[origo] címlap hírek levelezés internet előfizetés [OK.hu]


Einstein buktája

Socratus - 2007. 04. 27. 17:52 Nyitóüzenet megjelenítése
előző 490/1057. oldal 487 488 489 490 491 492 493 következő Ugrás a(z) oldalra
Gézoo
2011. 06. 08. 20:09

... geometriai rezonancia frekvenciái (alaktól függően közel végtelen sok is lehet) ..."
"- Mondd, mekkora energia tartozik az f = ∞ esethez?"

Figyelj jobban! A végtelen sokféle frekvencia és a végtelen nagy frekvencia két külön fejezet.
Példának 1 Hz és 2 Hz között végtelen kicsiny léptékkel, végtelen sokféle frekvencia van.

" Vegyelek-e felnőtt számba ha ilyeneket írsz?
Mi körül leng az elektron és milyen kötélen?"

Az elektronfelhőben F=-1* k*Q*Q/R² erő feszül minden szomszédos elektron között, és F=k*Qe*Qp/R2² erő feszül minden elektron és szomszédjában lévő proton között.

Ennek az erőrendszernek olyan a hatása, mintha kis nyomó és húzó rugókból álló hálón lenne felfüggesztve sok kis tömeg.
Bármelyiket mozdítjuk meg, az egész háló lengésbe jött.
Gézoo
2011. 06. 08. 20:11

Az se ártana, ha néha megneveznéd azt, hogy milyen anyagban játszódik le a 'jelenséged'?

Nagy baj, ha ennyire nem vagy képben.

"" Vegyelek-e felnőtt számba ha ilyeneket írsz?"

Vezetési sávon elektronfelhő csak a vezetők és félvezetők esetében van.
caputo72
2011. 06. 08. 20:15

Bocsi de a ''közel végtelen'' az mit takar?
Gézoo
2011. 06. 08. 20:47

Bocsi de a ''közel végtelen'' az mit takar?

Nagyon jó kérdés!

Vajon az 1 egész osztva egy végtelenül kicsiny számmal (infinitezimálissal)

n=1/i az vajon mekkora "n" darabszámot ad?

A matek szerint a válasz: Végtelen sokszor meg van 1-ben az i, azaz n az végtelen nagy.

A "közel végtelen" megfogalmazás arra utalt, hogy véges számú atomból áll a detektor.

Ezért végesen sok atom egymástól nem végtelen sok, csak közel végtelen sok távolságra helyezkedhet el.

Azaz csak "közel végtelen sok" rezonancia frekvenciát okoz a végesen nagyszámú atom.

Elminster
2011. 06. 08. 20:54

Az elektronfelhőben F=-1* k*Q*Q/R² erő feszül minden szomszédos elektron között, és F=k*Qe*Qp/R2² erő feszül minden elektron és szomszédjában lévő proton között.

Ennek az erőrendszernek olyan a hatása, mintha kis nyomó és húzó rugókból álló hálón lenne felfüggesztve sok kis tömeg.
Bármelyiket mozdítjuk meg, az egész háló lengésbe jött.


Eltekintve attól az egy apró dologtól, hogy az atom

NEM ÍRHAT" LE KLASSZIKUS FIZIKAI MODELLEL

A kvantummechanikai modellben pedig sz@rt sem érnek az "erőid" meg a "rugóháló"-tévképzeted, hülyegyerek!

Fingod sincs arról, amiről okoskodsz te ostoba! Minden pillanatban látszik, hogy a "magyarázataidat" abban a szent minutumban agyalod ki. Ez pedig egyetlen dologra utal: semmi megalapozott tudásod nincs a témában!

Gézoo! Te segghülye vagy a fizikához! Minek erőlködsz? Csak magadat égeted.
Gézoo
2011. 06. 08. 20:58

Elmike!

Az elvárt minimum viselkedési normák betartásának hiányában, érdemben nem fogok a hozzászólásaiddal foglalkozni.

Még akkor sem, ha felfedeznék benne, bármilyen piciny értelem jelét.

Akkor meg főleg ne várj választ, ha még tetejében értelmetlenségeket írsz.

Elminster
2011. 06. 08. 21:57

Az elvárt minimum viselkedési normák betartásának hiányában, érdemben nem fogok a hozzászólásaiddal foglalkozni.

Még akkor sem, ha felfedeznék benne, bármilyen piciny értelem jelét.

Akkor meg főleg ne várj választ, ha még tetejében értelmetlenségeket írsz.


Tőled, hülyegyerek, soha nem vártam értelmes választ. Én ugyanis realista vagyok: te képtelen vagy a legelemibb fizikai összefüggéseket is megérteni.
A korlátozott intellektusodból csak a totális összezagyválásra futja, nem véletlenül hüledezik például Hanjó a "meredek" kijelentéseiden.

Sajnos, gézoo, te nem értesz a fizikához (sem) viszont a túlfejlett beképzeltséged megakadályoz abban, hogy ezen tanulással változtatni tudjál.
Az a szörnyű igazság, hogy bár nem vagyok fizikus, de még én is látom a zagyvaságaidban a nyilvánvaló hibákat és ellentmondásokat. Egyszerűen nem vagyunk egy súlycsoportban, hülyegyerek! Te ugyanis még mindig a kiscsoportban homokozol.

Jut eszembe! Menj vissza a favonatodat tologatni, és bebizonyítani, hogy az egész világ hülye, mivel az erő az valójában impulzus, tehát energia.
Gézoo
2011. 06. 08. 22:27

Elmike, Elmike.. Egy értelmes szót sem írtál. Talán ha egyszer megpróbálnád, akkor vak tyúk is talál szemet alapon, még te is írhatnál értelmes mondatot.
Izsák1
2011. 06. 08. 22:37

Te, figyelj, gézám!
Válaszolsz valaha is arra a kérdésre, hogy
'Gézoo leeseik-e a toronyból?'
Erre a bonyolult kérdésre valahogy évek óta nem válaszolsz.
Talán, esetleg, ha kipróbálnád...
Ha nincs torony a közelben, a 10. emelet is megteszi....
Tudod, a fizika nem a pofázásról szól.
Nos, gézám, mi a kísérleti tapasztalat?
Leesel, vagy nem?
:DDD
dubito
2011. 06. 08. 23:15

Nézd lehet hogy tévedek, de úgy látom tudja a fizikát. Eszébe sincs eltörölni Einsteint, csak a több mint 90 éves elméletet nem tekinti szentírásnak. Azóta azért történt egy és más a fizikában.

Pl a szingularitás egy humbug.. az magyarul azt jelenti, h itt vége az elméletnek. Eddig jó csak! Az pedig h a semmit görbe, talán addig lehetett mondogatni, amig a sötét energiát fel nem fedezték. Ráadásul a z Univerzum tere Euklidesi!! Be van bizonyitva!! Semmiféle görbültség nincs benne.
De van arra utaló nyom, mintha egy másik univerzum gravitációs ereje kimutatható volna bizonyos helyen. Ez nem biztos, de a felfedezésnek ez is lehet a magyarázata (valami áramlást fedeztek fel!)

Tudod a tények makacs dolgok. Előbb utóbb új fizika lesz, de olyan amelyik beépíti a régiből a maradandót. A relativitás jónak látszott sokáig, de nem volt jobb Lorentz elméleténél, de ezt fogadta el a tudós világ. Ma már ugy néz ki a dolog nem tud felelet adni sok új felfedezésekre.

Ugyan miért nem lehetne a sötét energia valami "áramló éter féle", mikor az üres tér bizonyítottan NEM ÜRES.
Mikor az elmélet született változatlan volt az univerzum (ezért kelett kitalálnia Einsteinek azt a bizonyos együtthatót, amit pár év múlva visszavont) Kitünt a galaxisok távolodnak nincs szükség együtthatóra. Aztán az is kiderült h gyorsulva tágul az univerzum. Ráadásul a fekete lyukak elöbb voltak nagyon megalapozott gyanu szerint, mint a galaxisok. Mit tud ez az öskövületi egyenlet mondani az új dolgokról? Nagyokat hallgat! Már a kvantumfizikát is támadta. Kvantum gravitáció nincs. Állitólag nem is lesz, mert nem lehet a gravitációt kvantálni. A hurelméletnek nincs bizonyítéka. Az extra dimenziókat nem találja a Cern, kérdéses a Higgs bozon is.

Szóval jogosan kételkedhet valaki ezen elmélet ÖRÖKKÉVAL"SÁGÁBAN amelyből ráadásul levezethető olyan képtelenség mint a "végtelenül kicsi pont, végtelen nagy tömeggel..." (és ez az értelmetlenség nem veri ki a biztosítékot sehol senkinél??)
Ráadásul az ősrobbanásnál a "tér (idö?) tágult". Ugyan miért ez a szokatlan viselkedése az üres semminek?? Mert a relativtás tiltja az anyag c feletti gyorsulsát. És más bizonyíték??? Az nincs akkor ez tautológia! Igy a hajdani teologusok szoktak vitatkozni, pl nem tudták eldönteni az angyalok számát a gombostün... miután nincs testük, a lélekből meg mennyi férhet el?? végtelen vagy véges? Hát ilyen a téridő is, gondol egyet és kitágul, most is tágul gyorsulva... de közben volt egy iőpszak ugy 8-10 Mrd évvel ezelött, mikor meggondolta magát és nem tágult gyorsulva, vagy sehogy...
Lassan a téridőből Mindenható lesz.
Ugy néz ki a pontból keletkezett ősrobbanás sem jó, valami egy dimenziós vonalszerű energia csomó terjed eleinte két dimenziósan, aztán jött létre a 3 dimenzió.

Ilyesmi és egy sereg más új felfedezés történt a z elmult 90 év alatt.. csak relativitas változtathatatlan és ÖRÖK!

hanjó
2011. 06. 08. 23:58

"... A végtelen sokféle frekvencia és a végtelen nagy frekvencia két külön fejezet. ..."
- Valóban?
Te csak azt hiszed, hogy félreértettelek volna.

"... Példának 1 Hz és 2 Hz között végtelen kicsiny léptékkel, végtelen sokféle frekvencia van. ..."
- Már csak azért se stimmelhet ez így, mert a multirezonanciának bizonyos követelményei vannak a hullámhosszakkal szemben, vagy fordítva.
Igaz-e az, hogy a rezonancia feltétele állóhullámok kialakulása a rezonátorban?
Mert ha igen, akkor kérdéses az, hogy egy λ/2 méretű rezonátorhoz hány felharmonikust rendelhetsz?
Végtelen sokat-e, és ha igen, akkor mondd, mekkora lesz a legrövidebb hullámhosszúságú felharmonikus frekvenciája?
Még az is előfordulhat, hogy 'koncepciódból' következően fmax = ∞!
Ugyanis, a te geometriai rezonanciád nem a frekvenciák, hanem a hullámhosszak "feldarabolását" követeli meg.

"... minden elektron és szomszédjában lévő proton között ..."
- Talán a hidrogén fémes allotropjáról elmélkedsz?
Úgy tűnik, hogy magad se tudod azt, hogy miről.

"... Bármelyiket mozdítjuk meg, az egész háló lengésbe jött."
- Jól behálóznál minket, hallod!
astrojan
2011. 06. 09. 01:14

Az extra dimenziókat nem találja a Cern..
Na várjunk csak, a NEM extra dimenziókat talán már megtalálta valaki ? Lemaradtam valamiről ?

Eddig abban a vakhitben éltem, hogy a dimenziók matematikai konstrukciók, ezért azok kimutatására tett erőfeszítések a gyengeelméjűség határait súrolják. Magyarul, talán érthetőbben fogalmazva, a tér, neadjisten a téridő nevű kitalált fogalom sem létezhet a fizikai világban és tudtommal azt nem is mutatta ki még senki kisérletileg.

A tér kimutatására tervezett kisérlet annyit tenne mintha mondjuk a logaritmusfüggvényt akarnánk kimutatni kisérletileg.

Úgy van, a szingularitás egy humbug, meg a téridő görbülés, meg a fénysebesség állandóság, meg az egész kozmológia úgy ahogy van.

Igen, a sötét energia áramló gravitonrészecskékből áll, ez okozza a gravitációt ami erő. Nem térgörbület mert tér nincs, gravitont pedig MÉG nem láttunk a szemünkkel, óriási különbség.

Higgs bozon nem létezik, a tömeg nem higgs részecskéből keletkezik.

Szerintem az Univerzum LASSULVA tágul, mert régebben tágult gyorsabban (tehát amit messzebb látunk) és mostanában (ami közelebbi dolgokat látunk) már lassabban tágul. Az Ősrobbanás kezdeti sebessége c négyzet volt de az Univerzum a nyomó gravitációt okozó gravitonok elnyelése miatt lassulva tágul. Azért találták ki a gyorsulva tágulást, mert eszükbe sem jutott, hogy c-nél nagyobb is lehetett a kezdősebesség, ami azt jelenti, hogy a távolabbi galaxisok sokkal távolabb helyezkednek el a számítottnál.

A húrelmélet butaság, mennyivel jobb egy húrt feltételezni mint egy gravitont?

Szóval jól látod a dolgokat, majdcsak összedől egyszer a kártyavár..
Gézoo
2011. 06. 09. 02:15

Üdv Kolléga úr! Régen láttalak..

De ha már itt jártál, megosztom veled egy érdekes felismerésemet!

Ma délután a tömeg tehetetlenségének levezetését, férfiasan bevallom hiányosan írtam le..

Így mea culpa, mea maxima culpa, de el-ron-tot-tam.. Van ilyen..

Aztán az előbb amikor a helyes számítást elkezdtem ellenőrizni érdekes dolgot találtam..

a fény sebessége a mérések szerint: c=2 997 92 458 108 cm/s

És ha felírom a délután emlegetett rel. Dopplerrel a k szorzó tényezőt
v= 1 cm/s sebesség változásra akkor egy érdekes számot kapunk eredményül:

k = gyök((c+v)/(c-v))-gyök((c-v)/(c+v))= 6,6743 E-11 valahonnan

nagyon ismerős volt ez a szám, na de honnan?

és találtam egy ismert k tényezőt ami szintén

k= 6,6743 E-11 [ m³/kg/s² ] és úgy nevezik, hogy gravitációs állandó.

Azaz ez 15 jegy pontossággal egyezést mutat.. Mekkora esélye van annak, hogy 15 jegy pontossággal "véletlen" egybeesés legyen?

Csak most itt állok és nézek.. és azon gondolkodom, hogy miért ez a hihetetlen egybeesés?
Mi lehet az ok? Mi lehet a magyarázat?

A Gravitáció egy differenciál rel Doppler lenne?

Ha jól emlékszem, te a nyomó gravitáció elvét preferálod.. Mit szólsz te ehhez az egybeeséshez?
Gézoo
2011. 06. 09. 02:25

Kedves Hanjó! Gondold át még egyszer azt amit írtál! Érdemes..

Közben jusson eszedbe, hogy egy korong alakú, vagy elliptikus alakú detektorfelszínen az atomok milyen távolságokon lehetnek egymástól?
Hány darab széltől szélen lévő atom-atom távolság lehetséges, azaz hány darab rezonáns hossz, és ezeknek az egész számú osztóival és egész számú szorzóival 30-40 fel ill. al harmonikus felé hány féle rezonanciát, ill. kereszt frekvenciát kapunk?
( Jelzem, hogy mi anno a TERTA-nál, 1 db 4 kHz kristály frekijét egy induktivitásra engedtük rá és így képeztünk alapból 960 felharmonikus csatornavivő frekvenciát. Ezt szorozd meg a fél kerületen lévő atomok száma faktoriálisának a négyzetével .. Kétlem, hogy találsz számológépet hozzá..)
csimbe
2011. 06. 09. 07:11

"Lassan a téridőből Mindenható lesz.
Ugy néz ki a pontból keletkezett ősrobbanás sem jó, valami egy dimenziós vonalszerű energia csomó terjed eleinte két dimenziósan, aztán jött létre a 3 dimenzió."

Erre a feltevésedre itt található egy válasz.
http://agondolatteremtoereje.blog.hu/2008/03/02/egy_alternativ_valasz_arra_a_kerdesre_hogy_hogyan_keletkezett_a_vilagmindenseg
hanjó
2011. 06. 09. 08:01

Kedves Gézoo!

"... egy korong alakú, vagy elliptikus alakú detektorfelszínen az atomok milyen távolságokon lehetnek egymástól? ..."
- A detektorod méretei akkor is végesek!

"... Hány darab széltől szélen lévő atom-atom távolság lehetséges, azaz hány darab rezonáns hossz, és ezeknek az egész számú osztóival és egész számú szorzóival 30-40 fel ill. al harmonikus felé hány féle rezonanciát, ill. kereszt frekvenciát kapunk? ..."
- Véges számút.

"... 1 db 4 kHz kristály frekijét egy induktivitásra engedtük rá ..."
- Az meg fojtótekercsként hogyan sokszorozott?

"... és így képeztünk alapból 960 felharmonikus csatornavivő frekvenciát. ..."
- Ami ugye jóval alatta van a végtelen sok számosságnak.

"... Ezt szorozd meg a fél kerületen lévő atomok száma faktoriálisának a négyzetével .."
- Szerinted a detektor kerületén alakulnak ki állóhullámok?
(N elemből 3-t hányféleképpen tudsz kiválasztani?)
hanjó
2011. 06. 09. 08:03

(N elemből 3-t hányféleképpen tudsz kiválasztani?) helyesbítve:
N elemből 2-t hányféleképpen tudsz kiválasztani?
Gézoo
2011. 06. 09. 08:09

db= (n! * (n-1)! ) / 2! azaz ennyi féleképpen..
Gézoo
2011. 06. 09. 08:36

Kedves Hanjó!

Atomsúlynyi tömegben az atomok száma 6e23 db
Az URH sávhoz tartozó pl. f=90 MHz a λ=c/f=3e8/9e7~ 3 m
Ezen a frekvencián az áram vezetésében a keresztmetszet egy tizede vesz részt.

Azaz ha a detektor egy 3 m átmérőjű 10 cm vastag korong lenne, akkor a "perem" 1 cm-es mélységében ~ Pi*3*100 ~ 2544 g Alumínium lenne.
Ami a 27 g/M aránnyal összesen 5,6E+25/2= 2,8e25 db atom a fél kerületen.

Amiből az összes rezonáns hossz: n= (2,8e25 !)² a kereszt frekvenciák száma 1 db 4 kHz forrás esetében ezres nagyságrendű volt,
(2,8e25 !)² nagyságrendben már ki se lehet szorozni olyan sok..

Ez a sokadik hatványú szám valóban végesen nagy.. de egyben olyan hatalmas nagyságrendű amit a számológépeinkkel ki se tudunk számolni..

Ami pedig olyan nagy szám, hogy például excellel nem tudjuk kiszámolni, arra nyugodtan mondható, hogy közel végtelen sok.

"Az meg fojtótekercsként hogyan sokszorozott?" - Nos, nem fojtóként, hanem rezonátorként..

"- Szerinted a detektor kerületén alakulnak ki állóhullámok?"

Nem a kerületen, hanem az összes lehetséges húron. Ezen húrok száma
a példabeli detektoron (2,8e25 !)²
hanjó
2011. 06. 09. 08:41

"db= (n! * (n-1)! ) / 2! azaz ennyi féleképpen.."
- Nagyszerű lenne, ha a faktoriálisok helyett az elemek számát írtad volna be, de ez így nudli!
Miért nem néztél utána?

Mert ugyebár N elem közül k darabot CN,k = N!/[(N-k)! k!] féleképpen választhatsz ki!
Ebbe a formulába helyettesítsd be n-t és 2-t.

A fémes hidrogénre vonatkozó feltett és még több kérdésemre sem válaszoltál!
előző 490/1057. oldal 487 488 489 490 491 492 493 következő Ugrás a(z) oldalra

Free Web Hosting