[origo] c√≠mlap h√≠rek levelez√©s internet előfizet√©s [OK.hu]


Einstein bukt√°ja

előző 339/1057. oldal 336 337 338 339 340 341 342 k√∂vetkező Ugr√°s a(z) oldalra
Gézoo
2010. 07. 29. 16:13

Kedves Hanjó!

" Ejnye no, h√°t a sorelt√©r√≠tő tekercsek √©s a k√©pelt√©r√≠tő tekercsek mit csin√°lnak?"

az ir√°ny√°n m√≥dos√≠tanak.. kisfesszel, nagy √°rammal.. mint ahogyan a kompenz√°l√≥ m√°gnesek is.. √°ram √©s fesz n√©lk√ľl.. csak elt√©r√≠tenek..

" Meg nem m√©rted, (velem akartad m√©retni), de k√∂t√∂d az ebet a kar√≥hoz." a monitorom fesz√ľlts√©g√©t, nem m√©rtem.. csak a kisug√°rzott frekvenci√°t..

" Att√≥l tartok, hogy furcs√°n n√©zn√©nek valakire, aki egy radioakt√≠v prepar√°tumra azt mondan√°, hogy kat√≥dsugarakat bocs√°t ki." Egyet√©rt√ľnk.. a √ü√©ta az √°ltal√°nosabb alak.. a kat√≥dsug√°rz√°s eml√≠t√©sekor val√≥ban keresn√© a t√∂bbs√©g a kat√≥dot :)

hanjó
2010. 07. 29. 16:52

Kedves Gézoo!

Ha ennyire elszántan megmérted a kisugárzott frekvenciát, akkor elhiszem neked.
Val√≥ban, mind a gyorsul√≥, mind a lassul√≥ t√∂lt√©sek (jelen vit√°nkban elektronok) elektrom√°gneses teret/mezőt hoznak l√©tre maguk k√∂r√ľl √©s √≠gy sug√°rz√°st is.

Az viszont, hogy mekkora frekvenci√°t√≥l nevezhető fotonnak a hf kvantumnak tekintett energia, az m√°s k√©rd√©s.

De m√©g mindig ad√≥s vagy a k√©pernyőt el√©rő elektronok energi√°j√°val.
Ugyanis, az elektron 30 keV-es (30 kV gyors√≠t√≥ fesz√ľlts√©g) energi√°j√°b√≥l hi√°nyozni kell a kisug√°rzott energi√°nak.
(Az elektronok nem ciklikusan gyorsulnak.)
Izs√°k1
2010. 07. 29. 16:58

Köszönöm, gézám!
Ennek az eldöntéséhez 2 nagyságrenddel érzékenyebbnek kellene lennie az ingának!
Csup√°n 70 centi magas √©s 7km hossz√ļ f√∂ldecske..

KitŇĪnő, g√©z√°m!
Azért olvasd még egy kicsit tovább azt a cikket. Találsz benne ilyet:
A lengőrendszernek annyira kicsi volt az elmozdul√°sa, hogy E√∂tv√∂s √©s munkat√°rsai biztosra vett√©k, a gravit√°ci√≥ abszorpci√≥ja nem l√©tezik. A m√©r√©snek term√©szetesen volt bizonyos sz√≥r√°sa, √©s ez√©rt csak annyit lehetett kijelenteni: "az √≥lomkvadr√°nsok abszorpci√≥ja egy-√∂tvenmilli√°rdodn√°l kisebb kell legyen".

Kísérleti fizikushoz méltó, korrekt megfogalmazás.
Na most gézám, milyen pontosság kell ahhoz, hogy valaminek a nemlétét 100%biztonsággal bizonyítsuk - azaz cáfoljuk? Ha mondasz x valamit, én kérek még 2 nagyságrendet. Ha megadtad, kérek még hármat, és így tovább a végtelenségig.
Azaz valaminek a nemlétét bizonyítani nem lehet. A gravitációs árnyékolás nemlétét sem, csak a létét lehet igazolni.
Ellenben a te √°ll√≠t√°sodat siker√ľlt c√°folni.
Ugyanis te azt állítottad létezik, ellenben a kísérletek azt nem mutatják hogy létezne, illetve hogy az adott hibahatárnál nem létezik.

Akkor vajon te mire alapoztad a gravit√°ci√≥s √°rny√©kol√°s l√©t√©t, ha tudod hogy a jelenlegi mŇĪszerekkel kimutathatalan?
Elismerem, kissé pontatlanul fogalmaztam.
Ezt írtam:
Hát ez bizony cáfolja a gravitációs árnyékolást, azaz ez is hazugság volt...
Mondjuk valami ilyesmit kellet volna:
Hát ez bizony cáfolja a gravitációs árnyékolásra létezésére tett kijelentésedet, azaz ez is hazugság volt...
Kb olyan szintŇĪ hiba, mint hogy tudom√°nyos előad√°sokon nem teszik hozz√° minden mondathoz hogy "Jelenlegi tud√°sunk szerint" vagy "A tudom√°ny mai √°ll√°sa szerint"

g√©z√°m! miut√°n kider√ľlt, hogy a fenti tud√°s birtok√°ban vagy, √≠gy m√≥dos√≠tom a hazugs√°godra vonatkoz√≥ √°ll√≠t√°somat:
Ez nem egyszerŇĪ hazugs√°g, ez az előre megfontolt sz√°nd√©kkal, k√ľl√∂n√∂s kegyetlens√©ggel, t√∂bbsz√∂r√∂s visszaesők√©nt, folytat√≥lagosan elk√∂vetett hazugs√°g minős√≠tett esete.

Nos, ki hazudik?

Akkor ezt lez√°rtuk, tov√°bbl√©phet√ľnk. Mi legyen a k√∂vetkező?
Casimir? Frekvencia f√ľggő f√©ny?

Gézoo
2010. 07. 29. 19:25

Kedves Izs√°k!

Bizony√°ra nem √©rtetted meg, hogy E√∂tv√∂s L√≥r√°nd ing√°j√°n√°l csak 3 nagys√°grenddel √©rz√©kenyebb mŇĪszerekkel tudt√°k kimutatni laborat√≥riumi m√©retek mellett, hogy a pl√°nparallel lemezeknek anyagi minős√©gtől f√ľggetlen√ľl, nincs szigetelő hat√°sa.
√Črdemes lenne megkeresni az NG filmj√©t ami erről a m√©r√©sről sz√≥lt!

Ami√≥ta le√≠rtam azt a hozz√°sz√≥l√°st amelyben erről a filmről is eml√≠t√©st tettem, eszembe jutott m√©g egy r√©szlet.
Az √ļj, l√©zeres interferometrukus sk√°l√°j√ļ mŇĪszerrel azt is m√©rt√©k-bemutatt√°k, hogy a pl√°nparallel lemezek t√°vols√°g√°t√≥l hogyan f√ľgg a grav. t√©rerőss√©g √©rt√©ke.

Azt√°n eszembe jutott, hogy egy szint√©n l√©zeres mŇĪszerrel a Discovery a Mythos-bustersben Jamie Hyneman √©s Adam Savage, amikor m√©r√©seket v√©geztek, az egyetem k√∂zeli (kb f√©l m√©rf√∂lgre l√©vő) sportp√°ly√°j√°n l√©vő t√∂meg (emberek) gravit√°ci√≥s vonz√°s√°t is kimutatta a mŇĪszer.
A mŇĪszer al√° tett, szint√©n pl√°nparallel lemez "szigetelő" hat√°s√°t nem tudt√°k kimutatni,
de a lemez √©l√©n√©l fell√©pő √©lhat√°st sz√©pen kijelezte a mŇĪszer.

Nos, mint m√°r nagyon sok f√≥rumon, minden alkalommal hangs√ļlyoztam, logikailag sem lenne helyt √°ll√≥ a gravit√°ci√≥s hat√°st sug√°rz√≥ testtől elv√°rni,
szigetelő hat√°st, de
mint minden sug√°rz√°s eset√©ben, a lencse, √©l, √©s cs√ļcshat√°s j√≥l m√©rhető, √©s megjelen√©s√©vel a n√∂velt t√©rerőss√©g k√∂zvetlen hat√°r√°n t√©rerőss√©g relat√≠v cs√∂kken√©ssel kell tal√°lkoznunk, √≠gy erről a r√©szről elvezetett potenci√°lt√≥l,
gyakorlatilag elszigeteli az elvezető √©l, cs√ļcs, lencse a sug√°rz√°st.

EgyszerŇĪ p√©ld√°val √©lve, a nagy√≠t√≥ lencse f√≥kusz√°ban √∂sszegyŇĪjt√∂tt f√©ny pontj√°nak hat√°r√°t√≥l a lencse perem√©ig √°rny√©kolt-elszigetelt z√≥na van.

√ćgy mondhatjuk, hogy az √ľveg nem szigeteli el a f√©nyt, de elvezeti.
√Čs ezzel ahonn√©t elvezette a sug√°rz√°st, azt a r√©szt ezzel az elvezet√©ssel elszigetelte..
Gézoo
2010. 07. 29. 19:34

Egy√©bk√©nt E√∂tv√∂s L√≥r√°nd horizonton l√©vő napf√©ny√©ről annyit √©rdemes tudni, hogy amikor a horizonton l√°tjuk a napot, akkorra m√°r fizikailag r√©gen a horizont alatt van.
Csup√°n a levegő, mint optikai lencse jelentősen elt√©r√≠ti a f√©nysugarak ir√°ny√°t.

Ezzel E√∂tv√∂s L√≥r√°nd k√≠s√©rlet√©ben a torzi√≥s inga tengely√©nek ir√°nya a felt√©telezettől jelentősen elt√©rő sz√∂get z√°rt be a nap t√©nyleges ir√°ny√°val.
Ez√°ltal az elt√©r√ľl√©s nagys√°g√°t cs√∂kkentő mŇĪszer be√°ll√≠t√°ssal, kiz√°rt√°k a k√≠s√©rlet sikeress√©g√©nek lehetős√©g√©t is.

Azaz nem csak a mŇĪszer √©rz√©kenys√©ge volt nagys√°grendekkel a kimutathat√≥s√°gi hat√°rt√≥l, hanem a mŇĪszer be√°ll√≠t√°sa is kiz√°rta az esetleges kimutat√°s lehetős√©g√©t.

Az √≥lomkvadr√°nsok hat√°s√°nak kimutat√°s√°hoz pedig nem 3 nagys√°grenddel, hanem legal√°bb 6 nagys√°grenddel √©rz√©kenyebb mŇĪszer kellene.

Gézoo
2010. 07. 29. 19:51

Kedves Hanjó!

Nekem anno azt tanították, hogy E=h*f ahol f felveheti zérótól a végtelenig bármely értéket.

√Čn magam egy da/dt hat√°r√©rt√©k sz√°m√≠t√°ssal azt kaptam, hogy √ļgy ahogyan a kisug√°rz√≥hoz biztosan relat√≠van c f√©nysebess√©ge √°lland√≥,

egyben ilyen értelemben a kisugárzójához relatívan határsebesség,

a fotonokat l√©trehoz√≥ gyorsul√°s megv√°ltoz√°s√°nak, azaz idő szerinti differenci√°lj√°nak ( azaz az eml√≠tett da/dt h√°nyadosnak a hat√°r√©rt√©ke a
c azaz a fénysebesség.

Azaz ha ezt Aur√≥ra ellenőrzi √©s visszaigazolja a sz√°m√≠t√°som helyess√©g√©t, akkor ennek a da/dt hat√°r√©rt√©knek a jelentős√©ge megn√∂vekszik.

Ugyanis akkor ez lenne az első olyan f√ľggv√©nykapcsolat a fotonok sebess√©ge √©s a l√©trehoz√≥ t√∂lt√©s gyorsul√°s√°nak hat√°ra k√∂z√∂tt, ami
meghatározza a fénysebesség értékének nagyságát.

Magyarul, ha helyes a da/dt hat√°r√©rt√©k sz√°m√≠t√°som, akkor a t√∂lt√©ssel rendelkező r√©szecsk√©k t√∂meg√©nek √©s t√∂lt√©s√©nek ar√°nya, mint a r√©szecsk√©k fizikai tulajdons√°ga hat√°rozza meg, a gyors√≠that√≥s√°gukat √©s ezzel a kisug√°rzott fotonok sebess√©g√©t is meghat√°rozza.

Vagyis az első olyan f√ľggv√©ny lenne ez, amelyik konkr√©t kapcsolatot teremt
az anyagi tulajdonságok és a általuk létrehozott fény sebességének értéke között.
Gézoo
2010. 07. 29. 19:55

Ja és a lényeg, a kérdésedre adandó válasz..

Sz√≥val ha da/dt felső hat√°r√©rt√©ke c akkor az E=h*f f√ľggv√©ny

csak a z√©r√≥ √©s a hat√°r√©rt√©k frekvencia k√∂z√∂tti b√°rmilyen √©rt√©ket vehet fel.. nagyobb √©rt√©kŇĪ frekvenci√°t nem.

(Persze mint tudjuk, a f√©ny relativisztikus tr√ľkk√∂kre k√©pes, √©s √≠gy ha a kisug√°rzott frekvenci√°nak lenne is felső hat√°r√©rt√©ke, de a be√©rkező frekvencia a rel.Doppler elv √©rtelm√©ben enn√©l a hat√°r√©rt√©kn√©l sokkal magasabb is lehetne..)
Gézoo
2010. 07. 29. 20:11

Ja és igen..

Egyben √©rtelmezn√© ez a da/dt felső hat√°r√©rt√©k Maxwell c=1/gy√∂k(¬Ķ0*őĶ0) egyenlet√©t az√°ltal, hogy a t√∂lt√©ssel rendelkező r√©szecske t√∂mege √©s t√∂lt√©se √°ltal meghat√°rozott maxim√°lis gyorsul√°s v√°ltoz√°s √©rt√©ket ar√°ny√≠tja a t√∂lt√©sek keltette erőt√©rrel, azaz a ¬Ķ0 √©s a őĶ0 √©rt√©k√©vel.

B√°r ahogy most belegondolok, ez innen n√©zve teljesen logikusan mag√°t√≥l √©rtetődő k√∂vetkezm√©ny..
hanjó
2010. 07. 29. 21:06

Kedves Gézoo!

"... a fotonokat l√©trehoz√≥ gyorsul√°s megv√°ltoz√°s√°nak, azaz idő szerinti differenci√°lj√°nak ( azaz az eml√≠tett da/dt h√°nyadosnak a hat√°r√©rt√©ke a
c azaz a fénysebesség. ..."
- Nos, n√©zz√ľk:

sebess√©g jellege hossz√ļs√°g/idő,
gyorsul√°s jellege hossz√ļs√°g/idő¬≤,
gyorsul√°s idő szerinti deriv√°ltja jellege hossz√ļs√°g/idő¬≥.

Másképpen:
v = ds/dt [m/s]
a = dv/dt [m/s²]

magasabb rendŇĪ gyorsul√°s: da/dt [m/s¬≥]

Ennek nem lehet sebesség jellege!

Itt valami pr√ľc√∂k van!
Izs√°k1
2010. 07. 29. 21:35

gézám!

Mond ez neked valamit?
[~]wc gezoo6764.txt
20 240 1966 gezoo6764.txt
[~]$

Na ez annyit jelent hogy írtál 20 sort, 240 szót és 1966 karaktert.
Az információtartalmat sajnos a wc parancs nem tudja megmondani, de megmondom én:
0

Azaz az egész hozzászólás csak arról szól, hogy fenntartsd a hazugságot.
Amíg csak a halandzsát nyomatod, és nem adsz megbízható forrást az árnyékolható gravitációról, addig... gézám, tudod...

Ezzel m√°r rem√©nytelen√ľl megbukt√°l.
Javaslom t√©rj√ľnk √°t m√°s t√©m√°ra,
Casimir vs. klasszikus f√©mtan, vagy frekvencia f√ľggő f√©nysebess√©g.
Nekem a mérleg is jó.
Nos?
Izs√°k1
2010. 07. 29. 21:44

[~]$ wc gezoo6765.txt
8 104 895 gezoo6765.txt
[~]$
L√°sd 6770
Gézoo
2010. 07. 29. 22:14

Kedves Hanjó!

Teljesen igazad van! √ćgy pongyola √©s f√©lre√©rthető.. N√©zz√ľk m√°sk√©nt:

A Q t√∂lt√©ssel rendelkező m t√∂megŇĪ r√©szecsk√©re hat√≥

F=kQ(er/r2+1/r'2 r'/c der'/dt+er'/r) gyors√≠t√≥ erő okozta gyorsul√°s

értéke a = kQ(er/r2+1/r'2 r'/c der'/dt+er'/r)/m

√©s ennek idő szerinti da/dt differenci√°lh√°nyados√°nak maxim√°lis √©rt√©k√©ből
megkapott maximális sebesség c azaz a fénysebesség.

Azaz ha jól látom, akkor a c fénysebesség nem azért állandó mert Einstein vagy valaki ezt feltételezte és posztulálta, hanem:

Az√©rt √°lland√≥ a f√©ny sebess√©ge mert az m t√∂megŇĪ √©s Q t√∂lt√©sŇĪ r√©szecske maxim√°lis gyors√≠that√≥s√°ga

a "da/dt=d(kQ(er/r2+1/r'2 r'/c der'/dt+er'/r)/m) / dt " f√ľggv√©ny

hat√°r√©rt√©k√©ből ez a c sebess√©g ad√≥dik.

Gézoo
2010. 07. 29. 22:16

Kedves Izs√°k!
Rettenetesen rögeszmés vagy.. A jó Isten gyógyítson meg!
hanjó
2010. 07. 29. 22:39

Kedves Gézoo!

Jó lenne, ha precizíroznád azt, hogy mivel mit jelölsz.

¬Ľ... a "da/dt=d(kQ(er/r2+1/r'2 r'/c der'/dt+er'/r)/m) / dt " f√ľggv√©ny

hat√°r√©rt√©k√©ből ez a c sebess√©g ad√≥dik.¬ę
- Egy elrendez√©si v√°zlat nem √°rtana, azon k√≠v√ľl mit jel√∂l√ľnk r-rel?
astrojan
2010. 07. 30. 01:36

Eötvös azt feltételezte, hogy az egyik test kibocsátja a gravitációt amit a másik elnyel.
Van erre valami forr√°s?
Igen, belinkeltem a sulinetet √©s bele is olvast√°l. Ha gondosan elolvasod akkor r√°j√∂hetsz, hogy val√≥ban ezt felt√©telezte. Azt felt√©telezte, hogy a felső √≥lomkvadr√°nsokat nem kell figyelembe venni az √°rny√©kol√°sn√°l mert a vonz√≥ gravit√°ci√≥t √∂sszemixelte a nyom√≥ gravit√°ci√≥val.

Ezt a butas√°got nem tehette volna meg, mert vagy vonz√≥ gravit√°ci√≥ van, vagy nyom√≥. A kettő egy√ľtt nincs. A baj az, hogy vonz√≥ sincs. Meg t√©rg√∂rb√ľlet sincs, mivel sem idő, sem t√©r nem l√©tezik. T√©ridő meg v√©gk√©pp nem l√©tezik, Einstein tal√°lta ki. Marad a nyom√≥ gravit√°ci√≥.

..akkor lássuk milyen kísérleti eredmények támasztják alá a gravitációs árnyékolást!
Napfogyatkoz√°skor √©szlelhető gravit√°ci√≥s anom√°lia t√°masztja al√°, Allais effektusnak h√≠vj√°k.

Ilyenkor a Hold √°rny√©kolja a Nap √°ltal m√°r előzetesen gyeng√≠tett DVAG-gravitonsug√°rz√°st. Ha a Hold kij√∂n a takar√°sb√≥l (m√°r nem takarja a Napot) akkor a Hold egy gyeng√≠tetlen, eredeti DVAG sug√°rz√°st √°rny√©kol, innen az anom√°lia.

Gézoo
2010. 07. 30. 06:15

Kedves Hanjó!

A t√∂lt√©sre hat√≥ erő: F=kQ(er/r2+1/r'2 r'/c der'/dt+er'/r)

Ahol az első tag a sztatikus Coulomb tag, a m√°sodik tag az idők√©sleltet√©st kompenz√°l√≥ tag, a harmadik pedig a sug√°rz√°si tag.
Ebből √©s a hagyom√°nyos Newton t√∂rv√©nyből ami szerint F=m*a f√ľggv√©ny van a fell√©pő erő a gyorsul√°s √©s a t√∂meg k√∂z√∂tt, k√∂vetkezik a gyors√≠that√≥s√°g felső hat√°ra.

K√©pzelj√ľnk el egy goly√≥t, amely goly√≥t egy a hozz√° r√∂gz√≠tett rug√≥ra hat√≥ erővel gyors√≠tunk..

Legyen v sebess√©gŇĪ az a test amely a gyors√≠t√°st v√©gyzi. A test el√©ri a rug√≥t, √©s ahogyan elkezdi √∂sszenyomni, vagyis az erőhat√°st l√©trehozni, a pillanatnyi erőhat√°sra, azzal ellent√©tes, de azonos nagys√°g√ļ erőhat√°ssal v√°laszol a goly√≥, √©s a pillanatnyi F erő a=F/m pillanatnyi gyorsul√°sra k√©nyszer√≠ti.

Ha ezzel a gyorsul√°ssal nem √©rte el a goly√≥ a v sebess√©get, akkor a rug√≥ tov√°bb nyom√≥dik √∂ssze.. √©s a rug√≥erő n√∂vekszik.
√ćgy persze a goly√≥ra hat√≥ erő is n√∂vekszik √©s ez√©rt a gyorsul√°sa is n√∂vekszik.

A goly√≥ a gyorsul√°s r√©v√©n n√∂vekvő sebess√©ge k√∂zel√≠ti a v sebess√©get, ezzel k√©sleltetve ugyan a gyors√≠t√≥ erő megjelen√©s√©hez viszony√≠tva, de a sebess√©g√©nek n√∂veked√©se a rug√≥ra hat√≥ erőt √©s ezzel a rug√≥erőt cs√∂kkenti. Azaz ezzel visszahat a gyors√≠t√≥ erő n√∂veked√©s√©re is.
Amint el√©ri a v sebess√©get a goly√≥, az erőhat√°sok okafogyott√° v√°lva eltŇĪnnek..

Ebben a modellben azt vizsg√°ltam, hogy a n√©gyetes √ļtt√∂rv√©ny, a relativisztikus jelterjed√©s √©s a gyors√≠t√°sra sug√°rz√°ssal reag√°l√≥ sebess√©gn√∂veked√©s√©vel van-e hat√°ra a gyors√≠that√≥s√°g√°nak?

Mert ugye tudjuk, hogy a specrel csak a sebességnek szab korlátot, de a gyorsulásnak nem.
Ez√©rt is p√©ld√°l√≥zunk gyakorta "v√©gtelen" nagys√°g√ļ gyorsul√°sokkal t√∂rt√©nő IR v√°lt√°sokr√≥l.

Tehát, ha a fenti módon képzett F és az elektron Q töltése, m tömege mellett,

az a=F/m f√ľggv√©ny nem vehet fel v√©gtelen √©rt√©ket, mert akkor v√©gtelen r√∂vid id√≥ alatt √°tl√©pn√© a test a f√©nysebess√©get, m√©g az előtt, hogy a terjed√©si k√©sleltet√©s ok√°n el√©rhetn√© b√°rmilyen jelz√©s arr√≥l, hogy m√°r t√ļl gyorsult.

Ebből k√∂vetkezően a gyors√≠that√≥s√°gnak a felső korl√°tja az a differenci√°l, amely
a maximális gyorsítás mellett még biztosítja a jel beérkezést is.
Ez pedig szerintem a c sebess√©gŇĪ jelterjed√©sből k√∂vetkezően az a gyorsul√°s √©rt√©k,
azaz a=dc/dt

Gézoo
2010. 07. 30. 06:20

Ja √©s igen.. Tegnap hajnali 3-t√≥l, k√©t √≥ra alv√°s ut√°n talpon voltam, √©s a munk√°m mellett, t√∂bb f√≥rumon Izs√°khoz hasonl√≥ energia parazit√°k had√°val kellett megk√ľzdenem, mik√∂zben a munk√°mban is √©s a mag√°n√©letemben (menszesz a p√°romn√°l, stb. ) is el√©g sok √©rdekes t√©nyező "sz√≠nes√≠tette" a napomat. Igaz√°b√≥l, most sem aludtam t√ļl sokat.. √ćgy ha kicsit dekoncentr√°lt lenn√©k, k√©rlek n√©zz√©tek el..
Izs√°k1
2010. 07. 30. 08:56

Rettenetesen rögeszmés vagy..

Ok gézám, most már rögeszmés is vagyok.
Csak diagnosztiz√°lni tudsz neten kereszt√ľl, vagy gy√≥gy√≠tani is?
Haladni kell a korral! A TV-s t√°vgy√≥gy√≠t√≥ gyurcsok m√°r elavult, j√∂het a neten t√°vgy√≥gy√≠t√≥ g√©zoo! Tuti √ľzlet!

gézám! Megint csak alaptalan személyeskedés, de továbbra sem tudsz felmutatni semmit.

g√©z√°m! ott tartunk, tudod hogy nem siker√ľlt az √°rny√©kol√°st kimutatni, de k√∂t√∂d az ebet a kar√≥hoz.
Persze azt tudod, hogy elcseszt√©k a k√≠s√©rletet, meg nem volt el√©g pontos. Meg m√©g legal√°bb 6(!) nagys√°grenddel √©rz√©kenyebb mŇĪszer kellene. Ezt vajon mire alapozod? Mi√©rt pont annyi?
√Čs ha megkapod, √©s nincs hat√°s akkor majd kell 12, 15, 20 nagys√°grend √©s √≠gy tov√°bb a v√©gtelens√©gik... h√°t g√©z√°m...


Nos? folytassuk a mérleggel?
Izs√°k1
2010. 07. 30. 09:07

Rendben, felt√©telezte mint munkahipot√©zist, - mi√©rt is ne, meg h√°tha m√©gis -, √≠gy mŇĪk√∂dik a tudom√°ny. Megvizsg√°lta, nem tal√°lt semmit. K√©sz. √Ėtlet kilőve, ennyi.

A többi meg a szokásos dumád. Eredményt te sem tudsz mutatni.

Az Allais effektus megbízthatósága -ahogy látom- a Silvertooth kísérlettel van egy szinten. Azaz kuka.
Nyilv√°n nem v√©letlen√ľl nem adt√°l linket.

Izs√°k1
2010. 07. 30. 09:19

Most l√°tom, energia parazita is vagyok :-DD
g√©z√°m! egyszerŇĪbb lenne, ha idetenn√©d a bizony√©takaidat, √©s ezzel k√©sz.
Ezzel szemben napokon, oldalakon kereszt√ľl nyomod f√°radhatatlanul a rizs√°t, t√∂r√∂d a fejed hazugs√°gokon, mindenf√©le s√©rt√©seken, csakhogy kib√ļjj a v√°lasz √©s bizony√≠t√°s al√≥l.

gézám! ezek nem érdekelnek. A bizonyítékokat szeretném látni. Kész. Ennyi.
Ha nincs, minek strap√°lod magad?

előző 339/1057. oldal 336 337 338 339 340 341 342 k√∂vetkező Ugr√°s a(z) oldalra

Free Web Hosting