[origo] c√≠mlap h√≠rek levelez√©s internet előfizet√©s [OK.hu]


Mit csin√°l az elektron?

előző 20/28. oldal 16 17 18 19 20 21 22 23 24 k√∂vetkező Ugr√°s a(z) oldalra
astrojan
2011. 11. 07. 01:37

Segítek megérteni, jó? A He5 izotópban összesen 5 db elektron van.

Ebből 3 db magelektron ami benne van az atommagban mint az atommag r√©sze, a rajzon a 3 db piros t√≥rusz.

√Čs 2 db h√©jelektron, ami a norm√°lis h√©j elektronp√°ly√°kon van bepattintva, a rajzon nem szerepel, mert a rajz az atommagot jel√∂li, √©rted?

A rajzon nem 3:1 a m√©retar√°ny val√≥ban, de ez ne zavarjon, mert ahova a h√©jelektronok (= 2 db) vannak bepattintva az ehhez k√©pest bolyg√≥nyi t√°vols√°g. √Ėr√ľln√©k ha a t√≥ruszok vastags√°g√°ba sem k√∂tn√©l bele, mert a re√°lis v√©konys√°got nem tudn√°m berajzolni.

A hidrogén (H1) kivétel valóban, annak a magjában nincs elektron. Az összes többi izotóp magjában tehát már a deutériumban is, a magelektronok egy negatív burkolattal látják el a proton nanocsövet.

..minden √ļj elm√©leti modellnek magyar√°znia kell a m√°r eddig meg√°llap√≠tott k√≠s√©rleti tapasztalatokat is.
Mondjál légyszi egy-két konkrét példát, hadd okosodjak.

bnum2
2011. 11. 06. 23:19

Oda kell √°m figyelni, mert hip-hop √°tverik az embert.

Akkor javaslom nagyon figyeljél!
√≠gy ha egy k√∂rp√°ly√°ra k√©nyszer√≠tesz valamim√≥don semleges atomokat, akkor a mag is meg az elektronjai is azonos sebess√©ggel haladnak, azonos gyorsul√°sok √©rik őket.


Bármely atommagot /ami nem hidrogén :o) /
nem lehet √ļgy forgatni, hogy az √∂sszes proton √©s az √∂sszes elektronok egyszerre forogjon.

De ha siker√ľlne, akkor val√≥sulna meg a k√©tf√©le sug√°rz√°s kiolt√°sa.
Tehát bármelyik másik esetben észlelni kéne a sugárzást.
Amit ugye nem √©szlelnek, teh√°t vissza t√©rt√ľnk oda, hogy
hi√°ba forog nem sug√°roz.

√Čs ha volt ilyen sug√°rz√°s kiolt√°sos te√≥ria, az t√©nyleg √°tver√©s volt.
bnum2
2011. 11. 06. 23:10

Mert azt mondj√°k, hogy az √°rap√°ly erők miatt t√°volodni kellene

Mit √°llap√≠tottunk meg? AKKOR HA DEFORM√ĀL√"DIK, √ČS FOROG!
Ha ezt nem teszi, szépen szemeznek egymással és egyik se hajlandó hátat fordítani a másiknak. Akkor fékezi-e a forgásukat az ár-apály?

Nem.

Mivel nem mŇĪk√∂dnek az √°r-ap√°ly erők, ez√©rt nincs mi√©rt t√°volodniuk.
Az energi√°juk meg főleg nem nő. Az z√°rt rendszerek eset√©ben v√°ltozatlan szokott maradni.
Tehát vagy ugyanannyi marad, vagy ha elvisz valami energiát, akkor csökken.

A csillagok eg√©sz √©let√ľk sor√°n sug√°roznak mindenf√©le frekvenci√°n, k√∂zbe m√©g anyagokat is bocs√°tanak kifel√©.
Főleg a v√©ge fel√©. Sz√≥val nem j√∂n onnan el egy kislap√°tnyi gravit√°ci√≥s hull√°m se.
Am√ļgy a gravit√°ci√≥s t√©r deform√°ci√≥j√°hoz nem kell energia.
Mert ha k√©ne, akkor ahogy a F√∂ld kering, ez s√ļrl√≥d√°sk√©nt jelentkezne.
Ami azt jelentené, hogy szép csigavonalban mennénk a napba.

Mivel egy ideje már itt vagyunk, ez biztos nincs így.

Ha viszont a gravitációs tér deformációja nem nyel el energiát,
akkor m√©g ha lenne gravit√°ci√≥s hull√°m, akkor se lenne √©szlelhető, mivel nem k√∂z√∂lne a berendez√©ssel energi√°t.
Petymeg
2011. 11. 06. 22:56

Ezzel csak az a baj, hogy a mag milyen sebességgel forog?
Az elektron h√©jakon t√°vols√°gt√≥l f√ľggően m√°s √©s m√°s az elektron sebess√©ge,
teh√°t felt√©telezhető, hogy a kisug√°rzott energia (s √≠gy a frekvenci√°ja) is m√°s.

H√°t √©ppen ezt az igaz gondolatot akarj√°k elfedni azzal a k√©ptelen √°ll√≠t√°ssal, hogy az elektron m√°rpedig nem kering a mag k√∂r√ľl, √≠gy ha egy k√∂rp√°ly√°ra k√©nyszer√≠tesz valamim√≥don semleges atomokat, akkor a mag is meg az elektronjai is azonos sebess√©ggel haladnak, azonos gyorsul√°sok √©rik őket.
Oda kell √°m figyelni, mert hip-hop √°tverik az embert.
Petymeg
2011. 11. 06. 22:52

√Črdekes, de mi k√∂ze ennek a gravit√°ci√≥s hull√°mokhoz?
Ha leadta a gravit√°ci√≥s energi√°j√°nak egy r√©sz√©t, akkor nem bele kellett volna zuhanni, hanem elt√°volodni tőle.

H√°t ez az. Ilyen egyszerŇĪ tr√ľkkel pr√≥b√°lj√°k eredm√©nynek l√°tsz√≥ dolgoknak be√°ll√≠tani a tudatlans√°gukat.
Mert azt mondj√°k, hogy az √°rap√°ly erők miatt t√°vlodni kellene, mert az n√∂veli az energi√°j√°t (a kering√©si idő megnő √©s a helyzeti energia is) viszont k√∂t√∂tt forg√°st felt√©teleznek az√©rt, hogy ezt a hat√°st ne kelljen kimagyar√°zniuk. A gravit√°ci√≥s sug√°rz√°ssal elvesztett energia miatt meg alacsonyabb p√°ly√°ra ker√ľl √©s a kering√©si idő is cs√∂kken. Igaz azt m√©g hozz√° teszik, hogy ezek igen nagy t√∂megŇĪ objektumok, ez√©rt azut√°n es√©ly sincs ezeknek a fantazmag√≥ri√°knak az ellenőrz√©s√©re az egyszerŇĪ haland√≥nak, de az√©rt m√°r logikailag is l√°tszik az ellentmond√°soss√°g, ez√©rt ennek sem √©rdemes bedőlni.
bnum2
2011. 11. 06. 22:43

Azért ennek még egyszer neki futok:
Még azt is kitalálták a nevetséges elméleteiket igazolandó, hogy a semleges atomok azért nem sugároznak, mert a mag pozitív töltése által keltett sugárzás éppen kioltja az elektronok által keltett sugárzást.

Ezzel csak az a baj, hogy a mag milyen sebességgel forog?
Az elektron h√©jakon t√°vols√°gt√≥l f√ľggően m√°s √©s m√°s az elektron sebess√©ge,
teh√°t felt√©telezhető, hogy a kisug√°rzott energia (s √≠gy a frekvenci√°ja) is m√°s.
Ezek után biztosan hogy nem tudja kioltani a proton sugárzása az elektronét.

Teh√°t nem sug√°roz.
bnum2
2011. 11. 06. 22:37

√Čn v√©letlen√ľl √≠rtam a kering√©s helyett forg√°st √©s a spint m√©g v√©letlen√ľl se kevertem bele.
Az előzőek alapj√°n a forg√°s te√≥ri√°j√°ban j√∂tt√ľnk k√∂z√∂s nevezőre...
bnum2
2011. 11. 06. 22:35

a fr√°nya csillag√°szoknak van k√©p√ľk k√∂zvetett bizony√≠t√©kokra hivatkozni, miszerint egy neutroncsillag k√∂r√ľl keringő objektumon "szerint√ľk" kim√©rt√©k n√©h√°ny √©v alatt, hogy kezd belezuhanni a neutron csillagba

√Črdekes, de mi k√∂ze ennek a gravit√°ci√≥s hull√°mokhoz?
Ha leadta a gravit√°ci√≥s energi√°j√°nak egy r√©sz√©t, akkor nem bele kellett volna zuhanni, hanem elt√°volodni tőle.
a Hold az√©rt t√°volodna a F√∂ldtől, mert az √°rap√°ly erők a F√∂ld impulzusmomentum√°t √°tadn√°k a Holdnak.

Ezen nem vesz√ľnk √∂ssze. A l√©nyeg, hogy mag√°ban a gravit√°ci√≥s kering√©s sor√°n nem ad le energi√°t.
Az más kérdés, hogy a két test egymás között hogyan ad át energiát,
de alapvetően egy egyens√ļlyban l√©vő rendszerről volt sz√≥.
Ott meg nem adnak √°t energi√°t, hiszen egyens√ļlyba vannak.

Még azt is kitalálták a nevetséges elméleteiket igazolandó, hogy a semleges atomok azért nem sugároznak, mert a mag pozitív töltése által keltett sugárzás éppen kioltja az elektronok által keltett sugárzást.

Ügyes. Ez nehezen cáfolható, de ezek után nem szabad kijelenteni, hogy az elektron nem kering, hiszen a keringés miatt sugároz, csak észlelhetetlen számunkra.
(b√°r szerintem nem sug√°roz)
Petymeg
2011. 11. 06. 22:31

Mert azt m√©g eltudom fogadni, hogy b√°r nem sug√°roz, ennek ellen√©re nem forog, de hogy k√©pzelhető el, hogy ennek ellen√©re nő a t√∂mege, mintha (forogna?) keringene?

A dogmatikus kvantummechankusok szerint a spin nem forg√°s √©s mivel √ļgy tartj√°k, hogy az elektron nem is kering a mag k√∂r√ľl, ez√©rt mindenf√©le √°l√≥hull√°m modelleket gy√°rtogatnak, amely √°ll√≥ hull√°m amolyan g√∂mbh√©jf√©l√©t form√°zna az atommagt√≥l bizonyos t√°vols√°gokban. Ezekre kisz√°molgattak mindenf√©le sugarakat meg ilyesmiket, de az√©rt nem √°rt tudni, hogy ezeket m√©g tisztess√©gesen lerajzolni sem tudj√°k. Elminster be is tett egy ilyen √°br√°t, de h√°t vil√°gosan l√°tszott rajta, hogy ez csak sz√°nalmas magyar√°zkod√°s. K√ľl√∂n√∂sen a k√ľl√∂nb√∂ző m√≥dusokra kiokumul√°lt alakzatok hatnak nevets√©gesen.
Meg egy√©bk√©nt is hogyan √°llhat egy hull√°m? Ami r√°ad√°sul nem valami k√∂zeg hull√°mz√°sa, csak amomlyan "√ļgy tesz mintha", mert ezt is olyan f√ľggv√©nyekkel akarj√°k le√≠rni, mint a mechanikai hull√°mokat, merthogy a diff egyenleteikből ilyen zavaros dolgok j√∂ttek elő.
Petymeg
2011. 11. 06. 22:08

a) gravit√°ci√≥s hull√°mokat (sajnos a r√°k√∂lt√∂tt doll√°rmilli√≥k ellen√©re se siker√ľlt m√©g kimutatni egyetlen egyet se).
De ez természetesen nem jelenti azt, hogy nincsenek.
V√©g√ľl is j√≥ p√©nz√©rt a l√°thatatlan egyszarv√ļt is kereshetj√ľk.
Szóval addig ez csak feltételezés.

H√°t ezeknek a fr√°nya csillag√°szoknak van k√©p√ľk k√∂zvetett bizony√≠t√©kokra hivatkozni, miszerint egy neutroncsillag k√∂r√ľl keringő objektumon "szerint√ľk" kim√©rt√©k n√©h√°ny √©v alatt, hogy kezd belezuhanni a neutron csillagba √©s mindezt mint komoly bizony√≠t√©kot emlegett√©k. De mi nem dől√ľnk be az ilyen nevets√©ges k√∂d√∂s√≠t√©snek.
b) t√∂meg k√∂z√©ppontok gravit√°ci√≥san egym√°sk√∂r√ľl keringve idővel elt√°volodnak egym√°st√≥l.
√Čn eddig √ļgy tudtam (lehet, hogy rosszul), hogy ez csak az √°r-ap√°ly f√©kező hat√°sa miatt lehets√©ges.
Ha a két test egymáshoz képest nem forog (mint a Hold, ami azonos oldalát fordítja felénk) akkor nem távolodnak egymástól.
Ha j√≥l tudom a Hold kb. 4cm/√©vvel t√°volodik től√ľnk, de a F√∂ld m√©g nem csak az egyik oldal√°t ford√≠tja √°lland√≥an fel√©.

Nagyon j√≥l l√°tod. Az olyan f√©lremagyar√°z√°soknak egy√°ltal√°n nem szabad fel√ľlni, miszerint a Hold az√©rt t√°volodna a F√∂ldtől, mert az √°rap√°ly erők a F√∂ld impulzusmomentum√°t √°tadn√°k a Holdnak. M√©g belegondolni is borzaszt√≥, hogy egyesek k√©pesek ilyesmit m√©g oktatni is.
Visszat√©rve az elektronra, ha esetleg lenne valami bizony√≠t√©k, hogy ha keringetn√©nk egy elektront az atommaggal egy√ľtt, akkor sug√°rozna?

Ezek a dogmaterjesztők azt tal√°lt√°k ki, hogy a szinkrotronban a kering√©sre k√©nyszer√≠tett elektron sug√°roz. M√©g azt is kital√°lt√°k a nevets√©ges elm√©leteiket igazoland√≥, hogy a semleges atomok az√©rt nem sug√°roznak, mert a mag pozit√≠v t√∂lt√©se √°ltal keltett sug√°rz√°s √©ppen kioltja az elektronok √°ltal keltett sug√°rz√°st. De ugye az ilyen meg√©lhet√©si hitt√©r√≠tőknek musz√°ly ilyeneket mondani, mert k√ľl√∂nben elveszten√©k az √°ll√°sukat. Maradjunk meg a szabad gondolatokn√°l √©s legal√°bb √∂nk√©nt ne vegy√ľk magunkra ezeket a k√©nyszerzubbonyokat, amitől azt√°n elrep√ľln√©nek a term√©keny gondolatok.
bnum2
2011. 11. 06. 22:05

A "forog" helyett term√©szetesen "kering" √©rtendő, bocs.
bnum2
2011. 11. 06. 22:03

a) nem sug√°roz, mert nem kering
b) nem sug√°roz, de kering

Ha esetleg m√©g ezen fel√ľl lenn√©nek bizony√≠t√©kok, hogy az elektronnak a kering√©si sebess√©g hat√°s√°ra megnő a relativisztikus t√∂mege?
Az elfogadható lenne számodra?
Pl.: http://www.kfki.hu/chemonet/hun/eloado/jce/hg.html

Mert azt m√©g eltudom fogadni, hogy b√°r nem sug√°roz, ennek ellen√©re nem forog, de hogy k√©pzelhető el, hogy ennek ellen√©re nő a t√∂mege, mintha forogna?
bnum2
2011. 11. 06. 21:44

Jó, akkor van két teóriánk:
a) nem sug√°roz, mert nem kering
b) nem sug√°roz, de kering

A gravitációval kapcsolatban felvetsz szintén két hipotézist:
a) gravit√°ci√≥s hull√°mokat (sajnos a r√°k√∂lt√∂tt doll√°rmilli√≥k ellen√©re se siker√ľlt m√©g kimutatni egyetlen egyet se).
De ez természetesen nem jelenti azt, hogy nincsenek.
V√©g√ľl is j√≥ p√©nz√©rt a l√°thatatlan egyszarv√ļt is kereshetj√ľk.
Szóval addig ez csak feltételezés.

b) t√∂meg k√∂z√©ppontok gravit√°ci√≥san egym√°sk√∂r√ľl keringve idővel elt√°volodnak egym√°st√≥l.
√Čn eddig √ļgy tudtam (lehet, hogy rosszul), hogy ez csak az √°r-ap√°ly f√©kező hat√°sa miatt lehets√©ges.
Ha a két test egymáshoz képest nem forog (mint a Hold, ami azonos oldalát fordítja felénk) akkor nem távolodnak egymástól.
Ha j√≥l tudom a Hold kb. 4cm/√©vvel t√°volodik től√ľnk, de a F√∂ld m√©g nem csak az egyik oldal√°t ford√≠tja √°lland√≥an fel√©.
(Igaz ezt az eshetős√©get az elektron eset√©ben nem vett√ľk figyelembe, hogy esetleg forog √©s az ottani √°r-ap√°ly erők miatt let√©r a p√°ly√°j√°r√≥l.)
Tehát figyelembe véve a tömeget és gyorsulást, és csekélynek érzem a gravitációs energia felszabadulást.

Visszat√©rve az elektronra, ha esetleg lenne valami bizony√≠t√©k, hogy ha keringetn√©nk egy elektront az atommaggal egy√ľtt, akkor sug√°rozna?
EgyszerŇĪen forgatn√°nk egy korongot.
√Ā, nem j√≥. Nagyon gyorsan k√©ne forgatni.
Petymeg
2011. 11. 06. 21:43

Kedves Tuarego!

√ögy l√°tom, hogy √ļjra provok√°lni igyekszel ebben a topikban...

Nos ebben a topikban provokációt elkövetnem igazán nehezemre esne.
Kiv√°l√≥ moder√°tori munk√°ss√°god eredm√©nyek√©ppen egy h√©t alatt t√∂bb hozz√°sz√≥l√°som lett az eny√©szet√©, mint a megelőző 8 √©v alatt √∂sszesen. Nyilv√°n minden t√∂r√∂lt hozz√°sz√≥l√°som kimer√≠tette a v√©gsz√ľks√©g eset√©t, a g√°tl√°stalan szem√©lyesked√©st, hogy a durv√°bb r√©szeket m√°r ne is eml√≠tsem.
Sajnos a nagyon is cs√∂kev√©nyes jogi √©rz√©kem miatt nem tudom meg√≠t√©lni, hogy k√≠s√©rletileg al√°t√°masztottnak mondott t√∂rv√©nyszerŇĪs√©geknek tŇĪnő √°ll√≠t√°sokkat, eredm√©nyeket √ļgy minős√≠teni, hogy hib√°s felt√©telez√©sekből kiindulva kapt√°k a ny√≠lv√°nval√≥an hib√°s eredm√©nyeket, sz√≥val ez nem b√°nt√≥ azokra a tud√≥soknak l√°tsz√≥ egy√©nekre, esetleg szem√©lyis√©gi jogaikat nem s√©rtik e az ilyen kijelent√©sek.
Ebben a topikban mindenk√©ppen tart√≥zkodom att√≥l, hogy valakinek is a szem√©lyis√©gi jogait ne tartsam tiszteletbe. Igen bel√°tom mindenkinek joga van a v√©lem√©ny√©t elmondani, joga van val√≥s t√©nyk√©nt √°ll√≠tani m√©g azt is, hogy √°lm√°ban mit l√°tott, joga van a "hivatalos" tudom√°nyt√≥l, a fizikai val√≥s√°gt√≥l elt√©rő elk√©pzel√©seit tudom√°nyos t√©nyk√©nt előadnia.
Ha j√°mbor sz√°nd√©komt√≥l elt√©rően valakinek m√©giscsak beleg√°zoln√©k, l√°bbal tiporn√°m szem√©lyis√©gi, emberi jogait mindenf√©le tudom√°nyoskod√°s c√≠m√©n √©n magam k√©rem tőled √≠r√°som azonnali t√∂rl√©s√©t.
Azért, mert ez a topik egy nyílvános fórum tudomány rovatában nyílt, még senkit sem hatalmaz fel ara, hogy ezt annyira komolyan vegye, hogy mások magukról alkotott képét itt sötétebb színbe akarja beállítani.
Igyekszem a sz√≠nvonalnak √©s a topik t√©m√°j√°nak, az itteni tudom√°nyoss√°g elv√°r√°sainak megfelelni a magam egyszerŇĪ m√≥dj√°n.
Petymeg
2011. 11. 06. 21:19

Vagy a jelenlegi hivatalos feltételezés szerint nem kering.

H√°t √©n m√°r ilyen √°ltudom√°nyos, teljesen fant√°zi√°tlan tank√∂nyvi esettel nem mertem előhozakodni.
Mik√∂zben arra szerettem volna r√°mutatni, hogy az√©rt mert kering √©s gyorsul, m√©g nem jelenti, hogy felt√©tlen√ľl energi√°t k√©nyszer√ľlj√∂n leadni.

Az ilyen forradalmian √ļj gondolatokat csak √ľdv√∂z√∂lni tudom. Igenis tudom√°sul kell venni, hogy a tank√∂nyvekben nem szent√≠r√°s van. (A fejekben meg nem szenteltv√≠z, √≠gy nyugodtan lehet a sz√°rnyal√≥ gondolatoknak is helye a tudom√°nyban!)
Ha viszont nem ad le energiát, akkor az energia leadás hiánya nem bizonyítja a keringés hiányát.
Teh√°t az elektron nyugodtan keringhet az atommag k√∂r√ľl.

Ez logikailag brilliáns. A sugárzás hiánya miért is igazolná a keringés hiányát?
Ny√≠lv√°n val√≥an csak a meg√©lhet√©si tud√≥sok mondanak olyan blőds√©geket, hogy a keringő ŇĪrhaj√≥ is vesz√≠t energi√°t a gravit√°ci√≥s hull√°mok kelt√©se miatt, ugyan ilyen gondolkod√°sra k√©ptelen vaskalaposok lengetik az av√©tos tank√∂nyveket, miszerint a keringő mozg√°s folyamatos gyorsul√°s eredm√©nye lenne, ami ok√°b√≥l nyomorult elektron szint√©n energiaveszt√©ssel j√°r√≥ sug√°rz√°sra k√©nyszer√ľlne. Mint tudjuk mostm√°r a kit√ľntet√©se felhatalmazza az elektront, hogy hagyja a fen√©be az ilyensmit √©s ne f√°rassza m√°r mag√°t ilyen sug√°rz√°s iz√©vel.
A gömbhéjra is van magyarázat, de egyáltalán keringhet, vagy nem?

Az √©n szer√©ny k√©pess√©geimmel nem tudom hogyan csin√°lja a g√∂mbh√©jat form√°z√≥ kering√©si p√°ly√°t, de sz√≠vesen tanulok a n√°lam b√∂lcsebbektől. Ezek a renitens meg√©lhet√©si Nobel-d√≠jasok szerint nem keringhet, de az ilyen irrelev√°ns v√©lem√©nyeknek nem kell mindj√°rt bedőlni.
Am√ļgy √©n nem √©rzek ingerenci√°t s√©rteget√©sre, csak az√©rt mert ellent mondasz az √°ll√≠t√°somnak...

H√°t merek √©n olyat tenni? Ha ellent mondan√©k az √°ll√≠t√°sodnak m√©g kifinomult jogi √©rz√©kkel rendelkező topik gazd√°nk felfedezn√© benne, hogy implicit m√≥don de marhas√°gnak v√©lem a v√©lem√©nyedet √©s ez egyenlő lenne az emberi jogaid, valamint a f√≥rumszab√°lyzat √©s √ļgy √°ltal√°ban az emberi m√©lt√≥s√°g l√°bbaltipr√°s√°val. H√°t √©n ilyen cs√ļnya dolgot pedig nem m√≠veln√©k itt a f√≥rumon se. Ez m√©gis csak egy ny√≠lv√°nos hely, ahol az√©rt illik disztingv√°lni. Akik meg nem rendelkeznek elegendő fant√°zi√°val a szabad gondolatok befogad√°s√°ra, na azok menjenek valami egyetemf√©l√©re, ott azt√°n naphosszat bifl√°zhatj√°k a meg√©lhet√©si tud√≥sokt√≥l a dogm√°kat. Ide meg csak azok j√∂jjenek akiben van elegendő b√°tors√°g a k√©telked√©shez, √©s az igaz gondolatok kimond√°s√°hoz, amivel s√©rteget√©s n√©lk√ľl minős√≠thetik az a fertőt ami a felsőoktat√°sban, na meg az akad√©miai tudom√°nyosnak kiki√°ltott bŇĪnsz√∂vetkezetben t√∂rt√©nik.
Tuarego
2011. 11. 06. 21:15



Kedves Petymeg!

√ögy l√°tom, hogy √ļjra provok√°lni igyekszel ebben a topikban, de mindaddig nem avatkozom be, am√≠g nem l√©psz √°t egy hat√°rt, ami m√°r elfogadhatatlan szem√©lyesked√©snek, minős√≠tget√©snek sz√°m√≠t.

Egy elviselhető tr√©f√°lkoz√°s, √©lcelőd√©s, egym√°s karik√≠roz√°sa, parodiz√°l√°sa m√©g belef√©r, √ļgy √©rzem, az ilyen f√≥rumok k√∂zeg√©be, s magam is szoktam ezzel √©lni, de ha valaki nem √©rti a tr√©f√°t, s megs√©rtődik, att√≥l bocs√°natot k√©rek.

K√©rek mindenkit, hogy ne dőlj√∂n be a provok√°ci√≥nak, s őrizze meg higgadts√°g√°t √©s t√°rgyszerŇĪs√©g√©t.

Mint l√°thatod, kedves Petymeg, a legut√≥bbi aff√©rod √≥ta nem kellett sem itt, sem m√°s, √°ltalam alap√≠tott ny√≠lt csoportban beavatkoznom, s ennek √©n √∂r√ľl√∂k a legjobban.

Azt is l√°thatod, hogy nem dől √∂ssze sem a vil√°g, sem a tudom√°ny √©p√≠tm√©nye att√≥l, hogy n√©melyek elmondj√°k az ő nem szokv√°nyos, alternat√≠v fizikai hipot√©ziseiket, ha ezt t√°rgyszerŇĪ, higgadt form√°ban teszik. √Čn ezeket semmilyen tartalmi "cenz√ļr√°z√°snak" nem akarom al√°vetni, sem ezen hozz√°sz√≥l√≥k v√©lem√©nynyilv√°n√≠t√°si jog√°t korl√°tozni. Ez term√©szetesen nem jelenti azt, hogy automatikusan azonosuln√©k az ilyen lek√©pzel√©sekkel. Elmondom r√≥luk a v√©lem√©nyemet, ha van mondanival√≥m, kifejtem, hogy √©n mit l√°tok benne figyelemrem√©lt√≥nak, megfontoland√≥nak, meg azt is, amit nem √©rzek megalapozottnak, k√≠s√©rletekkel al√°t√°masztottnak. azt√°n mindenki ebből azt szŇĪr le mag√°nak, amit j√≥nak l√°t.

Ez az √©n elvem, s azt szeretn√©m, hogy azok a r√©sztvevők, akik ebbe a csoportba bel√©ptek, szint√©n √≠gy viszonyuln√°nak a csoport t√∂bbi tagj√°hoz.

√údv.
Tuarego

Tuarego
2011. 11. 06. 20:53

Ha viszont nem ad le energiát, akkor az energia leadás hiánya nem bizonyítja a keringés hiányát.


Ezt mondom én is.
M√°s eshetős√©g is l√©tezik, p√©ld√°nak ok√°√©rt, hogy √ļgy kering, hogy energiam√©rlege egyens√ļlyban legyen. √Čs ha ezt a mechanizmust m√©g nem ismerj√ľk is minden r√©szlet√©ben, ebből m√©g nem k√∂vetkezik egyenesen, hogy "akkor nem kering".
bnum2
2011. 11. 06. 19:35

a megfelelő √©rveket elfogadom

Egy apr√≥ bizony√≠t√©k, hogy annak ellen√©re, hogy k√©t egyens√ļlyban l√©vő erő van (√©s nincs t√∂bb erő) energia kezd ki√°ramolni az egyens√ļlyba l√©vő testből.

Nem kéne ezt valami ingyen energiaként hasznosítani?
Eddig botor m√≥don csak a nem egyens√ļlyban l√©vő testekből tudtak energi√°t nyerni, de biztos figyelmetlenek voltak az iskol√°ban.
bnum2
2011. 11. 06. 19:24

a keringőmozg√°st v√©gző elektron vagy nem gyorsul (Ellent√©tben a teljesen botor √©s tudom√°nytalan, sőt √°ltudom√°nyos mechanika tank√∂nyvek teljesen megalapozatlan √°ll√≠t√°s√°val)

Vagy a jelenlegi hivatalos feltételezés szerint nem kering.

Mik√∂zben arra szerettem volna r√°mutatni, hogy az√©rt mert kering √©s gyorsul, m√©g nem jelenti, hogy felt√©tlen√ľl energi√°t k√©nyszer√ľlj√∂n leadni.

Ha viszont nem ad le energiát, akkor az energia leadás hiánya nem bizonyítja a keringés hiányát.
Teh√°t az elektron nyugodtan keringhet az atommag k√∂r√ľl.
Erre szeretn√©k egy ellenp√©ld√°t: erő egyens√ļly eset√©n, kering √©s energi√°t ad le.
K√©rlek gondold √°t, mit jelent az erő egyens√ļly!

A gömbhéjra is van magyarázat, de egyáltalán keringhet, vagy nem?

Am√ļgy √©n nem √©rzek ingerenci√°t s√©rteget√©sre, csak az√©rt mert ellent mondasz az √°ll√≠t√°somnak, sőt √∂r√ľl√∂k neki, mert seg√≠ts√©geddel k√∂nnyebb megtal√°lni a hib√°t benne √©s a megfelelő √©rveket elfogadom.
Tuarego
2011. 11. 06. 19:19

H√°t ez a "nem kiz√°rhat√≥" nem egy erős √©rv... Ezenk√≠v√ľl mit csin√°l a De Broglie hull√°m?


Nem akarom magam olyan sz√≠nben felt√ľntetni, hogy √©n mindenre tudom a v√°laszt, vagy mint azok, akik felolvass√°k a tank√∂nyvi ill. wikip√©di√°s sz√∂vegeket, s ezeket megd√∂nthetetlen szent√≠r√°sk√©nt kezelik. hogy pontosan mit csin√°l a De Broglie hull√°m, annak kider√≠t√©se m√©g a tudom√°nyos kutat√°sok feladata, ugyan√ļgy ahogy jelenleg nem tudjuk azt sem, hogy mik√©ppen mŇĪk√∂dik a tudom√°ny √°ltal gravit√°ci√≥s hull√°m, de az√©rt a gravit√°ci√≥ jelens√©g√©t az√©rt nem k√©rdőjelezz√ľk meg. T√©ny, hogy az elektron nem zuhan be az atommagba, teh√°t valahogy elker√ľli vagy kompenz√°lja az energiaveszt√©st. Hogy mik√©nt csin√°lja, arra itt csak tippeket lehet mondani, de majd a kutat√°sok fogj√°k rem√©lhetőleg kider√≠teni a t√©nyeket.
Honnan veszi az energi√°t a De Broglie hull√°m?

Nem a De Boglie hull√°m adja az energi√°t, ő csak a p√°ly√°t biztos√≠tja. Az energia a r√©szecsk√©ben (elektronban van), viszont a p√°lya alakja meghat√°rozhatja az energia veszt√©st. Ha "egyenes", gyorsul√°smentes p√°ly√°n halad az elektron, akkor nem ad le energi√°t, ha viszont pl. szab√°lyos k√∂rp√°ly√°n mozog, akkor ez gyorsul√°sk√©nt jelentkezik, teh√°t energiaveszt√©ssel j√°r. Azonban nem teljesen ugyanez a helyzet a kit√ľntetett p√°ly√°n De Broglie hull√°mokkal vez√©relt elektron eset√©n, mert itt a k√∂rp√°ly√°ra m√©g r√°rak√≥dik egy hull√°mz√°s, √©s pont ez akad√°lyozza meg nagy val√≥sz√≠nŇĪs√©ggel az energiaveszt√©st. Az al√°bbi √°br√°n l√°that√≥ (George Gamow Fizika c. k√∂nyv√©ből k√∂lcs√∂n√∂zve) egy ilyen felt√©telezett egyens√ļlyi √°llapot, amely a hidrog√©natom első h√°rom kit√ľntetett p√°ly√°j√°n kialakul.

√Čs egy√°ltal√°n mi az? Minek a hull√°ma? Mi "hull√°mzik"?

M√°r kor√°bban tettem erre m√°s javaslatot, mint amit a kvantummechanika √°ll√≠t. Szerint√ľk ezek "val√≥sz√≠nŇĪs√©gi" hull√°mok, vagyis valamif√©le sejtelmes matematikai objektumok. √Čn viszont ink√°bb azt a felfog√°st k√©pviselem, amit a felfedezője, De Broglie is eg√©sz √©let√©ben vallott, vagyis,hogy ezek val√≥s√°gos, fizikai tartalommal b√≠r√≥ vez√©rlő hull√°mok. Hogy mi a pontos hat√°smechanizmusuk, azt m√©g ki kell der√≠teni, de addig is √©n afel√© hajlok, hogy valamilyen t√©rerőnek (mezőnek) a hull√°mai ezek, mint ahogyan az elektrom√°gnesess√©gn√©l megfigyelhetj√ľk az erővonalakkal meghat√°rozott mezőt. Felt√©telezhetj√ľk ugyanis, hogy nemcsak makroszkopikus testek, (m√°gnesek, elektromos vezető rudak) alak√≠tanak ki g√∂rb√ľlt elektrom√°gneses mezőket, hanem az apr√≥ elemi r√©szecsk√©k is meghajl√≠tj√°k, meghull√°mos√≠tj√°k maguk k√∂r√ľl az ő mikroszkopikus ter√ľket. Teh√°t szerintem ezek a De Broglie vez√©rlőhull√°mok az atommag √©s az elektron √°ltal meghat√°rozott elektrom√°gneses mező hull√°mai. S amennyiben √≠gy tekintj√ľk, akkor ilyen m√≥don is van magyar√°zat az energiaveszt√©s elker√ľl√©s√©re, mert mondhatjuk, hogy ez a hull√°mos p√°lya, ami l√©nyeg√©ben a mező alakja, a r√©szecske sz√°m√°ra "egyenes", vagyis erőmentes p√°ly√°nak minős√ľl, teh√°t nem hat r√° gyorsul√°s. Ez a felfog√°s ilyen m√≥don √∂sszhangban √°ll Einstein g√∂rb√ľlt t√©r modellj√©vel is. Tudval√©vő egy√©bk√©nt, hogy Einstein, t√©ridő modellj√©nek kialak√≠t√°sakor nagy m√©rt√©kben t√°maszkodott az elektrom√°gneses mezőelm√©letre.

előző 20/28. oldal 16 17 18 19 20 21 22 23 24 k√∂vetkező Ugr√°s a(z) oldalra

Free Web Hosting