[origo] c√≠mlap h√≠rek levelez√©s internet előfizet√©s [OK.hu]


Mit csin√°l az elektron?

előző 19/28. oldal 15 16 17 18 19 20 21 22 23 k√∂vetkező Ugr√°s a(z) oldalra
Gézoo
2011. 11. 25. 16:16

Jól van na.. Csak szórakozol.. Nem vagy te annyira buta, hogy ne értenéd..
Priv√°t Emil
2011. 11. 25. 13:51

L√°tom v√°lasz helyett ink√°bb megpr√≥b√°ltad azt a l√°tszatot kelteni, mintha a sŇĪrŇĪs√©g fogalm√°val nem lenn√©k tiszt√°ban.

Visszatérek eme eszmefuttatásodra:
"Ha egy keresztmetszeten √°t√°raml√≥ mennyis√©ge m√°sodpercenk√©nt I/db= Q/Qe/t [db] akkor ha ez a Q=1 [C] akkor azt mondjuk r√°, hogy I=1 [A] az elektron √°ram erőss√©ge.
Pedig ak√°r mondhatn√°nk azt is, hogy [db] az √°ram sŇĪrŇĪs√©ge.."


Az "I" villamos áramot jelöl - azaz egy fizikai mennyiséget.
Mit jelent az "I/db" ?
Másik kérdésem: Az I/db kiszámítására általad ajánlott kifejezést miért követi ez: "[db]" ?
Gézoo
2011. 11. 25. 13:00

Na hogy megérthesd.. vegyél három darab almát..

Tedd bele őket 1 literes t√©rfogatba.. ekkor az alma sŇĪrŇĪs√©g 3 db/liter.

Most dobáld szét az almákat 100x100x100 méteres térfogatba..

Ekkor ugyanazon h√°rom darab alma sŇĪrŇĪs√©ge 0,000000003 db/liter..

Azaz a sŇĪrŇĪs√©g, √≠gy az √°ram sŇĪrŇĪs√©g is, nem csak a darabsz√°mt√≥l f√ľgg,

hanem a darabsz√°mt√≥l √©s egy viszony√≠t√≥ adatt√≥l f√ľgg, mint a t√©rfogat az alm√°k eset√©ben, vagy a fel√ľlet az √°ramsŇĪrŇĪs√©g eset√©ben.

Ne mond m√°r, hogy ezt nem tudod felfogni!

Priv√°t Emil
2011. 11. 25. 11:49

K√©rd√©sem ez volt: Mi√©rt is nevezhetn√©nk ak√°r √°ramsŇĪrŇĪs√©gnek amit √≠rt√°l?

V√°laszod meg ez: "Mert a darabsz√°m nem sŇĪrŇĪs√©g.."

Erről ennyit.
Gézoo
2011. 11. 25. 11:30

Mert a darabsz√°m nem sŇĪrŇĪs√©g..

Ugyanis a sŇĪrŇĪs√©g valamilyen egys√©gben (p√©ld√°ul t√©rfogatban) l√©vő koncentr√°ci√≥t (jelen esetben ak√°r darabsz√°mot) jelent.. a darabsz√°m pedig csak a darabok sz√°m√°t jelenti.. egys√©g-t√©rfogat stb. n√©lk√ľl.
Priv√°t Emil
2011. 11. 25. 11:26

Mi√©rt is nevezhetn√©nk ak√°r √°ramsŇĪrŇĪs√©gnek amit √≠rt√°l?
Gézoo
2011. 11. 25. 08:23

Esetleg ha kicsit jobban koncentr√°ln√°l az olvas√°sra akkor nem √©rten√©d az elektron sz√°mot elektron sŇĪrŇĪs√©gnek..
Priv√°t Emil
2011. 11. 24. 19:22

"Pedig ak√°r mondhatn√°nk azt is, hogy [db] az √°ram sŇĪrŇĪs√©ge.."

Mondhatn√°nk, de ez mŇĪveletlens√©gre utal√≥ megnyilv√°nul√°s lenne.

Nem √°rtana megn√©zned az √°ramsŇĪrŇĪs√©g defin√≠c√≥j√°t !
(B√°r lehet, hogy a te esetedben ez m√°r mit sem haszn√°l ... )
Gézoo
2011. 11. 24. 08:13

√Črdekes ez az elektron..

Ha egy keresztmetszeten √°t√°raml√≥ mennyis√©ge m√°sodpercenk√©nt I/db= Q/Qe/t [db] akkor ha ez a Q=1 [C] akkor azt mondjuk r√°, hogy I=1 [A] az elektron √°ram erőss√©ge.
Pedig ak√°r mondhatn√°nk azt is, hogy [db] az √°ram sŇĪrŇĪs√©ge.. Sőt ak√°r azt is, hogy n*E = (1/2)*n* me*v¬≤ (ahol n a darabsz√°m,) az √°raml√≥
elektronok mozg√°si energi√°ja..
√ćgy nem nagyon mondhatjuk azt, hogy mindegy lenne az, hogy az elektronnak √©ppen milyen k√∂r√ľlm√©nyeire tekintettel √©rv√©nyes egy-egy az elektronr√≥l sz√≥l√≥ meg√°llap√≠t√°sunk.
Ott van p√©ld√°ul a Lorentz erő.. Ha nincs centripet√°lis gyorsul√°s, akkor Lorentz erő sem l√©p fel. Ha pedig nem l√©p fel Lorentz erő akkor m√°gnesess√©get sem tapasztalunk.
Azaz a Lorentz erő jelenl√©te egyben az elektronra hat√≥ centripet√°lis erő jelenl√©t√©t is jelzi.
√ćgy pedig amikor azt a tapasztaljuk, hogy az egyenes vonal√ļ, egyenletes sebess√©gŇĪ mozg√°st v√©gző elektronnak szint√©n van m√°gneses tere, akkor ezzel azt tapasztaljuk, hogy
az egyenes vonal√ļ mozg√°sa sor√°n is hat Lorentz erő, azaz hat r√° centripet√°lis gyorsul√°s.
Na de hogyan?
Hiszen ez csak akkor lenne lehets√©ges, ha a halad√°si ir√°ny√°val sz√∂get bez√°r√≥ (ak√°r merőleges s√≠k√ļ) forg√°st v√©gez halad√°s k√∂zben..azaz van spinje-perd√ľlete.

Ja igen, nem b√ļg√≥csiga.. csup√°n a perd√ľlet√©vel mutat n√©mi perd√ľleti-rokons√°got a b√ļg√≥csig√°kkal..
√ćgy viszont a b√ļg√≥csig√°kkal v√©gzett relat√≠v mozg√°sokban tapasztaltak szint√©n n√©mi rokons√°got mutatnak a relat√≠v mozg√°sokat v√©gző elektronok k√∂z√∂tt tapasztalhat√≥kkal.

Ok√©, de mit is tapasztalhatunk akkor ha mondjuk k√©sz√≠t√ľnk egy olyan csoport b√ļg√≥csig√°t amelyeknek a forg√°stengelyei szabadon elfordulhatnak √©s mindegyikre LEDeket szerelt√ľnk, majd mellett√ľk egyenes vonalban halad√≥ tengellyel elvisz√ľnk egy olyan b√ļg√≥csig√°t, amelyiknek a felsz√≠n√©re a frekvenci√°ra is √©rz√©keny detektorokat r√∂gz√≠tett√ľnk?

A relat√≠v mozg√°s sebess√©g√©nek √©s ir√°ny√°nak f√ľggv√©ny√©ben rel.Dopplerrel v√°ltozott frekvenci√°kat m√©r√ľnk.
Azaz a mozg√°si polariz√°ci√≥ jelens√©ge tapasztalhat√≥ a b√ļg√≥csig√°k eset√©ben is. Vagyis a mozg√°si polariz√°ci√≥ az nem csak az elektronnak a saj√°toss√°ga, hanem a forg√≥ mozg√°sokat v√©gző b√ļg√≥csig√°k mellett egyenes vonal√ļ, egyenletes relat√≠v sebess√©gŇĪ mozg√°st v√©gző b√ļg√≥csiga eset√©ben is m√©rhető, tapasztalhat√≥.

Mire k√∂vetkeztethet√ľnk m√©g a b√ļg√≥csig√°s k√≠s√©rletből?
Talán arra, hogy a mozgási frekvencia polarizáció nem más, mint a relatív mozgások egyenes következménye..

Nagy k√°r, hogy Lorentz a r√≥la elnevezett erő felfedez√©sekor nem j√°tszott a frekvencia m√©rős b√ļg√≥csig√°kkal. Mert ha j√°tszott volna, akkor a relativit√°s√°nak eleve a k√∂vetkezm√©nyei k√∂z√© sorolta volna a frekvencia v√°ltoz√°sokkal j√°r√≥ energia v√°ltoz√°sok polariz√°ci√≥j√°t is.
Sőt! A Lorentz erő keletkez√©s√©nek ir√°nyf√ľggős√©g√©re is adhatott volna magyar√°zatot.. Hiszen csak akkor jelentkezhet eredő erők√©nt mindig merőleges ir√°ny√ļ eredő hat√°s, ha a perd√ľlet s√≠kja merőleges a mozg√°s ir√°ny√°ra.

Ami viszont arra is utalhat, hogy az elektron perd√ľlete (vagy ahogyan nagyon tudom√°nyosnak hangz√≥ m√≥don emlegetj√ľk "k√ľlf√∂ldiesen": spinje ) a halad√≥ mozg√°sra k√©nyszer√≠t√©s sor√°n, a halad√°si ir√°nyra merőleges s√≠kra √°ll be.

Persze, ha ilyet felismert volna, akkor bizony√°ra arra is r√°j√∂hetett volna, hogy az elektronok k√∂z√∂tti k√∂lcs√∂nhat√°sok rel.Doppleres ir√°ny √©s sebess√©g f√ľgg√©s√©nek k√∂vetkezt√©ben √©ppen olyan relat√≠v param√©ter v√°ltoz√°sok k√∂vetkeznek be, amelyeket a transzform√°ci√≥ival le√≠rt.

cyprian
2011. 11. 09. 21:01

A k√≠s√©rlet szerint nekem is a l√°bamon lenne a f√ľlem :)
bnum2
2011. 11. 08. 16:58

A sz√∂csk√©nek is a l√°ban van a f√ľle, gondolom azt is hasonl√≥ m√≥dszerrel √°llap√≠tott√°k meg.
cyprian
2011. 11. 08. 15:39

M√°sik vicc, ami sok kutat√≥ra igaz, mert akkor szoktunk leggyakrabban t√©vedni, ha a jelens√©gekből valamilyen √°ltal√°nos szab√°lyt pr√≥b√°lunk kifaragni.

A tudós a bolhát vizsgálja. Rákiált a bolhára:
-Ugorj bolha!
A bolha ugrik. A tudós kitépi a bolha egyik lábát és ismét rákiált
-Ugorj bolha!
A bolha ugrik. Ezután kitépi a bolha összes lábát és rákiált
-Ugorj bolha!
A bolha nem ugrik.

A tudós feljegyzi a szabályt:
"Ha kit√©pj√ľk a bolha √∂sszes l√°b√°t, elveszti a hall√°s√°t"
astrojan
2011. 11. 07. 21:57

Ne but√°skodj, a linked szerepel az irodalomjegyz√©kemben: Az atommag szerkezete, √©vekkel ezelőtt olvastam.

√Čn azt √≠rtam, hogy nem √©rdemes elolvasni, √©rted -e ezt?

Tuarego, ..az elk√©pzel√©sed szerinti karika alakot felvevő elektronod "mit csin√°l" a protonod k√∂r√ľl? √Āll vagy mozog?


A t√≥rusz karika NEM az elektron !!!! A t√≥rusz alak az elektron 2 db elemi r√©szecsk√©je √°ltal bej√°rt fel√ľlet. Az elektron kettő darab elemi r√©szecsk√©ből √°ll, 1 graviton-f√©l megy k√∂rbe k√∂rbe mik√∂zben 1 db elektromos elemi t√∂lt√©sr√©szecske keringi k√∂r√ľl. Ha ez a t√∂lt√©s negat√≠v akkor elektron t√≥ruszt alkot, ha a t√∂lt√©s pozit√≠v akkor pozitron t√≥ruszt alak√≠t ki (ebben a m√°sik graviton f√©l vesz r√©szt)

Teh√°t a k√©rd√©sedre a v√°lasz: az elektron f√©nysebess√©ggel p√∂r√∂g (kering) a t√≥rusz-fel√ľleten bel√ľl, m√≠g a proton ugyan√ļgy alakul ki mint a pozitron, csak a proton kisebb √°tm√©rőjŇĪ mert nagyobb frekvenci√°val kering (= 1836 -szor nagyobb az energi√°ja)

Onogur
2011. 11. 07. 21:54

sz√°mon > sz√°nom
Onogur
2011. 11. 07. 21:47

Kedves astrojan!

Nem s√©rt√©snek, csak vid√°m percnek sz√°mon, de hozz√°√°ll√°sod a tudom√°nyhoz az al√°bbi klasszikus viccet hozta elő a tudatalattimb√≥l:

Cs√°k√≥ sz√°guld az aut√≥p√°ly√°n √©s k√∂zben a r√°di√≥ban hallgatja az √ļtinf√≥t:
- Az aut√≥p√°lya ilyen-olyan kilom√©ter√©n√©l vigy√°zzanak, mert egy √∂r√ľlt a forgalommal szemben sz√°guld.
Mire a főhős√ľnk:
- Mi az, hogy egy ... az összes!
bnum2
2011. 11. 07. 21:33

Ok, akkor ne olvasd.
Mész a levesbe.
astrojan
2011. 11. 07. 20:51

..az elektronok ettől a magt√≥l viszonylag t√°vol helyezkednek el az √ļn. elektronh√©jakon. Ez a megfigyel√©s erősen elt√©r a te karik√°kkal (t√≥ruszokkal) egym√°sba fon√≥d√≥ atommodelledtől.
Elolvastad 176-ot? √Čs ha megk√©rlek r√° ? Atom MAG modell ha nem j√∂tt volna m√©g le..


onogur, neked még senki nem mondta: a tudós kollégáid szerint és NEM a valóságban ?????? A valóság nem attól válik ám valósággá, hogy több ember szajkózza..


bnum, nem érdemes elolvasni.

Tuarego
2011. 11. 07. 14:31

"minden √ļj elm√©leti modellnek magyar√°znia kell a m√°r eddig meg√°llap√≠tott k√≠s√©rleti tapasztalatokat is."
Mondjál légyszi egy-két konkrét példát, hadd okosodjak.


Neked kellene ink√°bb p√©ld√°t mondanod arra, hogy a te elk√©pzel√©sed szerinti atommodellre milyen k√≠s√©rleti bizony√≠t√©kok vannak. Mint m√°r eml√≠tett√ľk, az atommagot m√°r 100 √©ve felfedezte Rutherford, s meg√°llap√≠totta, hogy az atom k√∂z√©ppontj√°ban l√©vő kis t√©rfogatban foglal helyet. Az ehhez kapcsol√≥d√≥ egy√©b megfigyel√©sekkel tiszt√°z√≥dott az is, hogy az elektronok ettől a magt√≥l viszonylag t√°vol helyezkednek el az √ļn. elektronh√©jakon. Ez a megfigyel√©s erősen elt√©r a te karik√°kkal (t√≥ruszokkal) egym√°sba fon√≥d√≥ atommodelledtől. Milyen megfigyel√©s t√°masztja al√° e te elk√©pzel√©sedet? Erről mi szeretn√©nk megtudni valamit.

Tov√°bb√° tőled is megk√©rdezem, hiszen ez a topik c√≠me is, hogy az elk√©pzel√©sed szerinti karika alakot felvevő elektronod "mit csin√°l" a protonod k√∂r√ľl? √Āll vagy mozog?...

Mozog. Az atommagban egy (vagy k√©t esetleg 3) protonhoz tartozva egy√ľtt keringenek a t√≥ruszokban. De a t√≥ruszok nem mennek sehova, azok egyhelyban vannak. Ugyan√ļgy mint a h√©jelektronok, azok sem keringenek az atommag k√∂r√ľl.
Onogur
2011. 11. 07. 08:53

Na √©s ha az atommag ilyen hengeres szervezetts√©gŇĪ, akkor ez mi√©rt nem jelentkezik a k√≠s√©rletek sor√°n? Rutherford k√≠s√©rlete m√°s eredm√©nyre vezetett. Az elt√©r√ľlt r√©szecsk√©k sz√≥r√°sa g√∂mbfel√ľletre jellemző √©s nem hengerre. √Čs az √ľres t√©rben mi mibe van bepattintva?

Ki mondta, hogy √ľres a t√©r? A Vil√°gegyetemet kit√∂lti a DVAG gravitonsug√°rz√°s. Nagyon nagyon nagy energi√°j√ļ √©s nagyon sok van belőle.

S mint ahogy már mások is mondták: SZERINTED és nem a valóságban. Ezt sose felejtsd el!

Ne aggódj, sohasem felejtem el: szerintem így van a valóságban :))
bnum2
2011. 11. 07. 06:16

A Sindely-féle atommag-modellel találkoztál már?
Szerintem érdemes elolvasni.
http://www.reocities.com/atombajok/atommag.pdf
előző 19/28. oldal 15 16 17 18 19 20 21 22 23 k√∂vetkező Ugr√°s a(z) oldalra

Free Web Hosting