocs√°t√°sokat.

Ha v√°ltozna a f√©ny sebess√©ge, akkor azt √ļgy √©rz√©keln√©nk, mintha a t√°vols√°g √∂sszeh√ļz√≥dna, vagy kit√°gulna.
A Föld periódikusan mozog, tehát a csillagok távolsága is éves periódussal kéne változni.
előző 327/1057. oldal 324 325 326 327 328 329 330 k√∂vetkező Ugr√°s a(z) oldalra

Free Web Hosting