[origo] c√≠mlap h√≠rek levelez√©s internet előfizet√©s [OK.hu]


T√ĖRT√ČNHETETT-E M√ĀSK√ČNT A VIL√ĀGEGYETEM SZ√úLET√ČSE?

előző 35/430. oldal 31 32 33 34 35 36 37 38 39 k√∂vetkező Ugr√°s a(z) oldalra
Elminster
2011. 10. 05. 22:16

Ha a normál részecske elszökik, az antianyag bele esve a fekete lyukba annak tömegét csökkenti.

Gondoltam szólok, hogy az antianyagnak is "normál" tömege van.
Gyengébbek kedvéért: az antianyag tömege is pozitív skalár.

A dolog rejt√©lye ott leledzik - konyhanyelven megfogalmazva -, hogy a v√°kuumfluktu√°ci√≥ sor√°n megjelenő r√©szecskep√°r a saj√°t maguk l√©tez√©s√©hez sz√ľks√©ges energi√°t "kik√∂lcs√∂nzik" a v√°kuumb√≥l, m√≠g a val√≥s√°g "nem n√©z oda". Persze a r√©szecskep√°r t√∂red√©k pillanat alatt √ļjb√≥l annihil√°l√≥dik, √ļgyhogy a "kik√∂lcs√∂nz√∂tt" energi√°t m√©g a rovancs előtt visszaszolg√°ltatj√°k, j√∂jj√∂n az b√°rhonnan is.
Hawking-√©k arra a tr√ľkkre j√∂ttek r√°, hogy ha az eset a fekete lyuk esem√©nyhorizontja k√∂zel√©ben t√∂rt√©nik, a r√©szecskep√°r egyik tagj√°t v√©glegesen elnyelheti a fekete lyuk, √©s ekkor m√°r es√©ly sem marad a sikkasztott energia √©szrev√©tlen visszaszolg√°ltat√°s√°ra. A r√©szecskep√°r ezzel az aktussal "val√≥div√°" v√°lik, √©s a l√©tez√©s√ľkh√∂z sz√ľks√©ges energia le kell, hogy von√≥djon valahonnan. A pontos matematik√°t nem ismerem, de a v√©gk√∂vetkeztet√©s az, hogy a val√≥div√° k√©nyszer√≠tett r√©szecskep√°r l√©tez√©s√©hez sz√ľks√©ges energia mag√°t√≥l a fekete lyukt√≥l lesz levonva. A k√©t r√©szecsk√©ből egyet visszakapott, a m√°sik meg elsz√°llt (Hawking-sug√°rz√°s), teh√°t az eset sor√°n √©ppen egy r√©szecsk√©nyi energi√°val lett a fekete lyuk megr√∂vid√≠tve.
bnum2
2011. 10. 05. 21:38

Mivel a keletkező r√©szecske p√°roknak az egyik tagja norm√°l, m√°sik tagja antir√©szecske.
Ha a normál részecske elszökik, az antianyag bele esve a fekete lyukba annak tömegét csökkenti.

Ha gravit√°ci√≥s t√©rben ezek a r√©szecsk√©k azonos m√≥don viselkednek, akkor a val√≥sz√≠nŇĪs√©g√ľk azonos a norm√°l √©s antir√©szecsk√©nek a bele es√©sre,
ez√©rt b√°r k√≠v√ľlről a fekete lyuk sug√°rozni fog, t√∂mege nem cs√∂kken.

Wadalma
2011. 10. 05. 14:59

Egy valamit szeretn√©k k√©rdezni ami nem vil√°gos előttem. Ha j√≥l tudom a Hawking sug√°rz√°s az abb√≥l ad√≥dik hogy virtu√°lis r√©szecskep√°r keletkezik a feketelyuk k√∂r√ľl amiből az egyiket elnyeli a feketelyuk a m√°sik viszont ki tud szabadulni. Viszont ettől mi√©rt cs√∂kken/ p√°rolog a feketelyuk?
Elminster
2011. 10. 05. 10:25

Hogy kib√ļjtak az őr√ľlt szobazsenik, mint bolondgomb√°k az eső ut√°n!

Az a v√©gtelen nagy arc! Az a kolossz√°lis bek√©pzelts√©g, hogy mindenki h√ľlye csak √©n vagyok villamos! Az a vak b√°tors√°g, hogy elismert egyetemi fizikatan√°roknak is megmondjuk a tutit! Ez m√°r valami! Ez m√°r "minős√©g"!

Csak kár, hogy a negatív tartományban található...
szecskavágó
2011. 10. 05. 10:22

Köszönöm a választ. Van ennek valami köze a c max hoz?


Csak annyi, hogy a kvantumelektrodinamika egyik kiindul√≥ pontja √©s alapja a speci√°lis relativit√°selm√©let volt, az elm√©let ez√©rt term√©szetes m√≥don Lorentz-invari√°ns. Az √°ltrelbe val√≥ beilleszt√©s m√°r nem mag√°t√≥l √©rtetődő, a Hawking-sug√°rz√°s levezet√©se meggyőzőnek l√°tszik, de nem biztos, hogy helyes - a v√©gső sz√≥t a majdani kvantumgravit√°ci√≥elm√©let mondja ki.

dgy
astrojan
2011. 10. 05. 01:14

Szerintem, te szerencsétlen. Mondtam valahol, hogy ez elfogadott?

Az elfogadott most az "iz√©", b√ľszke lehetsz r√°. √Čs az iz√©dnek ugyan van matematikai modellje, b√°r fingod nincs, hogy az iz√©d micsoda.
..semmilyen ellenőrizhető modellt nem lehet belőle k√©sz√≠teni..
H√°t p√©ld√°ul megj√≥solta, hogy az elektron NEM elemi r√©szecske, hanem kettő r√©szből √°ll. Oszt l√°ss csod√°t, t√©nyleg kettőből √°llamint ezt ki is mutatt√°k.

Magyar√°zatot ad
hova tŇĪnt az antianyag,
miért egyforma a pozitron és az elektron tömege,
hogyan lesz a fotonból elektron és pozitron, vagy ami ugyanaz a kérdés, hogyan lesz a fotonból proton és antiproton (= miért nem találják a kvarkokat),
miért bomlik a neutron elektronra és protonra,
mi√©rt vannak spir√°l alak√ļ r√©szecskenyomok az √ľtk√∂ztet√©skor,
miért cirkulárisan poláros a foton,
mitől alakul ki a l√©zerf√©ny főleg ha z√∂ld, vagy nem z√∂ld,
mik√©nt ugrik elő a t√∂meg n√©lk√ľli elemi r√©szecsk√©kből a t√∂meg (= mi√©rt nem tal√°lj√°k a Higgs bozont),
miért annihilálódik az elektron a pozitronnal és miért nem annihilálódik a protonnal satöbbi.

Nem √©rted? Sajn√°lhatod. Szajk√≥zzad csak a l√©gbőlkapott iz√©det.

Egy j√≥sl√°st is tegyek, a proton NEM 3 alkot√≥r√©szből √°ll (nincsenek kvarkok), hanem KETTŇź alkot√≥r√©szből √©p√ľl fel. Egyik a holon ellent√©tes t√∂lt√©sŇĪ p√°rja, a pozit√≠v t√∂lt√©sr√©szecske, a m√°sik alkot√≥r√©sz pedig egy graviton-f√©l, ami az elektronban l√©vő graviton-f√©l p√°rja.


Tisztess√©g - ha volna benned - azt k√≠v√°nn√°, hogy legal√°bb megpr√≥b√°ln√°d meg√©rteni a modellt a f√ľl√©től a fark√°ig. Nem vitatom, neh√©z dolgod van, ugyanis k√©ptelen vagy k√©rdezni √©s val√≥sz√≠nŇĪleg neked nem is v√°laszolok.

De álnéven még megpróbálhatod :))

Priv√°t Emil
2011. 10. 05. 00:21

H√°t √©n meg aszondom, hogy az elektron nem egyszerŇĪ t√≥rusz √°m, hanem M√∂biusz-szalag-szerŇĪ k√©pződm√©ny.
De ezt csak mondom. (ha be is kellene bizonyítanom, nagy bajban lennék)

http://hu.wikipedia.org/wiki/M%C3%B6bius-szalag

A hivatkozott weblapon l√°that√≥ szalag - √©s hasonm√°sa az elektron - k√∂zt az√©rt van n√©mi k√ľl√∂nbs√©g. Az elektron ugyanis nem z√∂ld.
soosmik
2011. 10. 05. 00:19

Gyuszika! A t√∂megn√©lk√ľli semmi nem k√©pvisel energia√©rt√©ket. Illene lenne m√°r √©rtelemszer√ľen megtanulnod a fizik√°t
Elminster
2011. 10. 05. 00:06

Na felvil√°gos√≠talak kedves astrojan, hogy amit itt al√°bb √∂sszehordt√°l, annak se f√ľle, se farka.

Ez mind csak a te kital√°ci√≥d, a fizikai val√≥s√°ghoz semmi k√∂ze, matematikai modellje nincs, azaz semmit sem lehet kisz√°molni belőle, semmilyen ellenőrizhető modellt nem lehet belőle k√©sz√≠teni, csak "t√≥ruszok" megy "jin-jang √°br√°k" vannak.

T√∂bbsz√∂r megk√©rtek m√°r t√©ged finoman arra, hogy az ostoba agysz√ľlem√©nyeidet NE T√úNTESD FEL √öGY, MINTHA AZ LENNE AZ ELFOGADOTT TANK√ĖNYVI ISMERET! Ugyanis nem az. Sz√≠ntiszta ostobas√°g csup√°n. Ilyenkor a tisztess√©g - ha volna benned - azt k√≠v√°nn√°, hogy legal√°bb egy "szerintem"-et hozz√°biggyessz a l√©gbőlkapott alaptalan √©s mŇĪk√∂d√©sk√©ptelen kital√°ci√≥idhoz!
astrojan
2011. 10. 04. 22:15

..az "elektron" nevezetŇĪ iz√© is az "eredeti" elektronnak, valamint a v√°kuum fotonjainak k√∂lcs√∂nhat√°sak√©ppen elő√°ll√≥ bonyolult jelens√©g.
√úh√ľm. Ez a ti bajotok, az elektron egy jelens√©g, aham.

Na felvil√°gos√≠talak kedves gyula, az elektron 2 elemi r√©szecske alkot√≥r√©szből fel√©p√ľlő, t√≥rusz burkol√≥fel√ľletet alkot√≥, el√©gg√© egyszerŇĪ r√©szecskep√°ros anyagi objektum. Nem jelens√©g.

A jelens√©g az amit az elektron okoz, p√©ld√°ul, mŇĪk√∂dteti a mos√≥g√©pet, TV-t, sz√°m√≠t√≥g√©pet.

Az elektron egyik alkotórésze egy elemi töltésrészecske, a holon.
A másik alkotórész egy graviton-fél, de mivel a névalkotók ezt nem tudták, ezért ezen másik alkotórész neve a spinon lett.

Nincs ebben semmif√©le jelens√©g, hacsak az nem, hogy az alkot√≥ elemi r√©szecsk√©k ink√°bb energiaterm√©szetŇĪek mintsem a megszokott anyagi kin√©zetŇĪek, mivel az elemi r√©szecsk√©knek t√∂mege nincs, a t√∂meg √©ppen az elektron fel√©p√ľl√©s√©vel ugrik elő (a t√∂meg ugyanis a t√≥ruszban keringő energiar√©szecsk√©k tehetetlens√©g√©ből sz√°rmazik). De ettől az elektron m√©g anyag, annak ellen√©re, hogy energia !!

Ja, és fogadok, hogy nem lesz meg a Higgs bozon. De kvarkot sem fogsz látni egyet sem. Meg gluont sem, mert az atommagot elektronok ragasztják össze. Meg Hawking sugárzást sem, mert az sincs.

Gondolkodj el ezen, mielőtt az ostobas√°gaidat r√°mz√ļd√≠tod, na persze k√©rdezhetn√©l is, de ezt tudom nem szokt√°l..
caputo72
2011. 10. 04. 19:38

Köszönöm a választ. Van ennek valami köze a c max hoz?
szecskavágó
2011. 10. 04. 17:39

Mivel a f√©nysebess√©get v√°kumban m√©rik, a v√°kumban pedig folyamatosan keletkeznek (√©s semmis√ľlnek meg) virtu√°lis r√©szecsk√©k , az lenne a k√©rd√©sem ezeknek semmilyen hat√°sa nincs a fotonra az utja k√∂zben?


Ezeknek a bonyolult folyamatoknak a részletes leírásáért és magyarázatáért ötven éve adták ki a Nobel-díjakat a kvantumelektrodinamika (QED) megalapítóinak.

Amit mi "foton" n√©ven ismer√ľnk, az m√°r ezeknek a bonyolult elemi k√∂lcs√∂nhat√°soknak az eredőjek√©nt fell√©pő √∂sszetett jelens√©g. Hasonl√≥k√©ppen az "elektron" nevezetŇĪ iz√© is az "eredeti" elektronnak, valamint a v√°kuum fotonjainak k√∂lcs√∂nhat√°sak√©ppen elő√°ll√≥ bonyolult jelens√©g.

Izgalmas tov√°bbi jelens√©gek v√°rhat√≥k, ha a v√°kuum nem alap√°llapot√ļ, hanem valamilyen speci√°lis "gerjesztett" √°llapotban van, vagy geometriailag erősen torzult, pl fekete lyuk k√∂zel√©ben (az ut√≥bbinak eredm√©nye az √ļn Hawking-sug√°rz√°s).

dgy
caputo72
2011. 10. 04. 16:45

Mivel a f√©nysebess√©get v√°kumban m√©rik, a v√°kumban pedig folyamatosan keletkeznek (√©s semmis√ľlnek meg) virtu√°lis r√©szecsk√©k , az lenne a k√©rd√©sem ezeknek semmilyen hat√°sa nincs a fotonra az utja k√∂zben?


Elminster
2011. 10. 04. 14:51

...bejelentette az idei fizikai Nobel-díjasok nevét. Az elismerést megosztva kapta az amerikai Saul Perlmutter, Brian Schmidt és Adam G. Riess.


Ideje volt.
M√°r csak az√©rt is, hogy Tuarego Mestert meg√ľsse a guta.
malbork
2011. 10. 04. 14:41

Gunnar √Ėquist, a sv√©d tudom√°nyakad√©mia titk√°ra magyar idő szerint kedden d√©lelőtt 11 √≥ra 45 perckor bejelentette az idei fizikai Nobel-d√≠jasok nev√©t. Az elismer√©st megosztva kapta az amerikai Saul Perlmutter, Brian Schmidt √©s Adam G. Riess. A h√°rom kutat√≥ az√©rt kapta a d√≠jat, mert t√°voli szupern√≥v√°k megfigyel√©se √°ltal felfedezt√©k, hogy az univerzum gyorsul√≥ √ľtemben t√°gul. A Perlmutter, illetve a Schmidt √©s Riess √°ltal vezetett k√©t kutat√≥csoport egym√°st√≥l f√ľggetlen√ľl jutott a felfedez√©sre.

Hát ez tulajdonképpen semmi! Hiszen Tuarego többször megmondta már személyesen nekem is hogy:
Nekem az a bajom ezzel az elvvel, hogy sem a hajt√≥erőről, sem mag√°r√≥l a gyorsul√≥ t√°gul√°sr√≥l nincsen semmif√©le konkr√©t m√©r√©s, ill. bizony√≠t√©k, hanem csak felt√©telez√©sek, ingatag modellek vannak...

… semmilyen más mérési adatok sem utalnak a gyorsuló tágulásra, sem itt a fórumon, sem a szakirodalomban.
Hi√°ba v√°rtam ezek bemutat√°s√°t, eddig ilyet senki sem tudott felmutatni, csak megk√©rdőjelezhető modelleket.

Csak nem fogok bedőlni N√≥bel-d√≠jasoknak! Tal√°n nem is m√©rtek. De ha m√©rtek is, biztos f√©lremagyar√°zz√°k.
szecskavágó
2011. 10. 04. 12:22

A gyorsulva t√°gul√≥ Vil√°gegyetem √©rdek√©ben szőtt vil√°gm√©retŇĪ tud√≥si √∂sszeesk√ľv√©s :) √ļjabb √°llom√°sa:


Gunnar √Ėquist, a sv√©d tudom√°nyakad√©mia titk√°ra magyar idő szerint kedden d√©lelőtt 11 √≥ra 45 perckor bejelentette az idei fizikai Nobel-d√≠jasok nev√©t. Az elismer√©st megosztva kapta az amerikai Saul Perlmutter, Brian Schmidt √©s Adam G. Riess. A h√°rom kutat√≥ az√©rt kapta a d√≠jat, mert t√°voli szupern√≥v√°k megfigyel√©se √°ltal felfedezt√©k, hogy az univerzum gyorsul√≥ √ľtemben t√°gul. A Perlmutter, illetve a Schmidt √©s Riess √°ltal vezetett k√©t kutat√≥csoport egym√°st√≥l f√ľggetlen√ľl jutott a felfedez√©sre.


dgy
Priv√°t Emil
2011. 10. 02. 14:44

Az a gond szerintem, hogy a foton √ļtk√∂zbeni viselked√©se nem vizsg√°lhat√≥.
√ötja v√©g√©n ugyan nyomot hagy, de hogy mi√©rt √©pp azt a szemcs√©t v√°lasztotta a fotolemezen, amelyben energi√°ja elnyelőd√∂tt - √©s mi√©rt nem ink√°bb a szomsz√©dosat - az sem tudhat√≥. (Sőt az sem tudhat√≥, hogy a foton v√°lasztotta a szemcs√©t, vagy a szemcse v√°lasztotta őt.)

Igleauge
2011. 10. 02. 13:42

Nagyon √©rdekes k√©rd√©s, nem hallottam erre v√°laszt soha senkitől.
caputo72
2011. 10. 01. 22:56

Hali.

Mivel a f√©nysebess√©get v√°kumban m√©rik, a v√°kumban pedig folyamatosan keletkeznek (√©s semmis√ľlnek meg) virtu√°lis r√©szecsk√©k , az lenne a k√©rd√©sem ezeknek semmilyen hat√°sa nincs a fotonra az utja k√∂zben?
1xŇĪ
2011. 09. 27. 16:19

Az√©rt, hogy K/r alak√ļ lehessen a k√©plete, ahol r a t√∂megk√∂z√©ppontt√≥l m√©rt t√°v.
Egy√©bk√©nt K/r - K/R alak√ļ lenne, ahol R a t√∂megk√∂z√©ppont √©s a viszony√≠t√°s pont t√°vols√°ga. Mivel az előző egyszerŇĪbb, ezt v√°lasztott√°k. De ez szubjekt√≠v √©s nem k√∂telező.
1xŇĪ
előző 35/430. oldal 31 32 33 34 35 36 37 38 39 k√∂vetkező Ugr√°s a(z) oldalra

Free Web Hosting