[origo] c√≠mlap h√≠rek levelez√©s internet előfizet√©s [OK.hu]


Mit csin√°l az elektron?

előző 21/28. oldal 17 18 19 20 21 22 23 24 25 k√∂vetkező Ugr√°s a(z) oldalra
Petymeg
2011. 11. 06. 19:01

Szerinted ezzel ellent mondt√°l nekem?

Semmiképpen sem venném a bátorságot, hogy ilyesmire vetemedjek.
Minekut√°nna l√°tszik a v√°laszodb√≥l, hogy abszol√ļt tiszt√°ban vagy a felvetett probl√©m√°val √©s teljesen tudom√°nyosan foglalt√°l √°ll√°s a felvetett k√©rd√©sben, eszembe sem jutna √°ll√°stfoglalni a v√©lem√©nyeddel szemben, m√©g a szem√©lyis√©gi jogok megs√©rt√©s√©nek bŇĪn√©be esn√©k √©s kiv√°l√≥ jog√©rz√©kŇĪ topikgazd√°nk m√©lt√°n moder√°ln√° ki alantas sz√°nd√©kkal megfogalmazott, a topik emelkedett tudom√°nyos hangv√©tel√©hez m√©ltatlan megny√≠lv√°nul√°somat.
Teh√°t a topik t√©m√°j√°n√°l maradva, a keringőmozg√°st v√©gző elektron vagy nem gyorsul (Ellent√©tben a teljesen botor √©s tudom√°nytalan, sőt √°ltudom√°nyos mechanika tank√∂nyvek teljesen megalapozatlan √°ll√≠t√°s√°val) vagy gyorsul ugyan, de mint azt tal√°l√≥an √©s fizikailag teljesen megalapozottan √°ll√≠tottad, kit√ľntet√©st kapott √©s ettől nem sug√°rzik a boldogs√°gt√≥l. Sőt m√©g azt az akrobatikus mutatv√°nyt is tudja, hogy a hidrog√©n atom egy szem elektronja nem s√≠kban kering, mint a fentebb eml√≠tett √°ltudom√°nyos mechanika tank√∂nyvek szerint kellene hogy legyen, hanem mostm√°r tudjuk, hogy a kit√ľntet√©se k√∂vetkezt√©ben ezek a blőd elavult t√∂rv√©nyekre neki nincs sz√ľks√©ge √©s tud ő g√∂mbh√©jat form√°zva is keringeni.
bnum2
2011. 11. 06. 18:23

Tov√°bbra is a mell√©besz√©l√©s r√∂g√∂s √ļtj√°t j√°rod.
Gravit√°ci√≥s √©s elektromos t√©rről illetve benne mozg√≥ anyagr√≥l (r√©szecsk√©ről) volt sz√≥.

Ne kezdj bele keverni bonyolultabb rendszereket, amelyek csak az alap feltevést fedik el.

Ennyi erővel a gravit√°ci√≥s t√©rben keringő ŇĪrhaj√≥st is vizsg√°lhatn√°nk,
figyelembe v√©ve, hogy előző este babfőzel√©ket volt-e vacsor√°ra, vagy esetleg m√°s.

A kondenzátorra vissza térve:
A kondenz√°tor nem tekinthető t√∂k√©letesen z√°rt rendszernek, √©ppen ez√©rt bizonyos idő ut√°n elvesz√≠ti a t√∂lt√©s√©t.
Ha m√°gnesess√©g ellen nincs le√°rny√©kolva, akkor term√©szetesen ez is előseg√≠ti.

De valójában mit is állítottál:
van egy egyens√ļlyban l√©vő (+- elektromos t√∂lt√©s) felt√∂lt√∂tt kondenz√°torod, s miut√°n ezt az egyens√ļlyt m√°gneses t√©rrel felbor√≠tod (3. erő) ezek ut√°n energi√°t vesz√≠t.

Szerinted ezzel ellent mondt√°l nekem?
Akkor fuss neki még egyszer!
Petymeg
2011. 11. 06. 18:07

v√°rhat√≥-e energia √°raml√°s b√°rmilyen ir√°nyba erőegyens√ļly eset√©n?

Nos szerinted egy felt√∂lt√∂tt kondenz√°torban egyens√ļlyban vannak az erők?
Ha igen akkor ha ezt a kondenz√°tort egy √°lland√≥ m√°gneses t√©rbe helyezem √©s nem piszk√°lom, akkor egyens√ļlyban vannak az erők?
Ha most is igen a válaszod, akkor még azt kérdezném, hogy a poynting vektor szerinted nem az energiaáramlással arányos?

Mindezek ut√°n t√∂lts fel egy hengerkondenz√°tort, tedd √°lland√≥ m√°gneses t√©rbe √ļgy, hogy a m√°gneses t√©r ir√°nya legyen p√°rhuzamos a kondenz√°tort alkot√≥ hengerek alkot√≥ival √©s sz√°m√≠tsd ki a poynting vektort a kondenz√°tor fegyverzetei k√∂z√∂tt. Azt√°n magyar√°zd meg a kapott eredm√©nyt, vagy c√°fold az al√°bb v√°zolt szok√°sos tudom√°nyos m√≥don.
bnum2
2011. 11. 06. 17:53

Az √°ltalad felsoroltakat mind c√°folja (teh√°t ezt felveheted a 0-√°s sorsz√°mmal),
a mellébeszélés. :o)

Aminek a lényege:
én nem értek veled egyet, de nem akarom, vagy tudom az állításaidat cáfolni, ezért mellé beszélek.
ha "igazad lenne", akkor XY tud√≥sok h√ľly√©k lenn√©nek stb.

Mik√∂zben semmi ilyesmit nem √≠rt rajtad k√≠v√ľl senki, de ezek ut√°n a saj√°t felt√©telez√©seddel j√≥l elvagy.

LeegyszerŇĪs√≠tve a k√©rd√©st:
v√°rhat√≥-e energia √°raml√°s b√°rmilyen ir√°nyba erőegyens√ļly eset√©n?
Petymeg
2011. 11. 06. 17:40

...amit szerinted én cáfolni merészeltem.

Mostm√°r ugyancsak tudom√°nyos alaposs√°ggal teljes erk√∂lcsi √©s logikai tisztas√°ggal megalapozva megtanulhatjuk, hogy a c√°folat formailag √ļgy fest, hogy:

1, Azt én nem tudom elképzelni, tehát nem lehetséges.
2, Nem hiszem el.
3, Szerintem egészen másképp van.
4, Lehet azonban másképp is.
5, √Čn tudom, hogy nem √ļgy van.
6, Biztosan van egy olyan effektus is.

A kis√©rleti tapasztalatok, ha nem ezt igazolj√°k, akkor hib√°san elők√©sz√≠tett, hamis premissz√°kb√≥l kiindul√≥ p√©nzpazarl√°sr√≥l lehet csak sz√≥.

Ezent√ļl mindenk√©ppen szem előtt fogom tartani ezeket a val√≥ban a tudom√°ny fejlőd√©s√©t, a gondolatok szabad √°raml√°s√°t előseg√≠tő n√©zeteket, mielőtt k√©rdezni mer√©szeln√©k, nehogy otromba m√≥don a kiv√°l√≥ elm√©k szem√©lyis√©gi jogaiba g√°zoljak.
bnum2
2011. 11. 06. 17:26

...amit szerinted én cáfolni merészeltem.
bnum2
2011. 11. 06. 17:19

L√°tom m√©gse kaptad elő Maxvelltől a megfelelő passzust amit √©n c√°folni mer√©szeltem.
Ha egy töltött részecske gyorsulva közeledik, vagy távolodik az atommagtól, akkor tapasztalhatod az energia felvételt, vagy leadást ahogy ki lett számolva.

Ha viszont egyens√ļlyba vannak az erők (ak√°r gravit√°ci√≥s, ak√°r elektromos),
akkor nincs energia √°raml√°s, mert semmi ok r√°.

Erre lennek k√≠v√°ncsi, hogy hol √≠rja Maxvell, hogy energia sug√°rz√°s v√°rhat√≥ egyens√ļlyba l√©vő erők eset√©n is?

Gyorsul√°sr√≥l √≠rt, ami azt jelenti, hogy az egyens√ļlyi helyzethez k√©pest elmozdul.

Mint ahogy a te mozgási energiád se változik, hiába gyorsulsz álló helyzetben a föld felszínén.
Ellenben ha emelkedsz, vagy zuhansz akkor igen.
√ćgy van ez az elektronnal is, ha elmozdul az egyens√ļlyi p√°ly√°r√≥l.
Petymeg
2011. 11. 06. 17:01

Ha nem tudod id√©zni, akkor nyilv√°nosan hazugnak kell, hogy nevezz√ľnk.

Hogy minek akartok nevezni, az a jelen tudom√°nyosan megalapozott √©s teljesen etikus v√©lem√©nyedhez k√©pest elhanyagolhat√≥ r√©szletk√©rd√©s, csak √ľgyelj arra, hogy ne s√©rtsen emberi √©s egy√©bb jogokat amelyek a f√≥rum szab√°lyzatban is kellő s√ļllyal vannak kodifik√°lva. De h√°t v√©g√ľl is ettől lesz tudom√°nyosan elfogadhat√≥ ez a diskurzus, Majd √©n is d√≠cs√©rlek, ha √ļgy ad√≥dik, nehogy sz√≥ √©rje a h√°z elejit...
Bartimaeus
2011. 11. 06. 16:58

Ez √≠gy van, de azt az esetet sem lehet kiz√°rni, hogy ezzel egy√ľtt egy olyan jelens√©g is fell√©p bizonyos k√∂r√ľlm√©nyek fenn√°ll√°sa eset√©n, ami ellens√ļlyozza ezt az energiaveszt√©st. √ögy tŇĪnik, hogy van ilyen energianyerő, vagyis gerjesztő folyamat, mert ennek minős√ľlhet a kit√ľntetett p√°ly√°n hull√°mmozg√°ssal keringő elektron, amit De Broglie-hull√°mk√©nt, ill. vez√©rlőhull√°nk√©nt is ismer√ľnk.

H√°t ez a "nem kiz√°rhat√≥" nem egy erős √©rv... Ezenk√≠v√ľl mit csin√°l a De Broglie hull√°m? Visszaveri a sug√°rz√°st, vagy micsoda? Mert ha nem, akkor √©szleln√ľnk kellene, hogy a stabil p√°ly√°n l√©vő elektron is sug√°roz. De nem √©szlelj√ľk. Gerjeszt√©t emlegetsz, de az mindig valami k√ľlső energiabevitelt jelent. Honnan veszi az energi√°t a De Broglie hull√°m? √Čs egy√°ltal√°n mi az? Minek a hull√°ma? Mi "hull√°mzik"?
Petymeg
2011. 11. 06. 16:56

A sug√°rz√°si felt√©telez√©st egy hib√°s elk√©pzel√©sből vezett√©k le.

H√°t ez a sok szerencs√©tlen komolyan vette a Maxwell egyenletekből levezethető elektrodinamik√°t, amely a gyorsul√≥ mozg√°st v√©gző t√∂lt√©sről azt a teljesen t√©ves eredm√©nyt adja, miszerint sug√°roznia kellene. Nade mostm√°r tudhatjuk teljesen tudom√°nyosan megindokolva, hogy egyr√©szt Maxwell nem p√°pa volt, m√°sr√©szt bnum2 n√©ven m√©gis csak van egy p√°pa.
Ha m√°r ilyen sz√©pen levezetted, tal√°n nem t√ļl megerőltető, hogy megoszd vel√ľnk is eme nagyszerŇĪ levezet√©st am√ļgy tud√≥shoz √©s tudom√°nyos ig√©nyŇĪ diskurzushoz m√©lt√≥an matematikai formul√°kba megfogalmazva. Ezzel bizony√°ra siker√ľlne elej√©t venni a doll√°rmilli√≥k haszontalan elk√∂lt√©s√©nek √©s v√©gre az igazi tudom√°nyt finansz√≠rozhatn√°k.
Maga a levezetésed pedig nyílvánvalóvá tenné ennek a topiknak is a tudományos színvonalát, ami azért fontos lehet, még a jogban kevéssé jártas topiktársaknak is.
bnum2
2011. 11. 06. 15:11

Ez a kijelentés is teljesen korrekt tudományos és etikai szempontból is. Maxwell meg mehet a sóhivatalba a marhaságaival.

Szabadon idézve Privát Emilt:
Idéznéd, hogy hol van ez leírva Maxwelnél,
s ő hanyadik p√°pa is volt most nem ugrik be hirtelen?
Ha nem tudod id√©zni, akkor nyilv√°nosan hazugnak kell, hogy nevezz√ľnk. :-)
Petymeg
2011. 11. 06. 14:56

Azt a kvantummechanikai felfog√°st viszont √©n kev√©sb√© tudom elfogadni, hogy az√©rt nem sug√°roz az elektron az atommag k√∂r√ľl, mert "nem kering", hanem egy val√≥sz√≠nŇĪs√©gi hull√°mf√ľggv√©nyk√©nt van jelen, meg "el van kenődve a vil√°gegyetemben". Mikor ilyeneket hallok, √©n is el vagyok kenődve, de piszkosul...

Az elkenőd√©sed oka eg√©szen pontosan mi is? Te m√°r megoldottad √©s ismered a "helyes" megold√°st csak m√©g nem fogadja el a nagyk√∂z√∂ns√©g? Esetleg csak azt nem tudod elk√©pzelni, hogy hogyan is mer√©szelnek olyan elm√©leteket k√∂zz√©tenni, amit te m√°r nem tudsz elk√©pzelni? Mert ez az elj√°r√°s s√©rti emberi jogaidat?
Az√©rt mert egyr√©szt nem kering, m√°sr√©szt az atommagnak egy negat√≠v t√∂lt√©sŇĪ burkolata van ami elektronokb√≥l √°ll (= magelektronok !). Emiatt alakulhatnak ki a stabil elektronp√°ly√°k ahova az elektronok "be vannak pattintva".

Neutronok nincsenek, ehelyett a magelektronok (piros gyŇĪrŇĪk) ragasztj√°k √∂ssze a protonokat (k√©k gyŇĪrŇĪk), a neutronoknak v√©lt r√©szecske MINDIG egy proton-elektron p√°ros, ahol a proton t√≥rusz a kb h√°romszoros √°tm√©rőjŇĪ elektront√≥ruszban foglal helyet.

Ez a kinyilatkoztat√°s ny√≠lv√°n toler√°lhat√≥, hiszen csak n√©h√°ny tud√≥st h√ľly√©z le (igaz, csak implicit m√≥don, de √ļgy m√°r nem √ľtk√∂zik √©rz√©keny jogi felfog√°soddal) akik nem f√≥rumoznak itt, teh√°t rendben van a dolog.
A sug√°rz√°si felt√©telez√©st egy hib√°s elk√©pzel√©sből vezett√©k le.
Mennyi gravit√°ci√≥s energi√°t ad le egy szab√°lyos p√°ly√°n keringő mŇĪhold?
Semennyit., pedig a pályáján állandóan gyorsul, a sebessége viszont állandó.
Közben még energiát se veszít.

Ez a kijelent√©s is teljesen korrekt tudom√°nyos √©s etikai szempontb√≥l is. Maxwell meg mehet a s√≥hivatalba a marhas√°gaival. (Kellő finoms√°ggal, implicite itt is le lett h√ľly√©zve a megvil√°gosodott elm√©leti kutat√≥ √°ltal a renitens maffi√≥z√≥...)
Ez √≠gy van, de azt az esetet sem lehet kiz√°rni, hogy ezzel egy√ľtt egy olyan jelens√©g is fell√©p bizonyos k√∂r√ľlm√©nyek fenn√°ll√°sa eset√©n, ami ellens√ļlyozza ezt az energiaveszt√©st. √ögy tŇĪnik, hogy van ilyen energianyerő, vagyis gerjesztő folyamat, mert ennek minős√ľlhet a kit√ľntetett p√°ly√°n hull√°mmozg√°ssal keringő elektron, amit De Broglie-hull√°mk√©nt, ill. vez√©rlőhull√°nk√©nt is ismer√ľnk.

Mint fejlett jog√©rz√©kŇĪ embert k√©rdezlek: az √≠t√©letet a felt√©telez√©sek, vagy a t√©nyek alapj√°n kell meghozni? Mert a t√©nyek ellentmondanak a keringő elektron eset√©nek, de ez l√°that√≥an nem birizg√°ja a jogi √©rtelmezget√©sedet, teh√°t mehet, az m√©g nem olyan nagy baj ha ny√≠lv√°nval√≥ f√©lrevezet√©s.
Csak azok a bejegyz√©sek lettek kiv√©ve a topikb√≥l, amikben szem√©lyeskedő, s√©rtő megnyilv√°nul√°sok voltak, s azok√©, akik a t√∂bbsz√∂ri figyelmeztet√©s ellen√©re sem fogt√°k vissza magukat. Senkinek nem kell tartania att√≥l, hogy cenz√ļr√°zom a t√©m√°val kapcsolatos v√©lem√©ny√©t, ha nem s√©rti meg a f√≥rum szab√°lyzat√°ban elő√≠rt szem√©lyis√©gi jogokat.

Ezt tökéletesen teljesítetted. Gyakorlatilag az összes, korunk meghatározó elméleti fizikusa egy kretén az itt elhangzó vélemények alapján, de a fórumtársaknak ez a tevékenysége a topik moderációja szerint rendben van, hiszen itt csupán a tudományosság szabályai szerinti tudományos vita, beszélgetés folyik.
Mit lehet erre mondani?
Gratulálok és további tudományos eredményekben gazdag tevékenységet kívánok neked és minden kedves megvilágosodottnak.
bnum2
2011. 11. 06. 14:22

"L√°tod, itt is vagy egy k√ľl√∂nbs√©g

van. Ugyan is van k√∂t√∂tt elektron ami kering, √©s a szabadon l√©vő elektron.
Ez m√°r a protonn√°l is nagy k√ľl√∂nbs√©g.
Ez√©rt van, hogy a keringő, k√∂t√∂tt elektron elektrom√°gneses sug√°rz√°st nem bocs√°t ki.
Ahol sugárzás van, ott nem kötött az elektron.
A k√∂rmozg√°s, a kering√©s gyorsul√≥ mozg√°snak sz√°m√≠t, √≠gy ha az elektron b√°rhol keringene, akkor SUG√ĀROZNIA KELLENE.[quote]
Mivel energiája állandó, semmi oka, hogy energiát sugározzon.

Ha csökken, gerjesztett állapotból, akkor energiát bocsát ki.

A gravitáció más mint az elektromos töltés, de ez nem jelenti, hogy az egyik esetben a körmozgás energia leadó lenne, a másiknál nem.
Tuarego
2011. 11. 06. 13:50

A k√∂rmozg√°s, a kering√©s gyorsul√≥ mozg√°snak sz√°m√≠t, √≠gy ha az elektron b√°rhol keringene, akkor SUG√ĀROZNIA KELLENE.


Ez √≠gy van, de azt az esetet sem lehet kiz√°rni, hogy ezzel egy√ľtt egy olyan jelens√©g is fell√©p bizonyos k√∂r√ľlm√©nyek fenn√°ll√°sa eset√©n, ami ellens√ļlyozza ezt az energiaveszt√©st. √ögy tŇĪnik, hogy van ilyen energianyerő, vagyis gerjesztő folyamat, mert ennek minős√ľlhet a kit√ľntetett p√°ly√°n hull√°mmozg√°ssal keringő elektron, amit De Broglie-hull√°mk√©nt, ill. vez√©rlőhull√°nk√©nt is ismer√ľnk.

Ilyen m√≥don az atommag-elektron rendszer stabilit√°s√°t √ļgy kell tekinteni, mint ahol a gravit√°ci√≥s vonz√≥erővel a keringő elektron centrifug√°lis erő tart egyens√ļlyt, m√≠g az oldalgyorsul√°st szenvedő t√∂lt√©s energia vesztes√©g√©t a De Broglie hull√°mok (√°ll√≥hull√°mok) energia gerjeszt√©se kompenz√°lja. Hogy pontosan mik√©nt mŇĪk√∂dik ez a gerjeszt√©s, azt m√©g vizsg√°lni kell, de annyit m√°r tudunk, hogy az elektronok atommag k√∂r√ľli stabilit√°sa a kit√ľntetett p√°ly√°kkal √°ll √∂sszef√ľgg√©sben, a kit√ľntetett p√°ly√°k pedig az √°ll√≥hull√°mot felvevő De Broglie hull√°mokkal.

Tuarego
2011. 11. 06. 12:28

Az√©rt mert egyr√©szt nem kering, m√°sr√©szt az atommagnak egy negat√≠v t√∂lt√©sŇĪ burkolata van ami elektronokb√≥l √°ll (= magelektronok !). Emiatt alakulhatnak ki a stabil elektronp√°ly√°k ahova az elektronok "be vannak pattintva".
Neutronok nincsenek, ehelyett a magelektronok (piros gyŇĪrŇĪk) ragasztj√°k √∂ssze a protonokat (k√©k gyŇĪrŇĪk), a neutronoknak v√©lt r√©szecske MINDIG egy proton-elektron p√°ros, ahol a proton t√≥rusz a kb h√°romszoros √°tm√©rőjŇĪ elektront√≥ruszban foglal helyet.


Volna egy két kérdésem nekem is ezzel kapcsolatban.
Mit jelent az, hogy az atommagnak negat√≠v t√∂lt√©sŇĪ "burkolata" van, ami elektronokb√≥l √°ll? A hidrog√©n atomnak csak egy elektronja van. Akkor annak ez az elektronja burkolatk√©nt mŇĪk√∂dik?

Azt l√°tom, hogy t√≥rusz alakot k√©pzelsz mind a protonok, mind az elektronok alakj√°nak. A sz√∂vegben azt √≠rod, hogy a k√©tf√©le t√≥rusz √°tm√©rője k√∂zti ar√°ny 1:3-hoz, de az √°br√°n nem ilyen az ar√°ny, s ha olyan lenne m√°r nem is annyira meggyőző a "bepattint√°s". Sőt azt a k√≠s√©rletet se felejts√ľk el, amikor Rutherford felfedezte az atommagot, s meg√°llap√≠totta, hogy az atommag az atommag belsej√©ben egy nagyon kis t√©rr√©szt foglal el, az egyharmad ar√°nyt√≥l legal√°bb nagys√°grenddel kisebbet.

Dics√©retes az igyekezeted, hogy ezeket a dolgokat a saj√°t elk√©pzel√©seid szerint √≠gy kigondoltad, de neked is be kell l√°tnod, hogy a gyakorlati bizony√≠t√°s elmaradhatatlan ahhoz, hogy komolyan lehessen venni ilyen mer√©sz elk√©pzel√©seket, amik teljesen √°tszabn√°k a r√©szecskefizik√°t. √Čn nem z√°rom ki, hogy nem lehet sz√ľks√©g a j√∂vőben a jelenlegi a Standard Modell √ļjragondol√°s√°ra, de minden √ļj elm√©leti modellnek magyar√°znia kell a m√°r eddig meg√°llap√≠tott k√≠s√©rleti tapasztalatokat is. Ez a te elm√©leteddel, hipot√©ziseddel kapcsolatban nem √°ll fenn, m√°r ahogy √©n l√°tom legal√°bbis...

Elminster
2011. 11. 06. 09:34

Az√©rt mert egyr√©szt nem kering, m√°sr√©szt az atommagnak egy negat√≠v t√∂lt√©sŇĪ burkolata van ami elektronokb√≥l √°ll (= magelektronok !). Emiatt alakulhatnak ki a stabil elektronp√°ly√°k ahova az elektronok "be vannak pattintva".

Neutronok nincsenek, ehelyett a magelektronok (piros gyŇĪrŇĪk) ragasztj√°k √∂ssze a protonokat (k√©k gyŇĪrŇĪk), a neutronoknak v√©lt r√©szecske MINDIG egy proton-elektron p√°ros, ahol a proton t√≥rusz a kb h√°romszoros √°tm√©rőjŇĪ elektront√≥ruszban foglal helyet.

A magban a protonok k√∂z√∂sen haszn√°lj√°k a magelektronokat, az elektronokat k√©t szomsz√©dos protont√≥rusz "vezeti meg", de a szerkezet rugalmas √©s a magelektron a protont√≥ruszok alkotta nanocs√∂v√∂n tengelyir√°nyban elmozdulhat az izot√≥p√°talakul√°sokkal √∂sszef√ľgg√©sben. Itt egy p√©lda: He5


Megint elfelejtetted odaírni a zöldséged elejére vagy végére, hogy "Szerintem"!
Ugyanis, ha tisztességes ember lennél, akkor mindig világossá tennéd, hogy mely állításod mögött nincs semmi tudományosan elismert modell, azaz melyek csupán a saját szuverén elképzeléseid. A fenti zagyvaság például ez a kategória.
Elminster
2011. 11. 06. 09:29

Mennyi gravit√°ci√≥s energi√°t ad le egy szab√°lyos p√°ly√°n keringő mŇĪhold?
Semennyit., pedig a pályáján állandóan gyorsul, a sebessége viszont állandó.
Közben még energiát se veszít.

Az elektron is keringhet a p√°ly√°j√°n an√©lk√ľl, hogy a sebess√©ge v√°ltozna, vagy energi√°t sug√°rozna ki, s √≠gy energi√°t se vesz√≠t.

Te is azt csin√°lod, amit Nagyokos G√©zuka. √ögy tekinted a k√©t k√∂lcs√∂nhat√°st pontosan egyform√°nak, hogy a t√©nyszerŇĪ fizikai ismereteinkről eleve elfeledkezel.

A gravitációs kölcsönhatás NEM UGYANOLYAN, mint az elektromágneses!
K√©t k√ľl√∂nb√∂ző k√∂lcs√∂nhat√°s. Erre utal az is, hogy k√©t k√ľl√∂nb√∂ző nev√ľk van. N√©h√°ny dologban hasonl√≥ak (pl. az elektromos √©s a gravit√°ci√≥s mező is konzervat√≠v) de nagyon sok dologban k√ľl√∂nb√∂zőek (az eml√≠tett nem konzervat√≠v m√°gneses mező mellett eml√≠t√©sre √©rdemes, hogy a gravit√°ci√≥s "t√∂lt√©sek" csakis vonzz√°k egym√°st).

Az pedig fizikailag t√©nyszerŇĪ tapasztalat, hogy a gyorsul√≥ t√∂lt√©s elektrom√°gneses sug√°rz√°st bocs√°t ki. Erre alapul az eg√©sz r√°di√≥z√°s.
Ami pedig elektromágneses sugárzást bocsát ki, az energiát veszít.
A k√∂rmozg√°s, a kering√©s gyorsul√≥ mozg√°snak sz√°m√≠t, √≠gy ha az elektron b√°rhol keringene, akkor SUG√ĀROZNIA KELLENE.

L√°tod, itt is vagy egy k√ľl√∂nbs√©g a gravit√°ci√≥s √©s az elektrom√°gneses k√∂lcs√∂nhat√°s k√∂z√∂tt. A gyorsul√≥ gravit√°ci√≥s "t√∂lt√©s" nem sug√°roz ki energi√°t, m√≠g a gyorsul√≥ elektromos t√∂lt√©s ezt teszi.

Szerintem ink√°bb tanuljon m√©g egy kicsit mindenki, √©s ne pr√≥b√°ljon egy meg√©rtett fizikai jelens√©get automatikusan r√°h√ļzni olyan dolgokra, amikre nem passzolnak. G√©zuka az elektromos mező tulajdons√°gait pr√≥b√°lta r√°erőszakolni a m√°gnesesre, te pedig a gravit√°ci√≥s k√∂lcs√∂nhat√°s tulajdons√°gait pr√≥b√°lod r√°h√ļzni az elektrom√°gnesesre. Ugyanolyan hiba.
bnum2
2011. 11. 06. 08:48

az√©rt nem sug√°roz az elektron az atommag k√∂r√ľl, mert "nem kering"

A sug√°rz√°si felt√©telez√©st egy hib√°s elk√©pzel√©sből vezett√©k le.
Mennyi gravit√°ci√≥s energi√°t ad le egy szab√°lyos p√°ly√°n keringő mŇĪhold?
Semennyit., pedig a pályáján állandóan gyorsul, a sebessége viszont állandó.
Közben még energiát se veszít.

Az elektron is keringhet a p√°ly√°j√°n an√©lk√ľl, hogy a sebess√©ge v√°ltozna, vagy energi√°t sug√°rozna ki, s √≠gy energi√°t se vesz√≠t.

Ezek ut√°n term√©szetesen az √∂sszes olyan felt√©telez√©s is hib√°s, ami nem a kering√©sre √©p√ľl.

astrojan
2011. 11. 06. 01:32

..az√©rt nem sug√°roz az elektron az atommag k√∂r√ľl, mert "nem kering", hanem egy val√≥sz√≠nŇĪs√©gi hull√°mf√ľggv√©nyk√©nt van jelen..
Az elektron az atommag k√∂r√ľl NEM kering ! √Čs nincs is sz√©tkenve, mert az elektron NEM hull√°mf√ľggv√©ny, ez√©rt meg√©rtem ha el vagy kenyődve.

..keringés során sugárzással miért nem veszíti el energiáját az elektron és miért nem zuhan bele az atommagba.
Az√©rt mert egyr√©szt nem kering, m√°sr√©szt az atommagnak egy negat√≠v t√∂lt√©sŇĪ burkolata van ami elektronokb√≥l √°ll (= magelektronok !). Emiatt alakulhatnak ki a stabil elektronp√°ly√°k ahova az elektronok "be vannak pattintva".

Neutronok nincsenek, ehelyett a magelektronok (piros gyŇĪrŇĪk) ragasztj√°k √∂ssze a protonokat (k√©k gyŇĪrŇĪk), a neutronoknak v√©lt r√©szecske MINDIG egy proton-elektron p√°ros, ahol a proton t√≥rusz a kb h√°romszoros √°tm√©rőjŇĪ elektront√≥ruszban foglal helyet.

A magban a protonok k√∂z√∂sen haszn√°lj√°k a magelektronokat, az elektronokat k√©t szomsz√©dos protont√≥rusz "vezeti meg", de a szerkezet rugalmas √©s a magelektron a protont√≥ruszok alkotta nanocs√∂v√∂n tengelyir√°nyban elmozdulhat az izot√≥p√°talakul√°sokkal √∂sszef√ľgg√©sben. Itt egy p√©lda: He5

He5 atommag tóruszmodellje
Onogur
2011. 11. 04. 11:09

Egyébként, ha nem is szoros jelleggel, de van analógia a kvantumfizika 'szétkent' jellegére máshol is.

Pl. a t√°rsadalmi jelens√©gek is ilyenek. Egy-egy egyed sokf√©le l√°tsz√≥lag ellent√©tes dolgot v√©gez, de √∂sszess√©g√©ben m√©gis idővel kirajzol√≥dik egy tendencia. Egy-egy egyed vizsg√°lat√°b√≥l nem lehet k√∂vetkeztetni a nagy √°tlagra, tendenci√°ra.

De az √°llatvil√°g is ad hasonl√≥ jelens√©geket. Pl a termeszek, hangy√°k √©letvitele, de l√©teznek olyan alacsonyabb rendŇĪ fajok, melyek sejtes √°llapotb√≥l alkalmank√©nt egy organiz√°ci√≥v√° √°llnak √∂ssze, majd √ļjb√≥l sz√©tv√°lnak.

S v√©g√ľl, ink√°bb csak rossz vicc gyan√°nt gondoljunk csak egyes nőnemŇĪ t√°rsaink sz√°munkra f√©rfi aggyal rendelkezők r√©sz√©re felfoghatatlanul illogikus gondolkod√°s√°ra.

Persze ezek nem szoros anal√≥gi√°k, de ezekre gondolva tal√°n k√∂nnyebben tudunk egy hasonl√≥, eddig ismeretlen mŇĪk√∂d√©si mechanizmust elk√©pzelni.
előző 21/28. oldal 17 18 19 20 21 22 23 24 25 k√∂vetkező Ugr√°s a(z) oldalra

Free Web Hosting