[origo] c√≠mlap h√≠rek levelez√©s internet előfizet√©s [OK.hu]


Einstein bukt√°ja

előző 337/1057. oldal 334 335 336 337 338 339 340 k√∂vetkező Ugr√°s a(z) oldalra
Gézoo
2010. 07. 28. 19:28

Kedves a nevét leírni sem tudó Csaba!

Régen trollkodtál errefelé.. Mi' szél hozott? Vagy ahogy vidéken mondják:
- "Né má, megint miszart hozott a szél? Csak nem a Chabát? "
- "de, az, hogy a fene egye meg!"

Nos, schaba! √údv√∂z√∂llek k√∂r√ľnkben!

SChaba
2010. 07. 28. 20:42

Neked is egyszerŇĪbb lenne az √©let, ha elfogadn√°d azt amit m√°r mindenki tud,(hiszen mindenkivel tudatod) m√©gpedig, hogy elmebeteg vagy. Gy√≥gyszeres kezel√©s szokott seg√≠teni, de a lobotomia is opci√≥ lehet, csak be kell f√°radnod a legk√∂zelebbi elme √©s gy√≥gy√°szati szakrendel√©sre √©s elmeroggyants√°godra hivatkozva k√©rni a kezel√©st. Meggyőződ√©sem, hogy a szŇĪkebb k√∂rnyezeted (persze csak, ha van neked olyan) pozit√≠van fogadn√°, ha konkr√©t l√©p√©seket tenn√©l a gy√≥gyul√°s fel√©, mert m√°r ők is sz√©gyenlik azt amit mŇĪvelsz. Mellesleg besz√©lgessen veled az akinek t√ľrelme van hozz√°......olvasni is szar, nem hogy reag√°lni r√°.... uff
hanjó
2010. 07. 28. 21:12

Kedves Gézoo!

"Ha 30kV gyorsította akkor 48e-19 J a becsapódáskor az energiája. ..."
- EgyszerŇĪbb lett volna 30 keV-et √≠rnod, mert rosszul sz√°moltad √°t.
(30 000 V x 1,6 E-19 C)
De honnan lett akkor az elektronnyal√°b √°ltal kisug√°rzott energia?

"A kev√©s kis energi√°j√ļ √ü√©ta √©s annak a kev√©s k√∂zeli r√∂ntgen sug√°rz√°snak ..."
- Hol van ott radioaktív anyag?
Azt bizony kat√≥dsug√°rnak nevezik, hisz' kat√≥dsug√°rcsőről van sz√≥.
A r√∂ntgen sug√°rz√°s pedig √ļn. f√©kez√©si sug√°rz√°s.

"... te állítottad, hogy nem Newton, hanem Einstein találta ki a fotonokat."
- Cs√ļsztatsz megint, fotonelm√©letet √≠rtam.
(Newton fényrészecskéket képzelt el, de annak semmi köze a plancki megoldáshoz és einsteini értelmezéshez.)
Izs√°k1
2010. 07. 28. 21:29

Tudom, reménytelen.
Nem is akarom meggyőzni.
Nem erről van sz√≥.
Izs√°k1
2010. 07. 28. 21:44

gézám.
Tudom mellébeszélek, nyafogok, dislexiás, értelmezési és felfogási fogyatékos vagyok,
de m√©giscsak √©n tal√°ltam meg az "el√≠r√°sodat" a "levezet√©sedben", amit a probl√©maf√∂lvet√©stől kezdve bizony k√∂r√∂mszakadt√°ig, nyilv√°nval√≥ hazugs√°gok bevet√©s√©vel is v√©dt√©l.
√Čs m√©g nem is eml√≠tem a megv√°laszolatlan k√©rd√©seid, igazol√°sra, forr√°smegjel√∂l√©sre v√°r√≥ √°ll√≠t√°said list√°j√°t. Csak egy p√©lda mondjuk az √°rny√©kolhat√≥ gravit√°ci√≥.
Akkor te mi vagy gézám? Megmondom. Elég csak ennyi, ez mindent elmond:
Gézoo
Izs√°k1
2010. 07. 28. 22:29

Nyilván tudod, hogy Einstein sem a relativitásért kapta a Nobel díjat..

Tudom. √Čs?
De egyik√ľk sem kaphatta volna meg ha a Lorentz transzform√°ci√≥ levezet√©se hib√°s lett volna.

√Čs?
√Čn csak annyit mondok, hogy az a levezet√©s amit √≠rt√°l az nem Lorentz levezt√©se, m√©gcsak nem is a Lorentz transzform√°ci√≥ b√°rmilyen levezet√©se.
Ha tévednék, várom a forrásokat. Természetesen nem lesz.
Mint √≠rtam SEBESS√ČGEK..

Meg √≠rtad hogy d a cső hossza.
A sebess√©gekről sz√≥l a p√©lda, √≠gy a sebess√©gek ar√°ny√≠t√°sa..

√ćgy van. De ugyanez a p√©lda j√≥ egyszerŇĪ pap√≠rra rajzolt der√©ksz√∂gŇĪ h√°romsz√∂gekre is.
Ezért nem kell bele fizika, ez tiszta geometria.
Ahol tartunk az az, ahol a hanggal és a fénnyel egyaránt ugyanazon

√ü=1/gy√∂k(1- v¬≤/h¬≤)=1/gy√∂k(1- v¬≤/c¬≤) f√ľggv√©nyt kapjuk.

Nem. Ott tartunk, hogy fel√≠rtad egy sz√∂g 1/cos(alfa) √©rt√©kt√©t, egy der√©ksz√∂gŇĪ h√°romsz√∂g sz√∂ggel szembeni befog√≥j√°val √©s √°tfog√≥j√°val kifejezve.

√ćrd fel a b√©t√°t egy der√©kszŇĪ h√°romsz√∂gre! mi √©rtelme van? 1/cos(alfa)
√ćrd fel hangra! Mi √©rtelme van?
√Čs mi van a Lorentz traf√≥ban? f√©nysebess√©g. Mi√©rt nem hangsebess√©g? Mi√©rt nem egy valamilyen h√°romsz√∂g adatai? Nyilv√°n mert fizikai jelent√©se van. Ha ez a fizikai jelent√©s nincs meg a levezet√©sben - m√°rpedig a tiedben nincs, hiszen tetszőleges der√©ksz√∂gŇĪ h√°romsz√∂gre igaz -, akkor az csak az 1/cos(alfa) levezet√©se a der√©ksz√∂gŇĪ h√°romsz√∂g sz√∂ggel szembeni befog√≥j√°b√≥l √©s √°tfog√≥j√°b√≥l.
A mozg√°s megfigyel√©s√©nek √ļt/idő f√ľggv√©ny√©ben k√©t sebess√©g ar√°nya van jelen.
Az egyik sebess√©g a relat√≠v mozg√°st v√©gző relat√≠v sebess√©ge, a m√°sik vektor a t√∂rt√©n√©sről t√°j√©koztat√≥ f√©ny sebess√©ge.
A két vektor arányában torzult képet közvetít a fény.


gézám. sok év alatt sokan, sokszor mondták neked, sok könyvben olvahattad hogy,
hogy a relativit√°selm√©let nem arr√≥l sz√≥l hogy mit l√°t a megfigyelő a szem√©vel, hanem hogy mit m√©r a(z inercia)rendszere r√°cspontaihoz r√∂gz√≠tett mŇĪszereivel. Ebből a szempontb√≥l teh√°t a f√©nysebess√©g l√©nyegtelen, nem az ebből sz√°rmaz√≥ torz√≠t√≥ hat√°st m√©ri.
Te persze ezt vadul tagadod, de hát a tények makacs dolgok....
Az utols√≥ mondataid erre a t√©vk√©pzetre √©p√ľlnek, azokkal teh√°t nem √©rdemes foglalkozni.

astrojan
2010. 07. 29. 02:30

Csak egy példa mondjuk az árnyékolható gravitáció.
A gravit√°ci√≥ √°rny√©kolhat√≥. E√∂tv√∂s kis√©rletei alapj√°n √°ll√≠tja a tudom√°ny, hogy nem √°rny√©kolhat√≥. De sajnos E√∂tv√∂s okoskod√°s√°ban alapvető logikai hiba van, ez√©rt az Ňź bizony√≠t√©kai nem √©rnek semmit.

E√∂tv√∂s azt felt√©telezte, hogy az egyik test kibocs√°tja a gravit√°ci√≥t amit a m√°sik elnyel. Ilyen nincs, vagy mindkettő kibocs√°tja, vagy mindkettő elnyeli a gravit√°ci√≥t. A m√°sodik az igaz, minden test ELNYELI a gravit√°ci√≥s sugarakat ie. gravitonokat (=DVAG).

Ez esetben nem lett volna joga elhanyagolni az egyik Pb kvadráns hatását, tehát a gravitáció árnyékolására eszkábált eszköze erre a célra nem alkalmas.

A gravit√°ci√≥ az √°rny√©kol√°s alapj√°n mŇĪk√∂dik, felt√©telezem, hogy a neml√©tező teret nem fogod nekem elkezdeni g√∂rb√≠teni, előre is k√∂sz√∂n√∂m.

Gézoo
2010. 07. 29. 06:28

Kedves Hanjó!

Valóban, elnézést kérek a figyelmetlenségért.. 3e4*1,6e-19=4,8e-15 J

"De honnan lett akkor az elektronnyal√°b √°ltal kisug√°rzott energia?"

Nos, az elektronvolt definíciója nem a potenciál által végzett össz munkáról, hanem csak az elektron által felvett energiáról szól.

Nyilv√°n az elektron a gyorsul√°sa k√∂zben felvesz √©s le is ad energi√°t, aminek a m√©rlege a 30 kV-os mezőben a 30 keV

"- Hol van ott radioaktív anyag?"

A √ü√©ta sug√°rz√°s, a n√©h√°ny keV-os elektronok √°rama. √Čs amint helyesen √≠rtad, a l√°gy r√∂ntgen pedig a mag k√∂zeli kil√∂k√©s "f√©kez√©si" sug√°rz√°sa.

Teh√°t ezeknek a l√©trej√∂tt√©hez nincs sz√ľks√©g radioakt√≠v anyag jelenl√©t√©re.

"- Cs√ļsztatsz megint, fotonelm√©letet √≠rtam.
(Newton fényrészecskéket képzelt el, de annak semmi köze a plancki megoldáshoz és einsteini értelmezéshez.)"

Megeshet, hogy félreértettelek.. Ez esetben elnézésedet kérem érte.
Egy√©bk√©nt a Newton-i modellt gyakran elővette Planck √©s Einstein a vas√°rnapi eb√©d ut√°ni besz√©lget√©sek sor√°n. ( Erről Planck l√°nya √≠rt r√©szletesen.)

Gézoo
2010. 07. 29. 06:33

Kedves Izs√°k!

"bizony körömszakadtáig, nyilvánvaló hazugságok bevetésével is védtél."

Na ez a hazugs√°g, mert amint l√°ttam, hogy figyelmetlen√ľl 1,64 helyett m√©g az 1,8.b√≥l vontam gy√∂k√∂t, mert te jelezted, azonnal elismertem √©s jav√≠tottam..
Vagy a "a hang" töredék, benne maradt értelem zavarónak hatott egy mondatban, azonnal kijavítottam.

Egy√©bk√©nt a t√∂bbi f√©lre√©rt√©sed√©rt nem √©n vagyok a felelős.. Hogy te ezt minek minős√≠ted.. az a te dolgod.

Gézoo
2010. 07. 29. 06:50

Kedves Izs√°k!

"√Čn csak annyit mondok, hogy az a levezet√©s amit √≠rt√°l az nem Lorentz levezt√©se, m√©gcsak nem is a Lorentz transzform√°ci√≥ b√°rmilyen levezet√©se.
Ha tévednék, várom a forrásokat. Természetesen nem lesz."

A Lorentz transzformáció levezetésének számos változata van.
Ez a legr√∂videbb, legc√©lrat√∂rőbb.
Az eredményét tekintve azonos Lorentz, Einstein, NevemTeve levezetésével.

"Mint √≠rtam SEBESS√ČGEK..

Meg √≠rtad hogy d a cső hossza."

√Čs mint olvastad, időegys√©gre eső hossz, azaz √©rtelmezhető hosszk√©nt √©s sebess√©gk√©nt egyar√°nt.


"√ćgy van. De ugyanez a p√©lda j√≥ egyszerŇĪ pap√≠rra rajzolt der√©ksz√∂gŇĪ h√°romsz√∂gekre is.
Ezért nem kell bele fizika, ez tiszta geometria."

Nos, ha időben v√°ltoz√≥ annak a pap√≠rnak a geometri√°ja, akkor fizika, ha √°lland√≥, akkor geometria.

Ahol tartunk az az, ahol a hanggal és a fénnyel egyaránt ugyanazon

√ü=1/gy√∂k(1- v¬≤/h¬≤)=1/gy√∂k(1- v¬≤/c¬≤) f√ľggv√©nyt kapjuk.

"Nem. " -- De igen! Mint te magad √≠rtad: puszta geometriai √∂sszef√ľgg√©s.
√ćgy van. sebess√©gek ar√°ny√≠t√°sa a geometriai √∂sszef√ľgg√©s seg√≠ts√©g√©vel.
Ezt tette Lorentz, Einstein és én is. Arányítottuk a sebességeket a geometriai szabályok felhasználásával.

", hanem hogy mit m√©r a(z inercia)rendszere r√°cspontaihoz r√∂gz√≠tett mŇĪszereivel"

Nos, a mőszerek ezzel a torz√≠t√°ssal hozz√°juk √©rkező jelet m√©rik. vagy kompenz√°lunk, vagy ahogy √°ltal√°ban mondjuk: transzform√°lunk, vagy nem kapjuk meg a kibocs√°jt√≥n√°l nyugv√≥ mŇĪszer mutatta √©rt√©keket.

" Ebből a szempontb√≥l teh√°t a f√©nysebess√©g l√©nyegtelen, nem az ebből sz√°rmaz√≥ torz√≠t√≥ hat√°st m√©ri."
√ćgy van, lehet hanggal is m√©rni, akkor a hang az inform√°ci√≥ hordoz√≥, √©s akkor a hangsebess√©g √©s a mozg√°s sebess√©ge van jelen egy√ľtt az eredm√©ny torzul√°s√°ban.

√Čs igaz. √Čvek √≥ta k√©ptelenek vagytok felfogni, hogy nem misztikus, hanem puszta vektoros torzul√°sr√≥l √©s annak korrig√°l√°s√°r√≥l sz√≥l a specrel.

A mozg√°s megfigyel√©s√©nek √ļt/idő f√ľggv√©ny√©ben k√©t sebess√©g ar√°nya van jelen.
Az egyik sebess√©g a relat√≠v mozg√°st v√©gző relat√≠v sebess√©ge, a m√°sik vektor a t√∂rt√©n√©sről t√°j√©koztat√≥ f√©ny sebess√©ge.
A két vektor arányában torzult képet közvetít a fény.


"Az utols√≥ mondataid erre a t√©vk√©pzetre √©p√ľlnek, azokkal teh√°t nem √©rdemes foglalkozni."

Mint √≠rtad a t√©nyek makacs dolgok. A mozg√°sr√≥l h√≠rt vivő jel √©s a mozg√°s ar√°ny√°nak cs√∂kken√©s√©vel egyre nagyobb m√©rt√©kben elt√©r a h√©tk√∂znapokban tapasztaltt√≥l a m√©rt, l√°tott √©rt√©k. Ennek a torzul√°snak a kompenz√°l√°s√°t
v√©gezz√ľk a Lorentz transzform√°ci√≥val.
Ez tény. Ez a makacs tény.

A t√∂bbi csak nyafog√°s, s√©rteget√©s, √ľres duma.
Gézoo
2010. 07. 29. 07:12

kedves Iv√°n!

"Csak egy példa mondjuk az árnyékolható gravitáció."

J√≥ p√©lda, de az √°ll√≠t√°sod ellenkezőj√©re! Ugyanis amikor egy homog√©n grav mezejŇĪ s√≠kon, g√ļl√°t helyez√ľnk el,
a g√ļla felett megn√∂vekszik a t√©rerőss√©g, l√°sd az √©l ill. cs√ļcshat√°st!
a g√ļla k√∂rnyezet√©ben (alap perem√©n√©l) lecs√∂kken a t√©rerőss√©g.

vagy a talajban l√©vő t√∂r√©svonal √©l√©n√©l a n√∂vekedett, az √©l mellett a cs√∂kkent grav. t√©rerőss√©g teszi lehetőv√© a t√∂r√©svonalak kim√©r√©s√©t.
Ugyan√≠gy a k√∂rnyezet√©ben l√©vőh√∂z viszony√≠tva nagyobb vagy kisebb sŇĪrŇĪs√©gŇĪ t√∂meg hat√°rait szint√©n az √©lhat√°s okozta anom√°lia kim√©r√©s√©vel meghat√°rozhat√≥. (horizont√°lis gravit√°ci√≥s gradiens.)
Ezt a hat√°st maga E√∂tv√∂s L√≥r√°nd is kim√©rte. Ettől lett vil√°gh√≠rŇĪ.

Azt, hogy a m√©rőmŇĪszer ( a torzi√≥s ing√°ja) al√° tett p√° kg t√∂megŇĪ testek
hat√°sa nem volt kim√©rhető,
csak a nagyon h√ľly√©k √©rtik √ļgy, hogy a testeknek nincs gravit√°ci√≥s szigetelő vagy lencse hat√°suk.

Egy m√°sik f√≥rumon n√©h√°ny tonna f√∂ldr√©teg gravit√°ci√≥s szigetelő k√©pess√©g√©nek hi√°ny√°t √°ll√≠totta be az itteni Emil, √ļgy, hogy"L√°m ez a bizony√≠t√©k a szigetelhetetlens√©gre"

Az Amerikai Egyes√ľlt √Āllamokbeli Colorado egyetemen tov√°bb fejlesztett√©k E√∂tv√∂s L√≥r√°nd mŇĪszer√©t, l√©zeres interferometrikus sk√°l√°z√°ssal, 3 nagys√°grenddel √©rz√©kenyebb√© tett√©k a kaj√°nul csak "a gr√≥f √ļr ketyer√©j√©nek" titul√°lt E√∂tv√∂s Lor√°nd f√©le ing√°t.

Ezzel olyan érzékennyé vált, hogy néhány kg-os tömeg élhatását, lencse hatását is ki lehet vele mutatni.
A Nationale Geographic egyik filmj√©ben ezekről a m√©r√©sekről volt sz√≥.

Nyilv√°nval√≥v√° v√°lt a m√©r√©sek sor√°n, hogy ha nagy kiterjed√©sŇĪ pl√°nparalel lemez k√∂zep√©n v√©gzik a m√©r√©st, akkor E√∂tv√∂s L√≥r√°nd meg√°llap√≠t√°sa helyt √°ll√≥:
"anyagi minős√©gtől f√ľggetlen√ľl, nem szigetelhető a gravit√°ci√≥s t√©rerőss√©g."

Ugyanakkor ha t√∂m√∂r g√∂mb, g√ļla, stb alakzatot helyeznek a k√©sz√ľl√©k al√°,
akkor a lencse, ill, az √©l, cs√ļcs hat√°sok r√©v√©n n√∂vekszik vagy cs√∂kken a grav t√©rerőss√©g.

Azaz elt√©r√≠thető, √©s ezzel helyileg "szigetelhető" a gravit√°ci√≥ is.
Izs√°k1
2010. 07. 29. 08:53

Látod gézám, már megint hazudsz.
Na ez a hazugs√°g, mert amint l√°ttam, hogy figyelmetlen√ľl 1,64 helyett m√©g az 1,8.b√≥l vontam gy√∂k√∂t, mert te jelezted, azonnal elismertem √©s jav√≠tottam..

Nem ezzel van a gond. Láttam, rákérdeztem, válaszoltál, elfogadtam, többet nem foglalkoztam vele. Ez tényleg szóra sem érdemes, van ilyen.
Ellenben:
A 6660-ban írtad:
...hogy a hibádra felhívjam a figyelmedet:

a B √©s a C pont nem esik egybe. Hanem az A-B-C pontok egy der√©ksz√∂gŇĪ h√°romsz√∂get adnak..

Na ez volt a hazugs√°g.
A 6662-ben kérdeztem:
gézám, hol is írtam hogy egybeesnek?

Erre a 6663-ban ezt v√°lasz kaptam:
Most m√°r ideje lenne dislexia mentesen elolvasnod!

A 6666-ban ismét rákérdeztem.
Erre a v√°lasz a 6668-ban √≠gy kezdődik:
...képtelennek látszol a normális kommunikáció szabályainak betartására,...

de hogy hol is írtam volna amit állítasz, arra nincs válasz.
A 6671-ben szóvá teszem hogy nem kaptam erre választ, erre 6672.ben ezt írod:

Olvasási, értelmezési és felfogási gátlásokban szenvedsz. Kizárólag ezen három sajnálatos fogyatékosságod okán nem foghattad fel azt amit írtam.

V√°lasz nincs.
Azóta sincs.
gézám! hol is írtam, hogy B és C egybeesne?

Vagy a "a hang" töredék, benne maradt értelem zavarónak hatott egy mondatban, azonnal kijavítottam.


Ezzel sincs gond. Láttam, rákérdeztem, válaszoltál, elfogadtam, többet nem foglalkoztam vele. Ez tényleg szóra sem érdemes, van ilyen.

De hogy a 6660-ban hazudsz, majd erre hivatkozva kijelented hogy mindent féleértettem, és ezért aztán nem is válaszolsz a kérdésre, majd 6663, 6668, 6672,
hát gézám...
Gézoo
2010. 07. 29. 09:05

Kedves Izs√°k!

Folytatod a kötözködést és a hazudozást..

A 6668-ban az alapokt√≥l kezdtem egy √ļj, a f√©lre√©rt√©seket elker√ľlendően alapos le√≠r√°st..
Te meg folyton folyv√°st 6668 előtti √≠r√°sokat belekevered.. √ļgy be√°ll√≠tv√°n, mintha ugyanazon le√≠r√°s r√©szei lenn√©nek.

H√°t nem azok.. Az a m√ļlt amivel az√≥ta sem foglalkoztam. Ellenben te t√∂bbsz√∂r vissza-visszat√©rsz a 6668 előtti, √©s ezzel m√°r idej√©t m√ļlt r√©szekhez..

Miért is? Kötözködés? Szórakozás?

Erre nekem se időm, se energi√°m.
Izs√°k1
2010. 07. 29. 09:08

A Lorentz transzformáció levezetésének számos változata van.

Igaz. A tied egyikkel sem egyezik. Már csak azért sem, mert a gamma (pontosabban a levezetésed eredménye: 1/cos(alfa) ) az nem a Lorentz transzformáció.
Az eredményét tekintve azonos Lorentz, Einstein, NevemTeve levezetésével.

Mivel a a gamma (pontosabban a levezetésed eredménye: 1/cos(alfa) ) az nem a Lorentz transzformáció, így hát ez nem igaz. Lorentz, Einstein már nem tudja, de NevemTeve bizony tagadja, hogy "eredményed" azonos lenne az övével.
Nos, ha időben v√°ltoz√≥ annak a pap√≠rnak a geometri√°ja, akkor fizika, ha √°lland√≥, akkor geometria.

:-) g√©z√°m! l√°tt√°l m√°r sz√°m√≠t√≥g√©pet? ha van grafikus fel√ľlete, k√∂nnyen rajzolhatsz vele időben v√°ltoz√≥ der√©ksz√∂gŇĪ h√°romsz√∂get. A "levezet√©sed" arra is igaz, m√©gse fizika.
√ćgy van. sebess√©gek ar√°ny√≠t√°sa a geometriai √∂sszef√ľgg√©s seg√≠ts√©g√©vel.
Ezt tette Lorentz, Einstein és én is. Arányítottuk a sebességeket a geometriai szabályok felhasználásával.

g√©z√°m! azok a levezet√©sek felhaszn√°lj√°k hogy a f√©nysebess√©g minden koordin√°tarendszerben (a forr√°s √©s √©szlelő sebess√©g√©től f√ľggetlen√ľl - amit te persze tagadsz) √°lland√≥. N√°lad ennek nyoma sincs. Nem v√©leteln√ľl. Hiszen tagadod.
Nos, a mőszerek ezzel a torz√≠t√°ssal hozz√°juk √©rkező jelet m√©rik. vagy kompenz√°lunk, vagy ahogy √°ltal√°ban mondjuk: transzform√°lunk, vagy nem kapjuk meg a kibocs√°jt√≥n√°l nyugv√≥ mŇĪszer mutatta √©rt√©keket.

Nem g√©z√°m. Az√©rt vannak a r√°cspontokon k√ľl√∂n mŇĪszerek, hogy csak az ott bek√∂vetkező esem√©nyket regisztr√°lj√°k. A megfigyelő majd ezekből rekonstru√°lja az esem√©nyeket, amiben √≠gy nem fog szerepelni a a f√©nyterjed√©s torz√≠t√≥ hat√°sa.
√ćgy van, lehet hanggal is m√©rni, akkor a hang az inform√°ci√≥ hordoz√≥, √©s akkor a hangsebess√©g √©s a mozg√°s sebess√©ge van jelen egy√ľtt az eredm√©ny torzul√°s√°ban.

Mint írtam (te persze ezt tagadod) a relativtáselmélet nem fénnyel vagy hanggal mér.
√Čs igaz. √Čvek √≥ta k√©ptelenek vagytok felfogni, hogy nem misztikus, hanem puszta vektoros torzul√°sr√≥l √©s annak korrig√°l√°s√°r√≥l sz√≥l a specrel.

√Čs igaz. √Čvek √≥ta k√©ptelen vagy felfogni, hogy a specrel nem puszta vektoros torzul√°sr√≥l √©s annak korrig√°l√°s√°r√≥l sz√≥l, hanem az inerciarendszer r√°cspontajain bek√∂vetkezett esem√©nyekről.
Az igaz hogy nem misztikus. Csak meg kell √©rteni. Van akinek siker√ľl, van akinek nem, van akit nem √©rdekel, √©s van olyan aki egyszerŇĪen letagadja a t√©nyeket, vagy sz√°nd√©kosan elferd√≠ti azokat.
A két vektor arányában torzult képet közvetít a fény.

√Čs ez kit √©rdekel? B√°r l√°ttam valahol olyan vide√≥t, ami mutatta mit tapasztal (val√≥ban l√°t) a newtoni fizika szerint a mozg√≥ megfigyelő, mi √©szlel (nem l√°t, hanem a mŇĪszerek alapj√°n rekonstru√°l) a relativit√°selm√©let alapj√°n a megfigyelő, √©s mi az amit val√≥ban l√°t.
√Črdkes volt, semmi t√∂bb.

A t√∂bbi meg csak az előbbi t√©vk√©pzetedre √©p√ľl.

Nos, ott tartunk, hogy kiszámítottad az 1/cos(alfa) értékét.
Hogy lesz ebből Lorentz transzfom√°ci√≥?
Hol van valami forrás arra hogy ezt a levetést -mint állítottad- Lorentz készítette?
Bár ugye itt már csak ezt állíítod:

A Lorentz transzformáció levezetésének számos változata van.
Ez a legr√∂videbb, legc√©lrat√∂rőbb.
Az eredményét tekintve azonos Lorentz, Einstein, NevemTeve levezetésével.


Csak nem hazudt√°l m√°r megint?
Izs√°k1
2010. 07. 29. 09:30

Folytatod a kötözködést és a hazudozást..

Mit is hazudtam, és hol?

A 6668-ban az alapokt√≥l kezdtem egy √ļj, a f√©lre√©rt√©seket elker√ľlendően alapos le√≠r√°st..

√Čs ennek mi k√∂ze ahhoz, hogy a 6660-ban hazudt√°l, √©s az√≥ta sem ismered be?
√ļj, a f√©lre√©rt√©seket elker√ľlendően alapos le√≠r√°st..

Aminek ugye azt lett a v√©ge hogy a "f√©lre√©rt√©s" n√°lad volt...,de √©n vagyok mindenf√©le fogyat√©kkal √©lő...
Te meg folyton folyv√°st 6668 előtti √≠r√°sokat belekevered.. √ļgy be√°ll√≠tv√°n, mintha ugyanazon le√≠r√°s r√©szei lenn√©nek.

Nem, gézám. Hiszen én írtam többször is a két példa közötti hasonlóságokat és eltéréseket.
Miért is? Kötözködés? Szórakozás?

gézám, azt hiszem senki se szereti, ha nyilvánvaló hazugságokat és baromságokat nyomnak a pofájába... utána ha erre felhívja a figyelmet, beismerés és bocsánatkérés helyett jön a gyalázkodás (dislexia, mindenféle fogyatékosság, stb)

√Čs g√©z√°m. a 6668-t√≥l nem kezdőd√∂tt √ļj idősz√°m√≠t√°s. A hazugs√°gaid, baroms√°gaid megvannak, visszakerehetők, tanuls√°gul a hozz√°√©rt√©sedre √©s emberi jellemedre...
Erre nekem se időm, se energi√°m.

g√©z√°m, val√≥ban f√∂l√∂sleges tudom√°ny rovatba hazugs√°gokat √©s baroms√°gokat irogatni. Hogy klasszikust id√©zzek: el lehet h√ļzni.
Nem fogsz hi√°nyozni.
Izs√°k1
2010. 07. 29. 09:40

gézám! forrás továbbra sincs.
Eötvös méréseit nem vitatom, de hogy ezt lehetne gravitációs árnyékolásként értelemzi...
na erre kellene valami megbízhatót adni. De nem tudsz.
Csak nem hazusz?

Gézoo
2010. 07. 29. 09:44

kedves Izs√°k!

Hazugs√°god:

Igaz. A tied egyikkel sem egyezik. Már csak azért sem, mert a gamma (pontosabban a levezetésed eredménye: 1/cos(alfa) ) az nem a Lorentz transzformáció.


√öjabb hazugs√°god:

Mivel a a gamma (pontosabban a levezetésed eredménye: 1/cos(alfa) ) az nem a Lorentz transzformáció, így hát ez nem igaz. Lorentz, Einstein már nem tudja, de NevemTeve bizony tagadja, hogy "eredményed" azonos lenne az övével.


és ez is hazugság :

g√©z√°m! azok a levezet√©sek felhaszn√°lj√°k hogy a f√©nysebess√©g minden koordin√°tarendszerben (a forr√°s √©s √©szlelő sebess√©g√©től f√ľggetlen√ľl - amit te persze tagadsz) √°lland√≥. N√°lad ennek nyoma sincs. Nem v√©leteln√ľl. Hiszen tagadod.


√Čs a k√∂vetkező is, a k√∂vetkező is.. mind hazugs√°g..

Tudsz olyat írni ami nem hazugság?
Gézoo
2010. 07. 29. 09:46

H√°t keress forr√°st!

Ha egyszer olyan h√ľlye vagy, hogy eddig nem tanultad, akkor a hazudoz√°sra pazarolt idő helyett tanulj!
Izs√°k1
2010. 07. 29. 09:58

Kedves gézám!
H√°t keress forr√°st!

Kerestem, de nem tal√°tam. Sajnos g√©zoofizika k√∂nyvek nem ker√ľltek a kezembe.
Ha egyszer olyan h√ľlye vagy, hogy eddig nem tanultad, akkor a hazudoz√°sra pazarolt idő helyett tanulj!

Tanultam √©n g√©z√°m, √©s tanulok a mai napig is, de sehol sem tudtam azt tanulni, hogy a gravit√°ci√≥ √°rny√©kolhat√≥ lenne. Ez√©rt k√©rek tőled valami anyagot erre, hiszen te √°ll√≠tod ezt, neked kell lenni valami ilyesminek. Legal√°bb valami g√©zoofizika k√∂nyv....
:-DD
Izs√°k1
2010. 07. 29. 10:32

Kedves gézám!
Nyugalom!

A Lorentz transzformációt és egy levezetését megtalálhatod mondjuk itt:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Speci%C3%A1lis_relativit%C3%A1selm%C3%A9let#Lorentz-transzform.C3.A1ci.C3.B3
L√°thatod, hogy nem csak egy gamma.

√Čs most l√°ssunk egy olyan Lorentz transzform√°ci√≥t, ami csak egysz√°l gamma lenne.
Tudsz ilyet mutatni?
Nos? Ki is az aki hazudik?

gézám! a fenti levezetés ugyan szóban nem mondja ki, hogy felhasználná a fénysebesség állandóságát, de benne van. Itt, már a levezetés elején:
x=ct
x'=ct'
Minkét koordinátarendszer ugyanazt a 'c'-t használja.

Einstein ismert k√∂nyvecsk√©j√©nek f√ľggel√©k√©ben levő Lorentz transzform√°ci√≥ levezt√©sben (ott sem csak egy gamma szerepel mint Lorentz transzfom√°ci√≥) ez van:
"Miután azt akarjuk, hogy a fényjel K'-hoz képest is c sebeséégel terjedjen...."
Ki hazudik, gézám?

Term√©szetesen megvan a lehetős√©ged hogy igazold az √°ll√≠t√°saidat.
Várom a forrásmegjelöléseket!
Tudsz olyat írni ami nem hazugság?

gézám! eddig egyetlen állításomról sem tudtad megmutatni, hogy hazugság lenne.
előző 337/1057. oldal 334 335 336 337 338 339 340 k√∂vetkező Ugr√°s a(z) oldalra

Free Web Hosting