[origo] c√≠mlap h√≠rek levelez√©s internet előfizet√©s [OK.hu]


Einstein bukt√°ja

előző 358/1057. oldal 355 356 357 358 359 360 361 k√∂vetkező Ugr√°s a(z) oldalra
astrojan
2010. 08. 15. 02:54

..nem biztató a nyomó gravitáció hívei számára, hogy nem talált effektust.
Nagyonis b√≠ztat√≥, mert az eg√©sz elj√°r√°sa, E√∂tv√∂s eg√©sz gondolatmenete √ļgy ahogy van t√©ves. Ezen √∂sszezavart gondolatmenettel nem lehet kimutatni a nyom√≥gravit√°ci√≥ √°rny√©kol√°s√°t.

Allais effektus, ez a m√≥dszer. Nem az inga elfordul√°sa a k√©rd√©s, hanem az, hogy Napfogyatkoz√°skor a v√°rtn√°l nagyobb lesz a gravit√°ci√≥s erő a F√∂ld√∂n, ez a probl√©ma. Emiatt az ing√°k leng√©sideje cs√∂kken, Napfogyatkoz√°skor a (Foucault) inga gyorsul.

A gyorsuló ingákat a relelm nem képes értelmezni, de a nyomó gravitáció igen.

bnum2
2010. 08. 15. 07:25

Ezen összezavart gondolatmenettel nem lehet kimutatni a nyomógravitáció árnyékolását.


Jó, és mi bizonyítja a DVAG (és csak a DVAG) létét?

Szerintem az angyalok szárnymozgása miatt gyorsulnak egymásfelé az égitestek. :O)

Miért is nem tapad fel a sziklára a tengerfenéken a homok, bár hatalmas víz nyomás nehezedik rá, minden oldalról, mint ahogy a feltételezett DVAG-og is teszi?

De meg nézheted a légnyomás hatását is.
bnum2
2010. 08. 15. 08:06

Néha egyet kell, hogy értsek Elminsterrel.
"Csak a mellébeszélés és a terelés zajlott, amiben persze kiváló vagy."

A bizony√≠t√©k az lenne, ha a kisz√°moln√°d a dag√°lyhely√©n a gravit√°ci√≥s erőhat√°st a gravit√°ci√≥ f√≥kusz√°l√°sa felt√©telez√©s√©vel.
Amit m√©r√©ssel meglehetne k√ľl√∂nb√∂ztetni a jelenlegi √©rt√©ktől.

Továbbra is feltételezed, hogyha két lencsét egymásmellé rakunk, akkor az egyik lencse fókuszálja a másik lencsét.
/ Ami nem azonos a rajtuk áthaladó fény (nem a lencse anyaga) fókuszálásával. /
Kevered a lencse anyagát a rajta áthaladó sugárzással.

A lencsék a rajtuk áthaladó sugárzást fókuszálják.
Viszont, vagy sugároz (és a sugárzást elnyeli), vagy a sugárzás számára átlátszó és eltéríti.
Tanulm√°nyozd az izz√≥, teh√°t saj√°t sug√°rz√°ssal rendelkező lencs√©k optikai felhaszn√°l√°si lehetős√©geit!

De ez csak egy elvi akadálya az elképzelésednek és a fizikai méréssel még nem is kellett foglalkozni.
Gézoo
2010. 08. 15. 09:54

Kedves Hanjó!

"Aki hallott már a dagályról és annak okáról az nem."

Nos j√≥.. hallott√°l r√≥la, hogyan v√°lasztod sz√©t a F√∂ld tengely k√∂r√ľli forg√°s√°b√≥l ad√≥d√≥ centrifug√°lis erőt, a H-F rendszer forg√°s√°b√≥l ad√≥d√≥ erőket √©s a gravit√°ci√≥s erők hat√°sait amikor egyetlen erőt mutat a m√©rőmŇĪszer√ľnk?

Nos, √ļgy lehets√©ges, ha mind a n√©gy erő sug√°r √©s √©rintő ir√°ny√ļ komponenseit kisz√°m√≠tjuk az ismert √∂sszef√ľgg√©sek alapj√°n √©s megn√©zz√ľk, hogy a m√©r√©si eredm√©ny egyezik-e az eredőikkel.
Miut√°n horizont√°lis √©s vertik√°lis variom√©terekkel rendelkez√ľnk, nincs semmi akad√°lya az eml√≠tett m√≥dszernek.

Lentebb beillesztettem a sz√°m√≠t√°sokhoz sz√ľks√©ges adatokat.
Sőt! A kritikus helyeken l√©vő eredőket is.

Nyilv√°n tudod, hogy a hold k√∂zels√©gi pontt√≥l, a felsz√≠n azon pontj√°ig ahol a f√∂ld sugara √©s a felsz√≠nt a hold t√∂megk√∂z√©ppontj√°val √∂sszek√∂tő egyenes merőleges egym√°sra, a felsz√≠ntől kifel√© hat a hold vonz√≥ereje, de ettől a pontt√≥l a t√ļloldali cs√ļcst√°vols√°gig (azaz a holdt√≥l legt√°volabb pontig, ahol egyben a H-F rendszer forg√°stengely√©től is a legnagyobb t√°vols√°gra van a pont,) a hold vonz√°sa hozz√°ad√≥dik a f√∂ld t√∂megvonz√°s√°hoz.

Azaz a hold vonz√°s√°nak sug√°r ir√°ny√ļ komponense, a f√∂ld vonz√°s√°val √∂sszead√≥d√≥ lefel√© mutat√≥ eredője,

a H-F rendszer sz√∂gsebess√©g√©vel elmozdul√≥ ker√ľleti pont sug√°r ir√°ny√ļ komponens√©vel a f√∂ld tengely k√∂r√ľli forg√°s√°b√≥l k√©pződő centrifug√°lis erer√©nek eredője (mindkettő kifel√© mutat) ker√ľl szembe.

K√°r ragoznunk, az erők eredői egyetlen maximummal √©s egyetlen minimummal rendelkeznek.

Ar √°rap√°lyhoz pedig kettő maximum √©s kettő, k√∂zbenső minimum √©rt√©k kellene.
Teh√°t nem a centrifug√°lis √©s gravit√°ci√≥s erők eredője kelti a kettős dag√°lyt √©s a kettős ap√°lyt egy nap leforg√°sa alatt.

Kisz√°moltam, bem√°soltam egy√©rtelmŇĪ.

Elronthattam a sz√°m√≠t√°sokat, de minden adat rendelkez√©sedre √°ll, √≠gy ellenőrizheted √©s megmondhatod, hogy hol a hiba, ha lenne olyan.

Többi mellébeszélést, én szócséplésnek tartom és nem látom értelmét.

Arról pedig, hogy a nagy Eötvös Lóránd nem tudta, hogy a napnyugtakor és napkeltekor a horizonton látható nap, csupán optikai csalósás, nem én tehetek.
Azaz a kísérlete eleve helytelen alapfelvetése révén eleve kizárta a mérési eredmények helyességét.
Gézoo
2010. 08. 15. 09:59

Kedves Bnum!

Nos, kisz√°moltam √©s mint l√°tod a sz√°m√≠t√°sok eredm√©nyei ellent mondanak a tapasztalt kettős dag√°lynak. Miut√°n az erők eredői a f√∂ld teljes ker√ľlete ment√©n egyetlen maximumot √©s egyetlen minimumot adnak.

"Továbbra is feltételezed, hogyha két lencsét egymásmellé rakunk, akkor az egyik lencse fókuszálja a másik lencsét."

Nos, valamit kell feltételezni, ha már egyszer a számítási eredményekkel ellentmond a tapasztalat.

"Tanulm√°nyozd az izz√≥, teh√°t saj√°t sug√°rz√°ssal rendelkező lencs√©k optikai felhaszn√°l√°si lehetős√©geit!"
Megtettem. Ennek eredményeként kapott karakterisztikák birtokában jutottam arra a következtetésre, amit már leírtam.

√Čs ez nem hogy elvi akad√°lya, hanem √©kes bizony√≠t√©ka az elvi lehetős√©gnek.
Csup√°n az a k√©rd√©s, hogy a gravit√°ci√≥s sug√°rz√°s milyen √©rt√©kŇĪ t√∂r√©smutat√≥val halad √°t a t√∂megeken.
Gézoo
2010. 08. 15. 10:17

Elmike te nagyon h√ľlye!

A te idézeteden a szögsebesség négyzetének és a távolság szorzatának mértékegysége volt a m/s² a mértékegysége.
Azaz baromságot idéztél.

Folytatod a baromkod√°st:
"A radián 1 értékkel szerepel a dimenzióanalízisben, éppen ezért a szögsebesség mértékegysége pontosan: 1/s. "

H√°t nem 1 rad, hanem
a föld forgás szögsebessége= 7,27221E-05 rad/s
a h-f keringés szögsebessége= 2,6617E-06 rad/s

azaz a föld 24*3600*7,27221E-05 radiánt fordul 1 nap alatt=6,283185307
azaz 2*Pi

Ugyanis te nagyon butuska, a kör központi szöge 2*Pi ha radiánban adjuk meg a szögeket.

A h-f rendszer egy nap alatt csak 0,229970839 radi√°nnyit fordul a tengelye k√∂r√ľl.

Miután 27,321661 nap a keringési ideje.. viszont
27,321661*0,229970839= 2*Pi azaz a k√∂r teljes sz√∂ge ezen esetben is kettő Pi..radi√°nban.

", éppen ezért a szögsebesség mértékegysége pontosan: 1/s. "

Hogy ilyen baromságokat miért írsz le, azt csak te tudhatod!

Se nem 1 rad, se nem 1/s nem a szögsebesség. Hanem a szögsebességeket itt picikét fentebb leírtam.

"Az idézett cikk pedig tökéletes, hiba nincs benne."

Nos, eleve rossz. Amit leír az is pontatlan, de az a fontosabb hiba amit le sem írt!
A n√©gy erő sug√°r ir√°ny√ļ √©s √©rintő ir√°ny√ļ komponenseit kihagyta,
√≠gy az eredőikkel sem sz√°molt.

√Čppen ez√©rt sz√°moltam ki √©s √≠rtam le a egyes komponenseket, hogy l√°thasd, hogy mit kellett volna a cikknek tartalmaznia.
bnum2
2010. 08. 15. 10:33

Nos, kisz√°moltam √©s mint l√°tod a sz√°m√≠t√°sok eredm√©nyei ellent mondanak a tapasztalt kettős dag√°lynak.


Nos itt van a lényeg, amit le is írtál.
Ezek után tudomásul kell venned, hogy bármit kiszámolhatsz, de a tapasztalat a lényeg és addig amíg nem egyezik, addig rossz a számítás.

Megtettem. Ennek eredményeként kapott karakterisztikák birtokában jutottam arra a következtetésre, amit már leírtam.

Rossz következtetésre jutottál.

De nem megy√ľnk a labirintus egy √ļjabb √°g√°ra, amikor tudjuk, hogy nincs kij√°rat.
Gézoo
2010. 08. 15. 10:43

Elmike te nagyon nagyon h√ľlye!

" √ögyhogy minden olyan erőt ki lehet dobni a sz√°m√≠t√°sb√≥l, amely a Hold n√©lk√ľl is l√©tezik √©s mindenhol ugyanakkora: a F√∂ld gravit√°ci√≥s erej√©t √©s a F√∂ld forg√°s√°b√≥l eredő centrifug√°lis erőt."

Nos, rendben! Dobjuk ki a f√∂ld gravit√°ci√≥s erej√©t √©s centrifug√°lis erej√©t √©s csak a hold okozta k√©t erő komponenseinek eredi vizsg√°ljuk!

F√∂ld holdfelől F√∂ld egyenl√≠tő F√∂ld t√ļloldal
Hold okozta F erő [N] 3,29012E-05 3,18331E-05 3,08321E-05
H-F centrifug√°lis F erő [N] 1,08151E-05 5,67208E-05 7,94829E-05
sug√°r ir√°ny√ļ eredők 4,37162E-05 4,4632E-05 4,86508E-05

Gy√∂ny√∂rŇĪen l√°that√≥, hogy a sug√°rir√°ny√ļ erőkne egyetlen maximuma van √©s egyetlen minimuma van, akkor is ha a f√∂ld gravit√°ci√≥j√°t √©s centrifug√°lis erej√©t hozz√°adjuk √©s akkor is ha nem adjuk hozz√°..

Tehát, hiába a sok mellédumád, a lényegen nem változtat. Nincs két maximum és nincs két minimum.

" √Čs ez az, amit eb..t√°l." Nos, amit e linkeden l√©vő cikk √≠r√≥ja b.szott el.

"Nyilv√°n tudnod kellene, hogy a sz√∂gsebess√©g rad/s m√©rt√©kegys√©gŇĪ mindk√©t esetben.

Például ezért hibás.
A szögsebesség mértékegysége: 1/s."

Na akkor j√≥, mert a sz√∂sebess√©g k√©t √∂sszetevője a SZ√ĖG √©s a SEBESS√ČG.

AZAZ IDŇźEGYS√ČG ALATTI SZ√ĖGV√ĀLTOZ√ĀS

M√ČRT√ČKEGYS√ČGE RAD/S VAGY SZ√ĖGFOK/S

Figyelj csak Elmike!

Ha m√°r akkora nagy barom vagy, hogy a sz√∂gsebess√©g m√©rt√©kegys√©g√©t sem tudod fejből, akkor legal√°bb n√©zd meg a netről!

Ja √©s igen.. A netről hoztad a sz*r levezet√©st is.. Ez√©rt ne az első p√©ld√°t id√©zd amit a googli kiad, hanem olvasd el sorra az eg√©szet!

Gézoo
2010. 08. 15. 10:48

Kedves Bnum!

"Nos itt van a lényeg, amit le is írtál.
Ezek után tudomásul kell venned, hogy bármit kiszámolhatsz, de a tapasztalat a lényeg és addig amíg nem egyezik, addig rossz a számítás. "

√ćgy van. A hold gravit√°ci√≥ja √©s a H-F rendszer centrifg√°lis ereje a sz√°m√≠t√°sok szerint nem adja a tapasztalat szerinti napi k√©t maximumot √©s minimumot, azaz k√©t dag√°lyt √©s k√©t ap√°lyt.

Tehát az ezen elv szerinti számolás csak akkor ad "jó" eredményt, ha csalunk.

√ćgy nem marad m√°s, csak az Einstein √°ltal le√≠rt gravit√°ci√≥s lencsehat√°s √©rv√©nyes√ľl√©se.

Ha vitatod a létét, nézd meg a csillagászati felvételeket és a szakcikkeket.
Akkor majd nem fogod vitatni tov√°bb..
bnum2
2010. 08. 15. 11:07

A hold gravitációja és a H-F rendszer centrifgális ereje a számítások szerint nem adja a tapasztalat szerinti napi két maximumot és minimumot, azaz két dagályt és két apályt.


1. A te számításodban. Ami nem azt jelenti, hogy jó a számításod.
2. Nem láttuk a "jó" számítást, ami a gravitáció fókuszálásán alapulna és jó lenne az eredménye.
hanjó
2010. 08. 15. 11:34

"... E√∂tv√∂s eg√©sz gondolatmenete √ļgy ahogy van t√©ves. Ezen √∂sszezavart gondolatmenettel nem lehet kimutatni a nyom√≥gravit√°ci√≥ √°rny√©kol√°s√°t. ..."
- "Visszafel√©" is mŇĪk√∂dnie kellene, vagyis, ha az adott elrendez√©sben szerinted a Nap nem gyakorol vonz√≥erőt, akkor a hat√°svonal ment√©n viszont √°rny√©kolnia kellene.

"... Allais effektus, ez a módszer. ..."
- Hányan reprodukálták azt és hol?

"... Napfogyatkoz√°skor a v√°rtn√°l nagyobb lesz a gravit√°ci√≥s erő a F√∂ld√∂n ..."
- Aztán miért lenne, mert járulékosan a Hold is "árnyékol" nem csak a Nap?
Pont ford√≠tva mŇĪk√∂dne, az elved szerintinek ellent√©tek√©nt.
hanjó
2010. 08. 15. 12:04

Kedves Gézoo!


"... hogyan v√°lasztod sz√©t a F√∂ld tengely k√∂r√ľli forg√°s√°b√≥l ad√≥d√≥ centrifug√°lis erőt, a H-F rendszer forg√°s√°b√≥l ad√≥d√≥ erőket √©s a gravit√°ci√≥s erők hat√°sait amikor egyetlen erőt mutat a m√©rőmŇĪszer√ľnk? ..."
- Az óceánok honnan tudják azt, hogy mikor milyen dagálynak kell lennie?

"... a hold vonzása hozzáadódik a föld tömegvonzásához. ..."
- Eddig is ezt állítottam, s kérdezem, miért tódul hát akkor oda a víz?

"... Ar √°rap√°lyhoz pedig kettő maximum √©s kettő, k√∂zbenső minimum √©rt√©k kellene. ..."
- Az bizony a Hold helyzet√©től f√ľgg (holdt√∂lte √©s √ļjholdkor 2, egy√©bk√©nt 4).

"... Elronthattam a sz√°m√≠t√°sokat, de minden adat rendelkez√©sedre √°ll, √≠gy ellenőrizheted √©s megmondhatod, hogy hol a hiba, ha lenne olyan. ..."
- Köszönöm, át fogom böngészni.

"... Többi mellébeszélést, én szócséplésnek tartom és nem látom értelmét. ..."
- √Čn is annak tartom, mert tulajdonk√©ppen nem tudod a gravit√°ci√≥ f√≥kusz√°lhat√≥s√°g√°t bizony√≠tani.

"... Arról pedig, hogy a nagy Eötvös Lóránd nem tudta, hogy a napnyugtakor és napkeltekor ..."
- M√°r hogyne tudta volna!
Sokkal t√∂bbet tudott ő ann√°l is, mint amit te el tudsz k√©pzelni r√≥la.
(Egy volt kollégám szerint a zseni olyat is tud, amit nem tanult!)
bnum2
2010. 08. 15. 12:04

√ćgy nem marad m√°s, csak az Einstein √°ltal le√≠rt gravit√°ci√≥s lencsehat√°s √©rv√©nyes√ľl√©se.

Ha vitatod a létét, nézd meg a csillagászati felvételeket és a szakcikkeket.
Akkor majd nem fogod vitatni tov√°bb..


Tov√°bbra is kevered a szezont a fazonnal.
Ott a fényre gyakorolt lencsehatásról van szó.

Gravit√°ci√≥ nemegyenlő f√©ny!

1. ha a tömeg árnyékolná a gravitációt, akkor a föld tömege árnyékolná a Hold (Nap) tömegét és a Föld másik oldalán nem lenne dagály.

DE VAN! Ezek után minden olyan elmélet amely az árnyékolásról szól, nem lehet igaz.

2. akkor nem árnyékolja /bár az eredeti kijelentés az volt/ hanem fókuszálja
Ebben az esetben ha 2 t√∂meg hatna egy harmadikra, akkor nagyobb erővel hatna r√°, mint a k√©t t√∂meg k√ľl√∂n-k√ľl√∂n.
Mi√©rt? Mert az egyik t√∂meg f√≥kusz√°ln√° a m√°sik erej√©t, teh√°t nagyobb lenne a gravit√°ci√≥s erő.

Mi k√∂vetkezne ebből?
pl. az árapály nagyobb lenne a Holdtól távolabbi részen, mint a közelebbin.
a mŇĪholdak "d√∂ccenn√©nek" ha √°thaladn√°nak ezen a s√°von, mivel a g√∂mblencse f√≥kusza nem a felsz√≠n√©n van.
Elminster
2010. 08. 15. 12:39

Na akkor j√≥, mert a sz√∂sebess√©g k√©t √∂sszetevője a SZ√ĖG √©s a SEBESS√ČG.

AZAZ IDŇźEGYS√ČG ALATTI SZ√ĖGV√ĀLTOZ√ĀS

M√ČRT√ČKEGYS√ČGE RAD/S VAGY SZ√ĖGFOK/S

Tov√°bbra sincs igazad. A sz√∂gsebess√©g defin√≠ci√≥ szerint 1/s. √Čs m√©g te is igy haszn√°ltad, okoska!!!!

B√°r te nem tudsz r√≥la (mert dimenzi√≥anal√≠zist soha nem csin√°lsz a k√©pleteiddel), de a 7125.-ben fel√≠rtad a centrifug√°lis erőket sz√∂gsebess√©gből kisz√°molva:
Az első, a holdk√∂zeli pont: (az 1 kg t√∂megre hat√≥ erők Newtonban)

Föld gravitációs ereje Ff=k*1*Mf/Re^2= 9,818022217
a föld napi forgásának centrifugális ereje Fc=1*Re*wf^2=0,033702517
a Hold gravitációs ereje Fh=k*1*Mh/Rht^2=3,29012E-05
a Hold-Föld rendszer centrifugális ereje Fc2=1*Rk*wh^2=1,13531E-05

Hogy ne téveszd el, kiemeltem a kérdéses részt.

Akkor vegy√ľk v√©gig a Hold-F√∂ld rendszer centrifug√°lis erej√©t!
Centrifug√°lis erő = t√∂meg * t√°vols√°g * sz√∂gsebess√©g n√©gyzet
N√©zz√ľk v√©gig dimenzi√≥anal√≠zissel, a te sz√∂gsebess√©g dimenzi√≥ddal rad/s-el:

kg*m*(rad/s)^2 = kg*m*rad^2/s^2

Ezt ak√°rhogy csŇĪrj√ľk-csavarjuk, nem egyezik meg a newton dimenzi√≥j√°val: N = kg*m/s^2

Akkor n√©zz√ľk v√©gig a val√≥di sz√∂gsebess√©g dimenzi√≥val 1/s-el:

kg*m*(1/s)^2 = kg*m/s^2 = N

Csod√°k csod√°ja, kij√∂tt az erő m√©rt√©kegys√©ge!

B..+ gezoo, seggh√ľlye vagy a fizik√°hoz. A sz√∂gsebess√©get radi√°nban m√©rt sz√∂ggel haszn√°ljuk, √©s ekkor a dimenzi√≥ja 1/s.
Elminster
2010. 08. 15. 13:02

Egy√©bk√©nt a radi√°n egy dimenzi√≥ n√©lk√ľli sz√°m, ugyan√ļgy mint p√©ld√°ul a darab. A darabot sem k√©pviseli a fizikai √∂sszef√ľgg√©sek dimenzi√≥anal√≠zis√©ben db jel, hanem 1-el vessz√ľk sz√°m√≠t√°sba. (L√°sd fordulatsz√°m defin√≠ci√≥ja)

Ha jobban belegondolunk, akkor az √∂sszef√ľgg√©s m√©g nyilv√°nval√≥bb. A radi√°n tulajdonk√©ppen a darab (1 k√∂r√ľlfordul√°s) osztva 2Pi-vel. Ha a darabnak nincs m√©rt√©kegys√©ge, akkor a radi√°nnak sem lehet.

Vagy más megfontolásból:
Dimensional analysis

Although the radian is a unit of measure, it is a dimensionless quantity. This can be seen from the definition given earlier: the angle subtended at the centre of a circle, measured in radians, is equal to the ratio of the length of the enclosed arc to the length of the circle's radius. Since the units of measurement cancel, this ratio is dimensionless.(Forr√°s: http://en.wikipedia.org/wiki/Radian)

A szögsebesség mértékegysége emiatt a fizikában 1/s, bármennyire is veri magát a földhöz gézoo.
hanjó
2010. 08. 15. 13:22

Radián = rádiusznyi ívhosszhoz tartozó szög.
Dimenziója: hossz/hossz.
Elminster
2010. 08. 15. 14:44

Radián = rádiusznyi ívhosszhoz tartozó szög.
Dimenziója: hossz/hossz.

√ćgy van pontosan.
m/m = 1 azaz dimenzi√≥n√©lk√ľli. Teh√°t ha radi√°nban m√©rj√ľk a sz√∂gsebess√©gben az elfordul√°st, akkor a sz√∂gsebess√©g m√©rt√©kegys√©ge 1/s lesz.

Egyébként hoztam egy másik levezetést is az árapályra. Ebben is szépen kijön az elöl-hátul dagály maximum, és még az oldalsó pontokkal is foglalkozik:
http://www.imacphysics.org/tidal.html
Teh√°t g√©zoo hi√°ba √≠rk√°lja, hogy f√©rcmunk√°k ezek a levezet√©sek, csak mag√°b√≥l csin√°l boh√≥cot. Ugyanis ezek a levezet√©sek a hivatalos fizikai megold√°sai a probl√©m√°nak. Fizikailag helyesek, √©s m√©g sz√°mszerŇĪen is visszaadj√°k a tapasztalt √°rap√°lyjelens√©get.
Az az igazs√°g, hogy az √°rap√°ly t√∂k√©letesen magyar√°zatot nyert a newtoni klasszikus fizika keretein bel√ľl. Ez t√©ny. Az, hogy ebből g√©zoo semmit sem volt k√©pes meg√©rteni, csak az ő lelki szeg√©nys√©g√©t bizony√≠tja.
Petymeg
2010. 08. 15. 15:40

Ha a darabnak nincs mértékegysége, akkor a radiánnak sem lehet.

Elvben lehetne ugyan √ļgy mint a foknak ¬į. Ezt a radi√°n eset√©ben nem √≠rjuk ki, hanem bele√©rtj√ľk.

A radi√°n tulajdonk√©ppen a darab (1 k√∂r√ľlfordul√°s) osztva 2Pi-vel.

Nem osztva, hanem szorozva.A többi stimmel. :o))
Gézoo
2010. 08. 15. 19:09

Kedves Hanjó!


"... hogyan v√°lasztod sz√©t a F√∂ld tengely k√∂r√ľli forg√°s√°b√≥l ad√≥d√≥ centrifug√°lis erőt, a H-F rendszer forg√°s√°b√≥l ad√≥d√≥ erőket √©s a gravit√°ci√≥s erők hat√°sait amikor egyetlen erőt mutat a m√©rőmŇĪszer√ľnk? ..."
- Az óceánok honnan tudják azt, hogy mikor milyen dagálynak kell lennie?"

Minden cseppre az eredő erő hat. A v√≠zcseppek pedig nem v√°lasztj√°k sz√©t a komponenseit.

""... a hold vonzása hozzáadódik a föld tömegvonzásához. ..."
- Eddig is ezt állítottam, s kérdezem, miért tódul hát akkor oda a víz?"

Pedig m√°r p√©ld√°val is √©lve eml√©keztettelek arra, hogy a nagyobb t√©rerőss√©g fel√© folyik a v√≠z, √≠gy ha a F√∂ld magj√°ba, ahol a F√∂ld gravit√°ci√≥j√°nak a t√©rerőss√©ge a legnagyobb lefolyhatna, akkor od√°ig folyna.
A világ több pontján van olyan hely, ahol éppen ez a "felfelé folyó víz" jelenségének az oka.
Amikor t√°volr√≥l l√©zeres szintezővel kijel√∂lik a v√≠zszintes s√≠kot, azt tapasztalj√°k, felfolyik, √°t ezen a szinten, mert a "felfoly√°s" hely√©n magasabb a helyi t√©rerőss√©g.

""... Ar √°rap√°lyhoz pedig kettő maximum √©s kettő, k√∂zbenső minimum √©rt√©k kellene. ..."
- Az bizony a Hold helyzet√©től f√ľgg (holdt√∂lte √©s √ļjholdkor 2, egy√©bk√©nt 4).
"
Holdt√∂lte √©s √ļjhold idej√©n naponta kettő dag√°ly 12 √≥r√°nk√©nt √©rkezik.

Első √©s utols√≥ negyedkor n√©gy dag√°ly √©rkezik naponta, k√©t nagy √©s k√©t kicsi.
A nagyokat a Hold, a kicsiket a Nap okozza.

Tetej√©ben az az √©rdekess√©ge a Nap okozta dag√°lynak, hogy a Nap-F√∂ld rendszer t√∂meg k√∂z√©ppontja a Napon bel√ľl van, azaz a t√°vols√°g k√ľl√∂nbs√©g ami a 12e6 m √°tm√©rő miatt 14,4e10 m t√°vols√°gra a t√∂megk√∂z√©ppontt√≥l, gyakorlatilag mindk√©t oldali gravit√°ci√≥s erőt a nap fel√©, √©s mindk√©t oldali centrifug√°lis erőt a naprendszer sz√©le fel√© ir√°nyul√≥ra k√©pezi.
Azaz a klasszikus centrifug√°lis/t√∂megvonz√°s k√ľl√∂nbs√©ges modell kiz√°rja a k√∂zel teljesen azonos k√©toldali Nap okozta dag√°ly l√©t√©t.

" √Čn is annak tartom, mert tulajdonk√©ppen nem tudod a gravit√°ci√≥ f√≥kusz√°lhat√≥s√°g√°t bizony√≠tani."

A számítások azt mutatják, hogy csak egy dagály érhet el egy pontot naponta, így a második dagályt a fókuszálás okozza, szerintem.
ha ez √≠gy van, akkor nyilv√°nval√≥an nem neh√©z a k√©t dag√°lyk√ļp magass√°g√°nak √∂sszem√©r√©se √©s a f√∂ld adatainak ismeret√©ben a lencsehat√°s f√ľggv√©ny√©nek meghat√°roz√°sa.

" "... Arról pedig, hogy a nagy Eötvös Lóránd nem tudta, hogy a napnyugtakor és napkeltekor ..."
- M√°r hogyne tudta volna!
Sokkal t√∂bbet tudott ő ann√°l is, mint amit te el tudsz k√©pzelni r√≥la."

Nos, akkor bizony√°ra azt is tudta, hogy a horizonton l√©vő nap ir√°nya jelentősen elt√©r a nap val√≥di ir√°ny√°t√≥l, √©s ez√©rt a m√©r√©si elrendez√©se nem m√©rheti a val√≥s szigetel√©si √©rt√©ket.
√Čs a horizont√°lis variom√©ter tov√°bbfejlesztőjek√©nt azt is tudta, hogy m√©g ha a nap val√≥di ir√°ny√°ba ford√≠tja az inga tengely√©t, akkor sem m√©rheti meg √≠gy a szigetel√©s m√©rt√©k√©t √©ppen az elt√©rő sŇĪrŇĪs√©gŇĪ k√∂zegek hat√°r√°n.
√Čs mivel a levegő √©s a f√∂ld s√°vocska anyag√°nak sŇĪrŇĪs√©ge jelentős 1,2:2500 ar√°nyban elt√©r egym√°st√≥l legal√°bb ezt az elt√©r√©st ki kellett volna mutatnia. De, nem tette. M√©g ezt sem.
Ez azt mutatja, hogy vagy nem akarta kimutatni ilyen módon egyik hatást sem, vagy azt, hogy ha annyira zseni volt, akkor szándékosan "mért" rossz eredményeket.
Egyébként szerintem is kora egyik legnagyobb zsenije volt. Ebben maximálisan egyetértek a kollégáddal.
Gézoo
2010. 08. 15. 19:30

Elmike, Elmike!

"Továbbra sincs igazad. A szögsebesség definíció szerint 1/s"

Nem is lenne baj ha a 1 sec-hez tartozó szög mértékegységét tartalmazná..

Mint pl. rad/s vagy fok /s ..

Ha még most sem érted, a sebesség mértékegysége is 1/s a te logikád szerint.. vagy 1/óra vagy 1/nap vagy 1/hét vagy 1/hónap vagy 1/év..
Csak azt nem tartalmazza a logik√°d szerint, hogy mm, m, km, parsec, f√©nysec vagy mi az 1/idő -h√∂z tartoz√≥ t√°vols√°g.
Pont így van a szögsebességgel is, kell hozzá a szög mértékegysége.

Egyébként jegyezd meg, hogy 1 rad az 57,29578 szögfok.. 2*Pi rad az 360 körfok.
Ezért sem lehet igazad abban, hogy az 1 rad az alapértelmezett szögérték.

Hogy te mekkora egy h√ľlye vagy!

"N√©zz√ľk v√©gig dimenzi√≥anal√≠zissel, a te sz√∂gsebess√©g dimenzi√≥ddal rad/s-el:

kg*m*(rad/s)^2 = kg*m*rad^2/s^2"

Dr√°ga kicsi Elmik√©m! Az erő Newton √©s a mozg√°sra merőlegesen √©bered.

A mozg√°s jellemz√©se "m*R*ŌȬ≤" ez van az egyenlős√©g egyik oldal√°n, a m√°sikon az erre a mozg√°sra merőleges ir√°ny√ļ erő Newtonban.
A két oldal mértékegységeinek semmi köze sincs egymáshoz.

Megadhatjuk sz√∂gfok/s- ban is a sz√∂gsebess√©get akkor is Newton lesz az egyenlet szerinti erő m√©rt√©kegys√©ge..

Sőt alkalmazhatjuk az F= m*v¬≤/R ahol √©ppen a kedvedre val√≥an "kij√∂n" az erő m√©rt√©kegys√©ge,
de a vektori szorzatból megint nem kapjuk meg a Newtonkát:

Pedig ebben az esetben is nyilv√°nval√≥an a kapott erő m√©rt√©kegys√©ge Newton lesz.

A többi ökörködésedet nem sorolom végig.. Inkább helyette egy jó tanács:

Ha már akkora barom vagy, hogy a szögsebességet 1/s-ban méred, akkor legalább nézd meg a neten amit be akarsz írni és addig ne írd be, amíg nem értetted meg, hogy mi van a linken.

előző 358/1057. oldal 355 356 357 358 359 360 361 k√∂vetkező Ugr√°s a(z) oldalra

Free Web Hosting