[origo] c√≠mlap h√≠rek levelez√©s internet előfizet√©s [OK.hu]


Einstein bukt√°ja

előző 527/1057. oldal 524 525 526 527 528 529 530 k√∂vetkező Ugr√°s a(z) oldalra
Priv√°t Emil
2011. 06. 29. 00:15

"Igen MEGMAGYAR√ĀZTA,"

V√°laszod elfogadhatatlan, ugyanis nem azt k√©rtem, hogy nagybetŇĪsen is ism√©teld meg, amit gyan√≠that√≥an bl√∂ff√∂lve (l√©gből kapva) √≠rt√°l kor√°bban - hanem az, hogy √≠rd meg - honnan vetted!
hanjó
2011. 06. 29. 00:16


"... torzul a SEMMI a tér, és az hozza létre a gtavitációt ..."
Bartimaeus
2011. 06. 29. 00:25

√ögy tudom, t√©nyleg felt√©telezte az √©ter l√©tez√©s√©t, de mivel kimutathatatlan, ez√©rt ezt az √©tert (bizonyos keretek k√∂zt) szabadon felvehetj√ľk, ak√°rcsak az inerciarendszereket (l√©nyeg√©ben ez is egy IR). Emiatt ugyan√ļgy minden relat√≠v lesz, mint Einsteinn√©l, mivel nem tudjuk, hogy a rendszer amiben vagyunk, az √©terhez k√©pest √°ll-e vagy sem. Emiatt lesz egyen√©rt√©kŇĪ a kettő. B√°rmelyik m√≥dszerrel is sz√°molsz, ugyanazt kapod. Az √©ter l√©nyeg√©ben csak filoz√≥fiai dolog az elm√©let, vagy ha √ļgy tetszik: modell m√∂g√∂tt.
M√°s k√©rd√©s, hogy ez az egyik ok, ami miatt Einstein-t prefer√°lt√°k √©s prefer√°lj√°k a mai napig: nem t√©telezi fel egy olyan dolog l√©tez√©s√©t, amiről ut√°na kijelenti, hogy kimutathatatlan. Egy f√∂l√∂sleges elemmel kevesebb, ez√°ltal (bizonyos szempontb√≥l) egyszerŇĪbb a modell.
M√°s lapra tartozik, hogy sz√°molni is k√∂nnyebb vele. El lehet gondolkodni, vajon ha Lorentz elm√©let√©vel lenne k√∂nnyebb sz√°molni, akkor vajon melyiket haszn√°ln√°k? Mert b√°r az √©ter felt√©telez√©se val√≥ban felesleges, de ha matematikailag √ļgy egyszerŇĪbb... A lustas√°g nagy √ļr:)
Priv√°t Emil
2011. 06. 29. 00:26

"a mester√ľk kinyilatkoztatta, hogy, torzul a SEMMI "

Szerintem nem nyilatkoztatta ki, hogy torzul a SEMMI.
Szerintem te ezt csak képzeled/álmodtad. Belátod?
Elminster
2011. 06. 29. 00:32

a mester√ľk kinyilatkoztatta, hogy, torzul a SEMMI a t√©r, √©s az hozza l√©tre a gtavit√°ci√≥t, azt√°n az a semmi √ľres szinpad csin√°lja a a fekete lyukaka.. stb.


Ha elfogadod, hogy a t√©r nem semmi, akkor nagyon k√∂nnyŇĪ meg√©rteni √©s elfogadni a relativit√°selm√©letet. Gondolj egy pap√≠rlapra rajzolt pontokra! Mi van a pontok k√∂z√∂tt? Pap√≠r. A pap√≠r azonos a pontokkal? Nem. K√ľl√∂nb√∂zik a pontokt√≥l, de ugyan√ļgy l√©tező entit√°s. Ha a k√∂rnyező vil√°gra gondolsz, akkor √∂szt√∂n√∂sen csak az anyagi objektumokat veszed figyelembe (pontok) √©s figyelmen k√≠v√ľl hagyod mag√°t a t√©ridőt (pap√≠r). De att√≥l, hogy valamit nem l√°tsz, att√≥l m√©g az l√©tezhet. A t√©ridő nem azonos az anyagi objektumokkal. Te az objektumokra koncentr√°lsz, √©s √ļgy tekintesz a t√©rre meg az időre, mint valami sz√≠npadra, ahol a dolgok t√∂rt√©nnek. Ez √≠gy nagyon j√≥ kis szavannai korl√°tolt vil√°gn√©zet.
A relativit√°selm√©letek √©ppen azt mutatt√°k meg, hogy a t√©r √©s az idő egym√°ssal √∂sszefon√≥dva egy √∂n√°ll√≥ entit√°st alkotnak. Az anyagi objektumok k√∂lcs√∂nhat√°sba l√©pnek ezzel a t√©ridővel, p√©ld√°ul a k√ľl√∂nb√∂ző mozg√°s√°llapot√ļ megfigyelők m√°s-m√°s elforgatott sz√∂gben l√°tj√°k, vagy p√©ld√°ul a pozit√≠v energi√°k (bele√©rtve a t√∂megeket) pozit√≠v g√∂rb√ľlettel torz√≠tj√°k. Eleve a t√°gul√≥ Univerzum mutatja, hogy a t√©ridő egy l√©tező dolog, nem pedig emberi absztrakci√≥ az objektumok k√∂zti t√°vols√°gokb√≥l. A t√°gul√≥ Univerzum csakis egy anyaggal k√∂lcs√∂nhat√≥, de √∂n√°ll√≥an l√©tező t√©ridővel t√∂rt√©nhet. Ehhez m√©g hozz√°vehetj√ľk azt is, hogy nagy val√≥sz√≠nŇĪs√©ggel a s√∂t√©t energia is mag√°nak a t√©ridőnek a belső tulajdons√°ga (kozmol√≥giai √°lland√≥), olyasmi, ami a "pap√≠rhoz" tartozik √©s nem a "pontokhoz".

Az √∂n√°ll√≥an l√©tező t√©ridő t√©nyleg nem r√©sze a milli√≥ √©ves szavannai evol√ļci√≥ sor√°n √∂r√∂k√∂lt j√≥zan esz√ľnk fogalomk√©szlet√©nek, de ez nem azt jelenti hogy hib√°s, hanem azt, hogy a szavann√°n nem a val√≥di teljes val√≥s√°ghoz alkalmazkodtunk, hanem csak a szavann√°hoz. Ahogy Michio Kaku √≠rja:
Annak oka, hogy a relativit√°selm√©let s√©rti a j√≥zan esz√ľnket, nem az, hogy rossz, hanem hogy a j√≥zan esz√ľnk nem a val√≥s√°g maga. Mi az Univerzum csodabogarai vagyunk. K√ľl√∂n√∂s lak√≥h√°zban √©l√ľnk, ahol a hőm√©rs√©klet, a sŇĪrŇĪs√©g √©s a sebess√©gek nagyon is j√≥indulat√ļak. De a "val√≥di Univerzumban" a hőm√©rs√©klet √©szbont√≥an nagy a csillagok k√∂z√©ppontj√°ban, ugyanakkor dermesztően hideg van a vil√°gŇĪrben, √©s szubatomi r√©szecsk√©k cikcakkoznak kereszt√ľl-kasul k√∂zel f√©nysebess√©ggel az ŇĪr√∂n √°t. M√°sk√©pp sz√≥lva, a mi j√≥zan esz√ľnk nagyon is szokatlan, az Univerzumban rendk√≠v√ľl ritk√°n előfordul√≥ k√∂r√ľlm√©nyek k√∂z√∂tt a F√∂ld√∂n alakult ki; egy√°ltal√°n nem meglepő, hogy a j√≥zan esz√ľnk k√©ptelen felfogni az igazi Univerzumot. A probl√©ma teh√°t nem a relativit√°sban van, hanem abban, hogy azt felt√©telezz√ľk, a j√≥zan esz√ľnk a val√≥s√°got √≠rja le.

astrojan
2011. 06. 29. 02:26

Ha elfogadod, hogy a tér nem semmi..
De nem fogadja el mert a t√©r, meg a t√©ridő matematikai, kital√°lt dolog. Ha azt mondod, hogy a t√©r nem semmi akkor NEM A T√ČRRŇźL BESZ√ČLSZ hanem a valamiről, ami egy anyagfajta, nevezetesen a DVAG, aminek a gradiense a relativista szeml√©lőknek t√©rg√∂rb√ľletnek tŇĪnhet am√≠g meg nem √©rtette, hogy mi az.
A relativit√°selm√©letek √©ppen azt mutatt√°k meg, hogy a t√©r √©s az idő egym√°ssal √∂sszefon√≥dva egy √∂n√°ll√≥ entit√°st alkotnak..
Hazugs√°g. Nem megmutatt√°k, hanem ezt akarj√°tok megetetni vel√ľnk, ami nem ugyanaz.

A term√©szettudom√°nyok megcs√ļfol√°sa √∂n√°ll√≥ entit√°snak kiki√°ltani a teret vagy neadjisten a logaritmusf√ľggv√©nyt, a g√∂mb√∂t vagy ak√°r a hexa√©dert.

Ha a Vil√°gegyetemet kit√∂ltő anyagr√≥l (sug√°rz√°sr√≥l, r√©szecsk√©kről) besz√©lsz, akkor mondd azt, √©s ne zagyv√°ld a t√©rrel. Ebben a pillanatban azonban bajba ker√ľlsz, mert √°tt√©rt√©l a nyom√≥gravit√°ci√≥sok t√°bor√°ba.

Einstein ugyanis szigor√ļan geometri√°r√≥l besz√©l, semmi √©ter nem kellett neki, csak a tiszta t√©ridő geometria. Amire azt√°n hat√°ssal van egy nagyt√∂megŇĪ gomb√≥c. A semmire.

nagy val√≥sz√≠nŇĪs√©ggel a s√∂t√©t energia is mag√°nak a t√©ridőnek a belső tulajdons√°ga..
Meg√°ll az agyam, ennek NULLA val√≥sz√≠nŇĪs√©ge van, √©rted ? Nulla.

Azért, mert a sötét energia egy anyagféleség ! Semmiféle matematikai konstrukciónak nincs anyagi tulajdonsága. Csak anyagnak lehet anyagi tulajdonsága, kitalált matematikai fogalmaknak meg nem.

Eleve a t√°gul√≥ Univerzum mutatja, hogy a t√©ridő egy l√©tező dolog..
Nem mutatja, beteg dolog, semmi k√∂ze hozz√°, t√°gul az anyag √©s k√©sz. Te meg hozz√°k√©pzeled a t√©ridőt, biztos van olyan fizikus aki m√©g a m√°kos-lekv√°ros t√©ridőt is hozz√° tudja k√©pzelni.

Gézoo
2011. 06. 29. 07:52

Ember!

A gravit√°ci√≥s erő vektora (ir√°nya) MINDIG a forr√°s t√∂meg√©nek t√∂megk√∂z√©ppontj√°n √°thalad√≥ hat√°svonal ir√°ny√°ba mutat.

Ez√©rt sem logikailag se fizikailag nem defini√°lhat√≥ homog√©n gravit√°ci√≥s erőt√©r.

Azaz nem lehetséges olyan idealizálás amely a matematikának, a logikának és a fizikai kísérleti tapasztalatoknak ellent mond.

Egy√©bk√©nt pedig sok m√≥dszerrel, t√∂bbek k√∂z√∂tt √©ppen Einstein f√©nyelhajl√°si m√≥dszer√©vel k√ľl√∂nbs√©get lehet tenni a gyorsul√°sok k√∂z√∂tt m√©g lok√°lisan is.

Mert az ugyan igaz, hogy nem lehet a kabinhoz r√∂gz√≠tett f√©nyforr√°sb√≥l kil√©pő
f√©ny elhajl√°s√°val kimutatni, de a kabinban leejtett f√©nyforr√°sb√≥l kil√©pő f√©ny elhajl√°s√°val kimutathat√≥ miut√°n a gyorsulva eső testtől elhajlik a f√©ny, a tehetetlens√©gi p√°ly√°n halad√≥t√≥l nem hajlik el.


Gézoo
2011. 06. 29. 07:55

A kiragadott részlet önmagában értelmetlen, ezért a környezetét tedd hozzá:
"Az√©rt mert szerettem. Olyan j√≥pofa dolgokat lehetett belebesz√©lni.. Csak arra kellett vigy√°zni, hogy a sz√°m√≠t√°sok szerint √∂tletelj√ľnk. A val√≥s√°ggal nem kellett t√∂rődni egy cseppet sem. (L√©tr√°val rohan√≥ ember nem f√©rt be a h√°zba, vonat az alag√ļtba.. stb.)"
Gézoo
2011. 06. 29. 08:09

Hi Dubito!
Dehogynem tudod meg√≠t√©lni, ha ismered a r√©szleteit. Vegy√ľk az alapjait, kezd√©sk√©nt a Lorentz transzform√°ci√≥k mindegyik√©ben szereplő
gamma= forráshoz relatív fénysebesség/ látszólagos fénysebesség arányával:

azaz ß=c/d ahol a fényórában látszólag d=gyök(c²-v²) sebességgel haladó fény.

Nyilv√°nval√≥an, minden olyan sz√°m√≠t√°sban, amelyben a d=gy√∂k(c¬≤-v¬≤) l√°tsz√≥lagos f√©nysebess√©g szerepel √©rv√©nytelen a minden megfigyelőh√∂z egyar√°nt azonos c f√©nysebess√©g mert
ha a posztul√°tumot √©rv√©nyesnek tartjuk, akkor c=d √≠gy c=gy√∂k(c¬≤-v¬≤) f√ľggv√©ny csak √°ll√≥ azaz v=0 esetekre lenne √©rv√©nyes azaz √ü=c/d azaz ezzel az √∂sszes Lorentz transzform√°ci√≥ a posztul√°tum teljes√ľl√©sekor kiz√°r√≥lag v=0 eset√©ben adna matematikailag √©rv√©nyes eredm√©nyt.

Teh√°t ha nem is hazugs√°g, hanem egyszerŇĪ tudatlans√°g ok√°n az alapjaiban matematikailag hib√°s relativit√°si elveket haszn√°l√≥ √©s ebből √©lő professzorok √°ll√≠t√°sai nem m√©rvad√≥k a matematikai alapt√©nyekkel szemben.

A gravit√°ci√≥val majdnem r√°tapintott a l√©nyegre a Gauss geometri√°hoz hasonl√≥ t√©ridő f√ľggv√©nye miatt.
Viszont ugyanezzel a megközelítéssel az eddigi mérések mindegyikének tapasztalata szerint beépítette a Gauss geometria és a valóság közötti eltérés okozta konstans hibát is.
A NASA legutóbbi 200 milliárd dolláros, éveken át tartó szuper pontos méréseinek eredménye éppen ezt mutatta.
Konstans eltérés minden elemében a fizikai mérések és a áltrel között.

Na nem ragozom tov√°bb.. Egyet√©rtek veled. √ćgy van. Nem Einstein elvei szerint mŇĪk√∂dik a vil√°g, m√©g akkor sem ha ezt sokan √ļgy szeretn√©k be√°ll√≠tani, mintha √ļgy is lenne.
Gézoo
2011. 06. 29. 08:14

Ember!

"Ha elfogadod, hogy a t√©r nem semmi, " A semmiről a valami hely√©ről fogadja el, hogy nem semmi???

Nem vagy semmi! Az már biztos! Ez éppen olyan ökörség, mint ha azt várnád el önmagadtól, hogy nem fogadod el önmagad létét!

A tov√°bbi zagyv√°l√°sod legal√°bb k√∂vetkezetesen rossz a kezdeti ostobas√°ggal koherens. Gratul√°lok! Ovis l√©tedre √ľgyesen oll√≥ztad √∂ssze a sz√°modra teljess√©ggel √©rthetetlen szavakat!
hanjó
2011. 06. 29. 08:35

"A gravit√°ci√≥s erő vektora (ir√°nya) MINDIG a forr√°s t√∂meg√©nek t√∂megk√∂z√©ppontj√°n √°thalad√≥ hat√°svonal ir√°ny√°ba mutat. ..."
- Hat√°svonal ir√°nya?
Ez teljesen √ļj fogalom!
Elminster
2011. 06. 29. 09:02

De nem fogadja el mert a t√©r, meg a t√©ridő matematikai, kital√°lt dolog.

Nem az. Csak a szavannai j√≥zan esz√ľnk mindezid√°ig elsiklott felette, nem vette figyelembe, max csak √ļgy, mint egy helysz√≠nt a t√∂rt√©n√©seknek.
√Čppen a relativit√°selm√©let mutatta meg, hogy a j√≥zan esz√ľnk t√©ved: a t√©ridő nemcsak egy "helysz√≠n", hanem egy maga jog√°n l√©tező √∂n√°ll√≥ entit√°s, ami ugyan√ļgy k√∂lcs√∂nhat√°sba tud l√©pni a t√∂bbi entit√°ssal, mint azok az anyagi objektumok, amire a majomagyunk √∂szt√∂n√∂sen koncentr√°l, amikor a vil√°got modellezi.
Att√≥l, hogy valamit figyelmen k√≠v√ľl hagy az agyunk, az m√©g nyugodtan l√©tezik. √Čs mivel az√©rt hagyja figyelmen k√≠v√ľl, mert az evol√ļci√≥s t√∂rt√©net√ľnk sor√°n nem kellett ezzel foglalkoznia, ez√©rt azt√°n igazi intellektu√°lis kih√≠v√°s √©szrevenni, hogy a j√≥zan esz√ľnk t√©ved. "A val√≥s√°g nemcsak furcs√°bb az elk√©pzel√©seinkn√©l, hanem m√©g ann√°l is furcs√°bb, mint amit el tudunk k√©pzelni." Ha hagyod, hogy a majomagyad becsapjon t√©ged a j√≥zan √©sszel, akkor az es√©lytelenek nyugalm√°val indulsz neki a modern fizika meg√©rt√©s√©nek...

Ha azt mondod, hogy a t√©r nem semmi akkor NEM A T√ČRRŇźL BESZ√ČLSZ hanem a valamiről, ami egy anyagfajta, nevezetesen a DVAG, aminek a gradiense a relativista szeml√©lőknek t√©rg√∂rb√ľletnek tŇĪnhet am√≠g meg nem √©rtette, hogy mi az

A DVAG baroms√°got te magad tal√°ltad ki, √ļgyhogy √©rvk√©nt ne hozd addig, am√≠g hivatalos szakfoly√≥iratban meg nem jelentetted, √©s nem kapt√°l r√° dics√©rő kritik√°kat. Addig s√ļlytalan dolog, nagyj√°b√≥l annyira, mintha √©n a l√°thatatlan gravit√°ci√≥man√≥kra alapozn√©k egy saj√°t magyar√°zatot.
Egy√©bk√©nt sz√≥lok, hogy a h√ļrelm√©letben m√°r √©vtizedek √≥ta megfordult a dolog. Nem az anyagi vil√°g a l√©tező, hanem a t√∂bbdimenzi√≥s t√©ridő, amelynek az ilyen-olyan rezg√©sei alkotj√°k a majomagyunknak kedves anyagot. Teh√°t ezen az alapon nincs "anyagi vil√°g", csak a "semmi" van, aminek egy r√©sz√©t mi szavannamajmok "valaminek" tekintj√ľk. Viszont a m√°s r√©sz√©ről nem vagyunk hajland√≥k tudom√°st venni mindaddig, am√≠g a matematikai modellek az arcunkba nem tolj√°k: "h√ľlye vagy majom, egy √°lomvil√°gban √©lt√©l eddig!"

nagy val√≥sz√≠nŇĪs√©ggel a s√∂t√©t energia is mag√°nak a t√©ridőnek a belső tulajdons√°ga..

Meg√°ll az agyam, ennek NULLA val√≥sz√≠nŇĪs√©ge van, √©rted ? Nulla.

H√°t bar√°tom, nagyon lemaradt√°l a tudom√°nyos eredm√©nyek k√∂vet√©s√©ben. Jelenleg a s√∂t√©t energia magyar√°zatai k√∂z√ľl (kozmol√≥giai √°lland√≥, v√°kuumenergia, kvintesszencia) a m√©r√©sek azt mutatj√°k, hogy a kozmol√≥giai √°lland√≥nak √°ll a z√°szl√≥. Az pedig a t√©ridő saj√°t be√©p√≠tett param√©tere. Ez van.

Semmiféle matematikai konstrukciónak nincs anyagi tulajdonsága. Csak anyagnak lehet anyagi tulajdonsága, kitalált matematikai fogalmaknak meg nem.

H√°t pedig van ilyen. A t√©r g√∂rb√ľlete p√©ld√°ul egy olyan tulajdons√°g, ami nem vezethető vissza az anyagra. Az a t√©r saj√°tja.
Egy√©bk√©nt √©rdemes √ļgy gondolni a s√∂t√©t energi√°ra meg a t√°gul√≥ t√©ridőre, hogy elfelejtj√ľk azt a j√≥zan paraszti elk√©pzel√©st, hogy a s√≠k t√©ridő az stabil. Persze ez nek√ľnk, szavannamajmoknak, √∂szt√∂n√∂sen √≠gy tŇĪnik helyesnek, de lehets√©ges, hogy a s√≠k t√©ridő ugyan√ļgy egy plusz rejtett energi√°val rendelkezik, mint egy kiegyenes√≠tett rug√≥. Igyekszik mag√°t√≥l az alacsonyabb energi√°j√ļ √°llapotba g√∂rb√ľlni, ami ez esetben a negat√≠v g√∂rb√ľletn√©l van, √≠gy pedig automatikusan t√°gul (kozmol√≥giai √°lland√≥), ezt csak f√©kezni tudja a benne l√©vő anyag, ami pozit√≠vba pr√≥b√°lja a t√©ridőt g√∂rb√≠teni, ezzel zsugor√≠tva. A tr√ľkk ott van, hogy a k√©t ellent√©tes hat√°s nagyon sz√©pen egyens√ļlyban tudta tartani a mi univerzumunkat annyi időre, hogy mi, szavannamajmok, felnőj√ľnk a feladathoz, amit az univerzum kutat√°sa jelent.

Nem mutatja, beteg dolog, semmi köze hozzá, tágul az anyag és kész.

√Čs mibe t√°gul bele az anyag, bar√°tom????
Van k√∂r√ľl√∂tt√ľnk a "V√©gtelen Nagy B√ľd√∂s √úres Semmi" √©s abba sz√°guldanak bele a Nagy Bumm robban√°s√°ban impulzust szerzett galaxisok? Ha te t√©nyleg ezt hiszed, akkor a k√∂zel√©ben sem j√°rsz a Kozmol√≥giai Standard Modellnek.
A modern kozmol√≥gia eleve azt tartalmazza, hogy maga a t√©ridő (az √∂sszes t√©r) t√°gult ki, elősz√∂r az infl√°ci√≥s szakaszban, azt√°n az√≥ta a "norm√°l szakaszban". Nincsen m√°s t√©r csak az univerzumunk tere, rajta k√≠v√ľl nincsen olyan t√©r, ami azonos lenne a mi ter√ľnkkel. Ha z√°rt hat√°rtalan univerzumban szeretsz gondolkozni (mint egy lufi felsz√≠ne), akkor ez azt jelenti, hogy a mai t√©rfogat m√©rt√©kegys√©g√ľnkkel az univerzum √∂sszes tere narancsnyi volt a Nagy Bumm első pikom√°sodperceiben, most az √∂sszes t√©r ezermilli√°rd k√∂bf√©ny√©vekben m√©rhető. Mi ez, ha nem a t√©ridőnek mag√°nak a t√°gul√°sa? T√∂bb hely lett az univerzumban! Itt bizony nem az anyag szaladt szertesz√©t a t√©r √ľres sz√≠npad√°n r√©gim√≥di newtoni vil√°gk√©p szerint, hanem a t√©ridő is szerves szereplője a t√∂rt√©netnek.
Gézoo
2011. 06. 29. 09:05

Dehogyis.. Egy V√©gtelen hossz√ļ egyenes a hat√°svonal, a vektor pedig egy konkr√©t hossz√ļs√°g√ļ egyenes. Azt az esetet nevezz√ľk a hat√°svonal ir√°ny√°ba mutat√≥nak, amikor a vektor rajta van a hat√°svonalon.
Elminster
2011. 06. 29. 09:10

de a kabinban leejtett f√©nyforr√°sb√≥l kil√©pő f√©ny elhajl√°s√°val kimutathat√≥ miut√°n a gyorsulva eső testtől elhajlik a f√©ny, a tehetetlens√©gi p√°ly√°n halad√≥t√≥l nem hajlik el.

Azzal se mutatható ki.
A f√©nynek √©pp az az alaptulajdons√°ga, hogy SEMMIT NEM VESZ √ĀT A FORR√ĀS MOZG√ĀS√ĀLLAPOT√ĀB√"L.
Kiv√©ve persze a doppler-effektust, de k√∂nnyen bel√°that√≥, hogy a g gravit√°ci√≥s potenci√°lban √°ll√≥ kabinban leejtett l√°mpa √©s az a=g gyorsul√°ssal a Nagy B√ľd√∂s Semmi k√∂zep√©n gyors√≠tott kabinban eleresztett l√°mpa pontosan ugyanazzal az √ļtf√ľggv√©nnyel √≠rhat√≥ le a kabinhoz k√©pest, teh√°t a kabinhoz r√∂gz√≠tett megfigyelők sz√°m√°ra mindk√©t esetben milli√°rdod m√°sodpercre meg fognak egyezni az "eső" l√°mpa t√°vols√°gai √©s a sebess√©gei, √≠gy a doppler effektus is t√∂kugyanaz lesz sz√°mukra.
hanjó
2011. 06. 29. 09:17

Ezt a jelzőt: hat√°svonal ir√°ny√°ba mutat√≥ egyed√ľl a

http://forum.szkeptikus.hu/viewtopic.php?f=8&t=306&start=0

helyen hozta a Google.

"... Azt az esetet nevezz√ľk a hat√°svonal ir√°ny√°ba mutat√≥nak, amikor a vektor rajta van a hat√°svonalon."
- Csak azon éppen két irány van!
Elminster
2011. 06. 29. 09:20

A semmiről a valami hely√©ről fogadja el, hogy nem semmi???

A "valamid" elfoglalja a "hely√©t" valahol. Ezt ugye nem tagadod? Mindennek kell lennie valahol. Na ez a "valahol" az, ami a k√∂znapi j√≥zan √©sszel ellent√©tben nem semmi. Van n√©h√°ny tulajdons√°ga, p√©ld√°ul g√∂rb√ľlete √©s energiatartalma. Aki akarja, tekintheti anyagi l√©tezőnek is ezt a "valaholt", mondjuk √ļgy mintha egy Planck-hosszn√°l kisebb oszt√°s√ļ millim√©terpap√≠rra lenne "felrajzolva" az √∂sszes anyagi objektum. Mi szavannamajmok olyan messziről n√©zz√ľk ezt a "millim√©terpap√≠rt", hogy egys√©ges fel√ľlett√© mos√≥dik, √©s egyszerŇĪen az agyunk figyelmen k√≠v√ľl hagyja, hogy ott van a val√≥s√°g legalj√°n. Csak a matematikai modellek mutatt√°k meg nek√ľnk, hogy val√≥ban l√©tezik.

Egy√©bk√©nt mint m√°r mondtam, nem √©rdemes anyagi dolognak tekinteni, eleve az√©rt, mert nincs olyan k√ľl√∂n kateg√≥ria, hogy anyagi dolgok. A h√ļrelm√©let szerint azok is csup√°n a t√©ridő speci√°lis rezg√©sei.
Gézoo
2011. 06. 29. 09:34

Na ez a "valahol" az, ami a k√∂znapi j√≥zan √©sszel ellent√©tben nem semmi. Van n√©h√°ny tulajdons√°ga, p√©ld√°ul g√∂rb√ľlete √©s energiatartalma. Aki akarja, tekintheti anyagi l√©tezőnek is ezt a "valaholt", mondjuk √ļgy mintha egy Planck-hosszn√°l kisebb oszt√°s√ļ millim√©terpap√≠rra lenne "felrajzolva" az √∂sszes anyagi objektum.

√Črdekes gondolat! √öjra vezess√ľk be a Planck-i √©ter fogalmat..

Csak van ezzel egy picinyke gond: A valamivel lehetséges a kölcsön hatás, a semmivel pedig nem lehetséges.

Azaz ha a valamid t√∂lti ki a teret, a semmit, akkor am√≠g a semmihez viszony√≠tva nincs abszol√ļt t√©r,

a Te valamidhez a k√∂lcs√∂nhat√°s lehetős√©ge folyt√°n rendelhető abszol√ļt t√©r, abszol√ļt sebess√©g √©s abszol√ļt idő.

√Čn a helyedben nem l√©pn√©k ennyire vissza, a m√°r logikailag kiz√°rt √©teres elm√©letek fel√©.

Gézoo
2011. 06. 29. 09:40

√", minő megtiszteltet√©s! A mond√°saimat a Google lehozza..

Az már kevésbé öröm, hogy nem a Budót vagy valamelyik másik szakkönyvet nyitottad ki hanem a netet..

"- Csak azon éppen két irány van!" A vektor hatásvonalán is két irány van. Az egyik pozitív a másik negatív.

Ha t√∂bb vektor hat√°svonala esik egybe akkor az eredőiket sz√°mtani eredők√©nt k√©pezhetj√ľk. Ir√°nyaik azonoss√°ga az előjeleik azonoss√°g√°nak felel meg.

Szóval, csak igaz: Csupán kötözködsz.. mint az NMR=MMR esetében, mert kizárt, hogy ezt ne tudnád.

Gézoo
2011. 06. 29. 09:45

"A f√©nynek √©pp az az alaptulajdons√°ga, hogy SEMMIT NEM VESZ √ĀT A FORR√ĀS MOZG√ĀS√ĀLLAPOT√ĀB√"L."

√ćgy van! Ez√©rt hajlik el a gyorsul√≥ forr√°sb√≥l v1 sebess√©gen indult f√©ny ahhoz a tart√≥r√ļdj√°hoz viszony√≠tva amelyiken v2 sebess√©gen √©rkezik a detektorba.

√Čs ugyanezen v1#v2 okb√≥l a f√ľggőlegesen esve gyorsul√≥ relDoppleres frekvenci√°ja a v1-en indult f√©ny a v2 sebess√©gen √©rkezik a detektorhoz.
(Csax√≥lok, hogy ez egy m√°sodik m√≥dszer a megk√ľl√∂nb√∂ztet√©sre.)

Na azt√°n ott van a "lyukas szoba esete" (az indexen megtal√°lod, anim√°ci√≥val egy√ľtt) amikor a szob√°n √°thalad√≥ f√©ny a gyorsul√°s f√ľggv√©ny√©ben mindig m√°s ablakon l√©p ki a szob√°b√≥l.

stb.stb..stb.. van még sok módszer.
Gézoo
2011. 06. 29. 09:47

√ćgy van! Ez√©rt hajlik el a gyorsul√≥ forr√°sb√≥l v1 sebess√©gen indult f√©ny ahhoz a l√°mpa tart√≥r√ļdj√°hoz viszony√≠tva amelyiken v2 sebess√©gen √©rkezik a detektorba.

Bocs, a lámpa szó kimaradt..
előző 527/1057. oldal 524 525 526 527 528 529 530 k√∂vetkező Ugr√°s a(z) oldalra

Free Web Hosting