[origo] c√≠mlap h√≠rek levelez√©s internet előfizet√©s [OK.hu]


Einstein bukt√°ja

előző 388/1057. oldal 385 386 387 388 389 390 391 k√∂vetkező Ugr√°s a(z) oldalra
Lemon Tree
2010. 09. 03. 22:17

Nekem kezdettől gondot okozott a neten el√©rhető "forr√°s" magyar√°zat√°nak √©rtelmez√©se. A netes le√≠r√°s zavaros volt. A napokban azt√°n egy j√≥ magyar√°zatra bukkantam egy k√∂nyvben, amely miatt sz√ľks√©g√©t l√°ttam, hogy visszat√©rjek erre az elvarratlan sz√°lra.

A Doppler-effektusnak szvsz nem sok k√∂ze van R√∂mer m√©r√©s√©hez, gondolom, ebben egyet√©rt√ľnk.
hanjó
2010. 09. 04. 00:53

Gondolkodj el az idők√∂z√∂k √©s t√°vols√°g rel√°ci√≥in.
Az Io keringési frekvenciájának Doppler-effektusa más szavakban.
(Nyilv√°n innen a F√∂ldről l n√©zve.)
astrojan
2010. 09. 04. 02:25

Tetszik a magabiztoss√°god..
Ó, k√∂sz√∂n√∂m,
..az atommagon bel√ľli folyamatokba senki nem l√°tott m√©g bele..
Rajtam k√≠v√ľl :)) Megtekinten√©d ezt itt.. √©s ezeket.. l√©gyszi, nem b√°nod meg.

..gondolom, ezt akarja jelenteni, amikor azt mondod, hogy "idő" nem is l√©tezik..
Nem, az idő fogalmat b√°tran haszn√°ljuk, nagyon nagyon hasznos fogalom. De nem t√∂bb. Ezt zagyv√°lja mindenki √∂ssze. Minden fogalmat haszn√°lunk, de egyik sem l√©tezik, csak egyetlenegy kiv√©tel van: az anyag. Ez az egy fogalom aminek objekt√≠ven/fizikailag l√©tező tartalma van.

1930-as √©vek √≥ta a fizika tudom√°nya gyakorlatilag nem is fejlőd√∂tt..
Teljesen egyetértek, Einstein megbénította a fizikát, persze segítettek mások is, pl Bohr a Heisenberg határozatlanság félreértelmezésével.

hanjó
2010. 09. 04. 12:14

"... Minden fogalmat haszn√°lunk, de egyik sem l√©tezik, csak egyetlenegy kiv√©tel van: az anyag. Ez az egy fogalom aminek objekt√≠ven/fizikailag l√©tező tartalma van. ..."
- √Čs az anyag az micsoda (fogalmilag) √©s h√°ny f√©le van belőle?
bnum2
2010. 09. 04. 13:06

az anyag

Arra gondolsz, hogy egy bizonyos tulajdons√°g√ļ semmis√©g k√∂r√ľl, kering egy m√°sik semmis√©g, k√∂z√∂tt√ľnk meg nagy √ľress√©g √©s ebben mindenki hat√°rozottan biztos, hogy ez egy "k√©zzelfoghat√≥" dolog?
Term√©szetesen, mivel a kez√ľnk is semmiből √°ll. :O)
Priv√°t Emil
2010. 09. 04. 13:50

"Minden fogalmat haszn√°lunk, de egyik sem l√©tezik, csak egyetlenegy kiv√©tel van: az anyag. Ez az egy fogalom aminek objekt√≠ven/fizikailag l√©tező tartalma van."

Mi√©rt csak anyag l√©tezik? Mert azt meg lehet n√©zni, szagolni, k√≥stolni, l√∂kni, tapogatni, kopogtatni, bolygatni? Mert annak l√©t√©ről √©rz√©kszerveink t√°j√©koztatnak?
Szerinted nem l√©teznek k√ľl√∂nf√©le √∂sszef√ľgg√©sek - azaz nem tartoznak az objekt√≠v val√≥s√°g kateg√≥ri√°ba?

No és mi a helyzet a nyomógravitációról szóló hittanoddal?
A nyom√≥gravit√°ci√≥ objekt√≠ve l√©tező jelens√©g?

Szerintem szubjekt√≠v, √©s r√°ad√°sul ellentmond√°sos. M√°r vagy 300√©ve elvetett√©k a lehetős√©g√©t ellentmond√°soss√°ga miatt.

Pont olyan hibás elgondolás, mint volt hajdanán a flogisztonelmélet ...

Priv√°t Emil
2010. 09. 04. 13:59

"Einstein megbénította a fizikát, ... ."

√Čbresztő b√°csi, tapasztalat szerint pont az ellenkezője t√∂rt√©nt !
Lemon Tree
2010. 09. 04. 21:24

Ez tetszik! Viccnek kitŇĪnő!
Te is j√≥l tudod, hogy az Io kering√©si peri√≥dusa att√≥l m√©g l√°tsz√≥lag sem v√°ltozik, hogy k√∂zel van vagy t√°vol, illetve, hogy k√∂zeledik-e fel√©nk a J-rel egy√ľtt, vagy t√°volodik.
Lemon Tree
2010. 09. 04. 21:59

Ne haragudj, látom, hogy nagyon akarsz valamit, de hókuszpókuszokkal nincs értelme foglalkoznunk.

Az nem √ļjdons√°g, hogy a fogalmakkal zavarba ker√ľlhet√ľnk, ilyen fogalom az "idő" is, de ettől az időt m√©g nagyon j√≥l tudjuk m√©rni √©s sz√°molni is tudunk vele, mi m√°sra volna is sz√ľks√©g√ľnk? Defin√≠ci√≥b√≥l m√©g nem √©lt meg senki a vil√°gon. Az "anyag" fogalomr√≥l: Einstein zseni√°lisan kimutatta, hogy az anyag egyben energia is, De Broglie pedig beletraf√°lt abba, hogy az anyag hull√°mterm√©szetŇĪ is egyben. Ez furcsa, de az volna a legfurcs√°bb, ha nem volna furcsas√°g a r√©szecsk√©k vil√°g√°ban.
Einstein megbénította a fizikát
√Čn is nagy embernek gondolom, de akkor√°nak az√©rt nem, hogy a fizik√°t megb√©n√≠tsa. M√©g Ňźszents√©ge Inkv√≠z√≠ci√≥ p√°pa :) sem tudta megb√©n√≠tani, pedig ő kicsit megfenyegette Galileit, √©s akkoriban ezt komolyan is kellett venni.

Bohr √©s Heisenberg? Ňźk szint√©n √≥ri√°sok; az előzm√©nyekben v√©lem√©nyedet kiss√© megismerve azon nem csod√°lkozom, hogy neked ők sem tetszenek.
hanjó
2010. 09. 05. 01:03

√Ėsszef√ľgg√©sbe hozhat√≥-e a fogyatkoz√°s időpontja a peri√≥dus idővel?
astrojan
2010. 09. 05. 02:05

..hókuszpókuszokkal nincs értelme foglalkoznunk..
De hiszen ez nem k√∂telező..

..az anyag egyben energia is..
Igen, nálam is így van ezzel egyetértek. Az elektront elemi részecskék, egy energiarészecske és egy töltésrészecske építi fel.

..az anyag hull√°mterm√©szetŇĪ is egyben..
Igen, ezt is megtal√°lod a yy foton/anyag modellben.

Bohr és Heisenberg?
Nem, csak Bohr. Heisenberg gondolata jó, csak a koppenhágai értelmezése a tragédia.


hanj√≥ 7744, √Čs az anyag az micsoda (fogalmilag) √©s h√°ny f√©le van belőle?
Az anyag = 4 elemi r√©szecske, ebből 2 energiar√©szecske. Ezek kombin√°ci√≥j√°b√≥l √©p√ľl fel a Vil√°gegyetem. A kombin√°ci√≥kb√≥l pedig nagyon nagyon sokf√©le van (elektron, proton, pozitron, antiproton stabilak mert k√∂rbe z√°r√≥dnak, a nem k√∂rbez√°r√≥d√≥ r√©szecsk√©k nem stabilak "elspir√°loznak", azt√°n az atomok-elemek/izot√≥pok, majd molekul√°k.. V√©gtelen lehetős√©g a kialakul√≥ anyagfajt√°kra. De mind ANYAG !!!!!!! √Čs egyik sem csup√°n egy kital√°lt fogalom, mint pl egy f√ľggv√©ny vagy a g√∂mb maga.

Az anyag a tudatunkt√≥l f√ľggetlen√ľl l√©tező val√≥s√°g, a val√≥s√°g azon r√©sze, amely akkor is megmarad ha kihal az emberis√©g √©s nem marad fizikus aki √∂sszezagyv√°lja a fogalmakat az anyagi vil√°ggal.

cyprian
2010. 09. 05. 09:39

Nem az Io "f√°zisv√°ltoz√°sai", hanem a fogyatkoz√°si időpontjainak eltol√≥d√°sai seg√≠ts√©g√©vel

Ez ugyanaz. L√°tsz√≥lagos v√°ltoz√°sr√≥l van sz√≥, ugyan√ļgy mint a Doppler-effektusn√°l, √©s igenis felfoghat√≥ a fogyatkoz√°s időpontj√°nak eltol√≥d√°sa Doppler-efektusnak. Ha ugyanis √°lland√≥ a F√∂ld-Jupiter t√°vols√°g, akkor √°lland√≥ az IO fogyatkoz√°s√°nak időpontja is. A fogyatkoz√°si időpont eltol√≥d√°sa csak mozg√°s k√∂zben, a F√∂ld-Jupiter t√°vols√°g√°nak folyamatos v√°ltoz√°sa k√∂zben √©szlelhető. Ugyanazzal a k√©plettel √≠rhat√≥ le a fogyatkoz√°si időpont folyamatos eltol√≥d√°sa, mint a Dopplerrel.
demokritosz
2010. 09. 05. 09:55

cyprian

Igen, √≠gy van. A jupiterholdak l√°tsz√≥lag gyorsabban keringenek (peri√≥dusidő cs√∂kken), amikor a F√∂ld k√∂zeledik a Jupiterhez, √©s l√°tsz√≥lag lasabban keringenek (peri√≥dusidő nő), amikor a F√∂ld t√°volodik a Jupitertől.

Pontosan √ļgy, mint a Doppler-jelens√©g eset√©ben. Ha a jupiterholdak periodikus mozg√°s√°t egy jelforr√°snak tekintj√ľk, akkor pontosan a Doppler-jelens√©ggel √°llunk szemben.
Lemon Tree
2010. 09. 05. 12:01

Igen.

De a pontos sz√°m√≠t√°sokn√°l figyelembe kell venni a f√©ny hozz√°nk val√≥ el√©rkez√©s√©hez sz√ľks√©ges időt is. Az √©gitest hely- √©s időkoordin√°t√°inak sz√°mol√°s√°t ez megbonyol√≠tja, hiszen nem mindegy, hogy a k√∂zeli Merkurt vagy a t√°volabbi Jupiter √©s k√≠s√©rői p√°ly√°it sz√°molgatjuk.
Lemon Tree
2010. 09. 05. 12:13

A jupiterholdak l√°tsz√≥lag gyorsabban keringenek (peri√≥dusidő cs√∂kken), amikor a F√∂ld k√∂zeledik a Jupiterhez, √©s l√°tsz√≥lag lasabban keringenek (peri√≥dusidő nő), amikor a F√∂ld t√°volodik a Jupitertől.
Ez eg√©szen egyszerŇĪen nem √≠gy van. Ha a Jupiter k√≠s√©rőj√©nek kering√©si peri√≥dusa √°lland√≥, akkor azt a m√©goly t√°voli f√∂ldi megfigyelők is √°lland√≥nak, sőt vele azonosnak tal√°lj√°k. M√©g akkor is, ha egym√°shoz k√©pest mozg√°sban van a megfigyelő √©s a megfigyelt objektum.

Neked is mondom, hogy nem a peri√≥dusidő elt√©r√©se volt a l√©nyeg Roemer m√©r√©s√©n√©l, hanem a fed√©si peri√≥dusok ingadoz√°sa. Egyszer a v√°rtn√°l előbb kezdőd√∂tt (√©s fejeződ√∂tt be) a fed√©s, m√°skor meg k√©sőbb. De maga a fed√©s időtartama l√©nyeg√©ben azonos maradt. Főleg, ha a k√≠s√©rő p√°ly√°j√°nak a lapults√°g√°val √©s annak mindenkori orient√°ci√≥j√°val korrig√°lunk.
Petymeg
2010. 09. 05. 12:14

A fogyatkoz√°si időpont eltol√≥d√°sa csak mozg√°s k√∂zben, a F√∂ld-Jupiter t√°vols√°g√°nak folyamatos v√°ltoz√°sa k√∂zben √©szlelhető. Ugyanazzal a k√©plettel √≠rhat√≥ le a fogyatkoz√°si időpont folyamatos eltol√≥d√°sa, mint a Dopplerrel.

√ćrd le l√©gyszives a Dopplerrel, hagy okosodjunk.
Lemon Tree
2010. 09. 05. 12:23

Nagyon felf√ļjod ezt a koppenh√°gai √©rtelmez√©st, pedig a val√≥sz√≠nŇĪs√©gi elv nem csak a mikror√©szecsk√©k vil√°g√°ban, hanem a makrovil√°gban is √©rv√©nyes.

Nem tudsz olyan fizikai jellemzőt mondani, aminek pontos √©rt√©ke ismert vagy pontosan megm√©rhető. Csak am√≠g a makrovil√°gban ez a bizonytalans√°g "csek√©ly", addig a mikrovil√°gban viszonylag nagy. √Čs ott "hat√°rozatlans√°gnak" h√≠vj√°k.
hanjó
2010. 09. 05. 12:24

"De a pontos sz√°m√≠t√°sokn√°l figyelembe kell venni a f√©ny hozz√°nk val√≥ el√©rkez√©s√©hez sz√ľks√©ges időt is. ..."
- Pontosan erről van sz√≥.
Amikor t√°volodunk a Jupitertől "ny√ļlik az idő", amikor k√∂zeled√ľnk hozz√°, akkor r√∂vid√ľl.
Tulajdonképpen ezt mérték ki Cassini és Römer.

"... R√łmer a f√©nysebess√©get a Jupiter egyik holdja, az Io mozg√°sa alapj√°n hat√°rozta meg. Elt√©r√©seket figyelt meg az Io peri√≥dusidej√©ben, √©s az elt√©r√©sekből hat√°rozta meg a f√©nysebess√©get, amit ő 227 000 km/s-nak m√©rt. ..."
[Wikipédia]
Petymeg
2010. 09. 05. 12:40

Meg√°llap√≠totta, hogy amikor a Jupiter szemben√°ll√°sban volt, a holdacsk√°k (Galilei-holdak) fogyatkoz√°sai mintegy 16 perccel (1000 m√°sodperc) kor√°bban k√∂vetkeztek be, mintha a bolyg√≥ ugyanakkor a Nap t√ļls√≥ oldal√°n, egy√ľtt√°ll√°sban lett volna. A k√ľl√∂nbs√©get azzal magyar√°zta, hogy a f√©ny ennyi idő alatt tette meg a f√∂ldp√°lya √°tm√©rőj√©nek megfelelő, durv√°n 300 milli√≥ km-es utat. Ennek alapj√°n a f√©ny terjed√©si sebess√©g√©re l√©g√ľres t√©rben val√≥ban 300.000 km/s ad√≥dik. R√∂mer az akkori adatok alapj√°n 30%-kal kisebb √©rt√©ket kapott.
hanjó
2010. 09. 05. 12:59

A mozdonysíp frekvenciáját mégis változónak halljuk, mialatt állandó az.

Vegy√ľk azt, hogy a F√∂ld 30 km/s sebess√©ggel t√°volodik a Jupitertől √©s a f√©nysebess√©g 300 000 km/s.
Az Io kering√©si ideje 1 nap 18 √≥ra 24 perc = 42,4 √≥ra, vagyis 152 640 s, a kering√©si f√©lidő: 76 320 s - ennyi ideig l√°tn√°nk,
Ez alatt a Föld 30 km/s x 76320 s = 2 289 600 km-t tesz meg a pályáján.
Ezt az utat a f√©ny 2 289 600 km / 300 000 km/s = 7,632 s alatt teszi meg, teh√°t ennyivel tŇĪnik hosszabbnak a kering√©si f√©lidő - tov√°bb l√°tjuk.
előző 388/1057. oldal 385 386 387 388 389 390 391 k√∂vetkező Ugr√°s a(z) oldalra

Free Web Hosting