[origo] c√≠mlap h√≠rek levelez√©s internet előfizet√©s [OK.hu]


T√ĖRT√ČNHETETT-E M√ĀSK√ČNT A VIL√ĀGEGYETEM SZ√úLET√ČSE?

előző 59/430. oldal 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 k√∂vetkező Ugr√°s a(z) oldalra
astrojan
2011. 08. 18. 01:20

Egy√©bk√©nt a bolyg√≥p√°ly√°k nem teljesen stabilak, milli√°rd √©ves sk√°l√°n az√©rt √©szrevehető m√≥don befel√© szŇĪk√ľl minden bolyg√≥ p√°ly√°ja.
H√≥hoh√≥ !! Csak nem f√©keződnek a bolyg√≥k? Tal√°n csak nem a nyom√≥ gravit√°ci√≥ √©s a DVAG ? M√©giscsak rosszul sz√°molt√°tok a f√©keződ√©st √©s ez a m√©rhetetlen√ľl kicsi f√©keződ√©s √©vmilli√°rdok alatt igenis √©szrevehető?

√Čs azt eml√≠tettem m√°r, hogy a gravit√°ci√≥ mindig NYOMÓ hat√°s√ļ ?!

Sokat kell még tanulnod, bár az arcod már elég nagy..

Tuarego
2011. 08. 17. 22:51

Az időt√°vlat ad√≥dik, ha nem szor√≠t egy v√©ges idő intervallumba a t√°gul√°s modell,
akkor az idő intervallum ak√°r v√©gtelen is lehet.
Ann√°l is ink√°bb, mert a "kezdet" nem k√∂tődik egy bizonyos 14milli√°rddal ezelőtti időponthoz.


Most akkor v√©gtelen időt√°vlatban vagy epizodikus esem√©nyk√©nt tartod val√≥sz√≠nŇĪbbek a modelledet?
Ezt el kellene döntened, mert egyáltalán nem mindegy.

Ha volt "kezdete", akkor felvetődnek azok a kellemetlen k√©rd√©sek, amik m√°r a Standard Modelln√©l is előj√∂ttek. M√©g eml√©kszem arra hasonlatodra, hogy a Kozmol√≥giai Standard Modell szerint egyszer csak "előgurul egy goly√≥" a semmiből, de nem kapunk v√°laszt sem arra, hogy honnan ker√ľlt elő ez a goly√≥, sem arra, hogy miből nyerte energi√°j√°t...

Ha pedig v√©gtelen ideje l√©tező, keringő Univerzumot k√©pzel√ľnk, akkor annak igazolni kell - legal√°bb elm√©letben - a stabilit√°s√°t, vagy meg√ļjul√°s√°nak lehetős√©g√©t.

A jelenlegi BB-s, t√©rt√°gul√°sos rendszer szerint nem lehets√©ges m√°s √©rtelmes te√≥ria, mik√∂zben a saj√°t √°ll√≠t√°sainak nagy r√©sze felt√©telez√©s √©s √ļgy tŇĪnik t√©ved√©sek is belecs√ļsztak.
Egy t√©ved√©sen alapul√≥ k√∂vetkeztet√©s pedig m√°r messze ker√ľlhet az igazs√°gt√≥l.


Term√©szetesen a t√©ved√©s lehetős√©g√©t egyetlen tudom√°nyos modellből nem lehet kiz√°rni. S az is nyilv√°nval√≥, hogy a jelenlegi kozmol√≥giai elk√©pzel√©sek j√≥ adag felt√©telez√©sre, egyelőre bizony√≠tatlan felt√©telez√©sre √©p√ľlnek, amik val√≥ban hib√°z√°sra adnak lehetős√©get.

A magam r√©sz√©ről √©ppen ez√©rt k√∂vetem Occam-elv√©t ebben a helyzetben, vagyis olyan elm√©leteket r√©szes√≠tek előnyben, amiben a legkevesebb a bizony√≠tatlan felt√©telez√©s. √ćgy jutottam el az √∂r√∂kk√© l√©tező, ciklikusan meg√ļjul√≥ vil√°gmodellig, ami nem z√°rja ki az ősrobban√°s elm√©let√©t, hanem azt be√©p√≠ti a ciklusok sor√°ba.

A te elk√©pzel√©sed eset√©ben is vizsg√°lni kell, milyen bizony√≠t√©kok t√°masztj√°k al√°, s melyeket kell felt√©telezni. Vagyis nem ker√ľlhető meg n√°lad sem azoknak az alapvető megfigyel√©si tapasztalatoknak a t√°rgyal√°sa sem, amit az ősrobban√°s-elv√©nek bizony√≠t√©kak√©nt emlegetnek. Vagy ha a te hipot√©zisedet alapj√°ban m√°s bizony√≠t√©kok erős√≠tik, akkor azt be kell mutatni. Ezt a legjobb j√≥indulattal is elv√°rjuk.


bnum2
2011. 08. 17. 22:15

J√≥ lenne, ha nem az lenne a legerősebb √©rv ellene...

Term√©szetesen ha valaki be tudja bizony√≠tja, hogy logikailag kiz√°rt az √©szlel√©seknek megfelelő eredm√©ny, akkor meggyors√≠thatja az elj√°r√°st.
bnum2
2011. 08. 17. 22:09

Az időt√°vlat ad√≥dik, ha nem szor√≠t egy v√©ges idő intervallumba a t√°gul√°s modell,
akkor az idő intervallum ak√°r v√©gtelen is lehet.
Ann√°l is ink√°bb, mert a "kezdet" nem k√∂tődik egy bizonyos 14milli√°rddal ezelőtti időponthoz.
2./ Milyen alternat√≠v v√°laszokat ad ez a modell az ősrobban√°s-elm√©let h√°rom legfontosabb tapasztalati bizony√≠t√©k√°ra: a v√∂r√∂seltol√≥d√°sra, a kozmikus mikrohull√°m√ļ h√°tt√©rsug√°rz√°sra √©s az Univerzum hidrog√©n-h√©lium ar√°ny√°ra?

Van amit már megtudtam oldani, van amit még nem.
J√≥ lenne, ha nem az lenne a legerősebb √©rv ellene.

A lényeg nem is az én rendszerem hibátlanságán van, hanem a jelenleg elfogadott rendszer hibás feltételezéseinek a bizonyításán.
Az √©szlel√©sek szerint a v√©gső v√°lasz "42"
De a 6*7 is 42 és a 40 +2 is. :o)

A jelenlegi BB-s, t√©rt√°gul√°sos rendszer szerint nem lehets√©ges m√°s √©rtelmes te√≥ria, mik√∂zben a saj√°t √°ll√≠t√°sainak nagy r√©sze felt√©telez√©s √©s √ļgy tŇĪnik t√©ved√©sek is belecs√ļsztak.
Egy t√©ved√©sen alapul√≥ k√∂vetkeztet√©s pedig m√°r messze ker√ľlhet az igazs√°gt√≥l.
Tuarego
2011. 08. 17. 21:19

Kedves Bnum!

√Čn azt gondolom, hogy minden olyan elk√©pzel√©snek, ami M√ĀSK√ČPP k√©pzeli el a vil√°gegyetem mŇĪk√∂d√©s√©t, "sz√ľlet√©s√©t", mint a legink√°bb elterjedt elm√©let, annak helye van ezen a f√≥rumon. Hiszen erre utal a topik c√≠me √©s ind√≠t√≥ja is. Persze az alternat√≠v elk√©pzel√©sek, elm√©letek felvetőinek sz√°molni kell a kritik√°kkal √©s k√©rd√©sekkel is, valamint - amennyire lehet - a mellette sz√≥l√≥ bizony√≠t√©kok firtat√°s√°ra. Ha ezen kritik√°k megnyilv√°nul√°sa m√©rt√©ktart√≥ m√≥don, tudom√°nyos kereteken bel√ľl t√∂rt√©nik, akkor kialakulhat egy √©rtelmes vita, eszmecsere ezen a f√≥rumon is, ami valamennyi r√©sztvevő haszn√°ra v√°lhat.

Ha j√≥l √©rtelmezem legut√≥bbi bejegyz√©seidet, akkor a te egy olyan Univerzumot k√©pzelsz el, ami stabilit√°s√°t a forg√°s√°b√≥l/kering√©s√©ből nyeri, ahogyan a galaxisok vagy a g√∂mbhalmazok.

Első k√∂zel√≠t√©sben sz√°momra az al√°bbi k√©rd√©sek v√°rnak megv√°laszol√°sra:

1./ Milyen időt√°vlatban tartod ezt a modellt stabilnak? Avagy v√©gtelen ideje l√©tezőnek tartod az √°ltalad elk√©pzelt Univerzumot, vagy ez is "keletkezett"? Ha keletkezett, akkor ezt hogyan k√©pzeled?

Annyit megjegyeznék, hogy a galaxisok, gömbhalmazok, bolygórendszerek gravitációsan nem végtelen ideig stabilak.

2./ Milyen alternat√≠v v√°laszokat ad ez a modell az ősrobban√°s-elm√©let h√°rom legfontosabb tapasztalati bizony√≠t√©k√°ra: a v√∂r√∂seltol√≥d√°sra, a kozmikus mikrohull√°m√ļ h√°tt√©rsug√°rz√°sra √©s az Univerzum hidrog√©n-h√©lium ar√°ny√°ra?

√údv.
Tuarego

bnum2
2011. 08. 17. 19:22

Nem √©rtem mi k√∂r√ľl keringene a test a k√©rgen bel√ľl?

Nem az a l√©nyeg, hanem √ļgy keringene, mintha a F√∂ld g√∂mbh√©j nem is l√©tezne k√∂r√ľl√∂tte.
Egy t√∂meg + egy k√∂r√ľl√∂tte keringő m√°sik t√∂meg, ami bele f√©rne az √ľregbe p√°ly√°st√≥l √©s az ŇĪrben is k√©pes lenne kering√©st v√©gezni.
A keringő test hi√°ba lenne időnk√©nt k√∂zelebb √©s t√°volabb a g√∂mbh√©jhoz, nem hatna se r√°, se a h√©jra plusz erő (a r√°hat√≥ erők kinull√°zn√°k egym√°st).
bnum2
2011. 08. 17. 19:13

caputo72
2011. 08. 17. 18:46

Tegy√ľk fel a F√∂ld √ľreges g√∂mbh√©j lenne.
A k√∂z√©ppontban l√©vő √ľregben keringjen egy t√∂megk√∂zpont k√∂r√ľl egy test.


Ez m√ľk√∂dők√©pes modell? Nem √©rtem mi k√∂r√ľl keringene a test a k√©rgen bel√ľl?
bnum2
2011. 08. 17. 18:30

Kedves sokat tudó barátom!

Hol a legerősebb a gravit√°ci√≥? A galaxisokan bel√ľl.
√Ėssze omlottak a csillagok egy pontba az √©vmilli√°rdok alatt? NEM!
Ezért hibás a feltevés, hiába tételezte föl azt bármely nagy gondolkodó.
Mi van akkor, ha ak√°rcsak egyetlen egy t√∂megpont is elmozdul a hely√©ről?

Mivel a gravit√°ci√≥ csakis vonz√≥, √©s az ereje a t√°vols√°g n√©gyzet√©vel ford√≠tottan ar√°nyos, ez√©rt ha egy t√∂megpont az egyens√ļlyi koordin√°t√°j√°t√≥l mondjuk jobbra kit√©r, akkor egyr√©szt k√∂zeledik a tőle jobbra l√©vő t√∂megpontokhoz, ami a jobboldali gravit√°ci√≥s h√ļz√°st n√∂veli, m√°sr√©szt t√°volodik a bal oldali

Ez csak abszol√ļt √°ll√≥ rendszerben igaz, de mint tudjuk az univerzumban minden mozg√°sban van.
Ezenk√≠v√ľl a k√ľlső homog√©n gravit√°ci√≥s erő kioltja egym√°st, mintha nem is l√©tezne.

Tegy√ľk fel a F√∂ld √ľreges g√∂mbh√©j lenne.
A k√∂z√©ppontban l√©vő √ľregben keringjen egy t√∂megk√∂zpont k√∂r√ľl egy test.
A keringő testet mag√°hoz vonzan√°-e a f√∂ld k√©reg, ha megk√∂zel√≠ti azt, vagy nem √©rz√©keln√© k√∂zels√©g√©t?

Ha nem √©rz√©keln√©, akkor egy homog√©n statikus univerzumban se sŇĪrŇĪs√∂dn√©nek √∂ssze a testek a gravit√°ci√≥ hat√°s√°ra, b√°r annak jelleg√©t csak vonz√≥k√©nt t√©telezt√ľk fel, mivel a k√ľlső t√∂megek √°tlagos gravit√°ci√≥ja mindig kioltja egym√°st.
"√Čvmilli√°rdok"?
Ember! A statikus univerzumot V√ČGTELEN ideje l√©tezőnek szok√°s tekinteni.

A jelenlegi rendszerben tŇĪnik √©vmilli√°rdoknak a v√°ltozatlans√°ga (ami mag√°ban is c√°folja az √∂sszeh√ļz√≥d√°sra val√≥ hajlamot), ha az előzm√©nyeket figyelembe veszed √©s elszakadsz a felt√©telezett 14milli√°rd √©ves kezdettől, akkor m√°r r√∂gt√∂n k√∂zelebb lesz√ľnk a v√©gtelen időh√∂z.
Ebben a rendszerben el kell felejteni az abszol√ļt kezdet √©s abszol√ļt v√©g fejlőd√©si sziszt√©m√°t.
Minden fejlőd√©st ism√©tlődő ciklusokra kell bontani, legyen az a ciklus b√°rmilyen hossz√ļ.
caputo72
2011. 08. 17. 17:49

A t√°vols√°gokat a v√∂r√∂seltol√≥d√°st√≥l f√ľggetlen m√©r√©si m√≥dszerekkel kell meghat√°rozni. Ezek az √ļn. standard gyerty√°k √©s standard m√©rőrudak, mint p√©ld√°ul az Ia-t√≠pus√ļ szupern√≥v√°k.

Ezt a m√≥dszert tudj√°k alkalmazni a nagyon t√°voli galaxisokn√°l is? √Čn azt gondoltam a nagyon t√°voliakat a standard modellből sz√°molj√°k.
Elminster
2011. 08. 17. 17:10

A GRAVIT√ĀCIÓ MINDIG VONZÓ HAT√ĀS√ö.


Bár még ez se 100%, de fogadjuk el, hogy jelenlegi ismereteink szerint az, de ez nem zárja ki a statikusságot.
Avagy van erre valami meggyőző √©rved? (a tekint√©ly elven k√≠v√ľl?)


Van. A logika.
Pont azt a tipikus tankönyvi példát mesélem most el, ami Newton és Einstein fejfájását is okozta.

Ha a gravit√°ci√≥ mindig csakis vonz√≥ hat√°s√ļ, akkor az univerzumban tal√°lhat√≥ minden t√∂megpont VONZ minden m√°s t√∂megpontot. Akkor √©s csakis akkor marad egy kiv√°lasztott t√∂megpont egy meghat√°rozott koordin√°t√°n nyugalomban, ha a jobbr√≥l "√©rzett" gravit√°ci√≥s h√ļz√°st pontosan(!) kiegyens√ļlyozza a balr√≥l "√©rzett" h√ļz√°s. Ugyanez az egyens√ļly a pont minden ir√°ny√°ban a k√©t oldalon meg kell, hogy legyen, m√°sk√ľl√∂nben a t√∂megpont ELINDUL abba az ir√°nyba, amerről nagyobb a gravit√°ci√≥s erő.

Mi van akkor, ha ak√°rcsak egyetlen egy t√∂megpont is elmozdul a hely√©ről?

Mivel a gravit√°ci√≥ csakis vonz√≥, √©s az ereje a t√°vols√°g n√©gyzet√©vel ford√≠tottan ar√°nyos, ez√©rt ha egy t√∂megpont az egyens√ļlyi koordin√°t√°j√°t√≥l mondjuk jobbra kit√©r, akkor egyr√©szt k√∂zeledik a tőle jobbra l√©vő t√∂megpontokhoz, ami a jobboldali gravit√°ci√≥s h√ļz√°st n√∂veli, m√°sr√©szt t√°volodik a bal oldali t√∂megpontokt√≥l, amik √≠gy egy apr√≥ gravit√°ci√≥s hi√°tust fognak szenvedni a saj√°t jobb oldaluk ir√°ny√°b√≥l. Teh√°t a jobbra kit√©rő t√∂megpontunkra m√©g nagyobb jobboldali h√ļz√°s √©s m√©g kisebb bal oldali h√ļz√°s fog hatni, ami pozit√≠v visszacsatol√°s, azaz egyre gyorsulva fog a t√∂megpontunk jobbra sz√°guldani. Ugyanez megt√∂rt√©nik minden t√∂megponttal, ami a mienktől balra volt, hiszen a jobbr√≥l hi√°nyz√≥ gravit√°ci√≥s h√ļz√°s miatt, ők balra fognak elmozdulni, √©s ugyan√ļgy pozit√≠v visszacsatol√°ssal, min√©l jobban elt√©rnek balra ann√°l nagyobb erő h√ļzza őket balra.

EgyszerŇĪen: a statikus √°llapot nem lehet stabil vonz√≥ gravit√°ci√≥ eset√©n, ugyanis egyetlen apr√≥ elmozdul√°s is azt eredm√©nyezi, hogy √∂sszeomlik az eg√©sz rendszer.

V√©lem√©nyed szerint, ha a gravit√°ci√≥ vonz√≥ hat√°sa kiz√°rja kiz√°rja a "statikus" fel√©p√≠t√©st, akkor hogyan lehets√©ges, hogy a F√∂ld √©vmilli√°rdokig keringjen √ļgy, hogy k√∂zben ne zuhanjon a Napba √©s el se t√°volodjon tőle?


"√Čvmilli√°rdok"?
Ember! A statikus univerzumot V√ČGTELEN ideje l√©tezőnek szok√°s tekinteni. A v√©gtelenhez k√©pest mi az az √∂tmilli√°rd √©v?
Egy√©bk√©nt a bolyg√≥p√°ly√°k nem teljesen stabilak, milli√°rd √©ves sk√°l√°n az√©rt √©szrevehető m√≥don befel√© szŇĪk√ľl minden bolyg√≥ p√°ly√°ja. √Čs akkor ne feledkezz√ľnk el a perturb√°ci√≥kr√≥l sem! Tulajdonk√©ppen az√©rt hissz√ľk a bolyg√≥p√°ly√°kat olyan hŇĪdestabil dolgoknak, mert mi Naprendszer√ľnkben STABILNAK KELL lenni√ľk, m√°sk√ľl√∂nben nem alakultunk volna ki, hogy ezen vitatkozzunk. Gyenge antropikus elv: √©ppen egy olyan Naprendszerben vagyunk, ami v√©letlen√ľl el√©g stabil bolyg√≥p√°ly√°kat tartalmaz ahhoz, hogy p√°rmilli√°rd √©v alatt a harmadik bolyg√≥ felsz√≠n√©t bemocskol√≥ szerves ny√°lka egyes k√©pviselői elkezdhess√©k a bolyg√≥mozg√°st vizsg√°lni.
√ögy nagy √°ltal√°noss√°gban viszont a bolyg√≥p√°ly√°k nem k√ľl√∂n√∂sebben stabil dolgok.
bnum2
2011. 08. 17. 13:58

A GRAVIT√ĀCIÓ MINDIG VONZÓ HAT√ĀS√ö.

Bár még ez se 100%, de fogadjuk el, hogy jelenlegi ismereteink szerint az, de ez nem zárja ki a statikusságot.
Avagy van erre valami meggyőző √©rved? (a tekint√©ly elven k√≠v√ľl?)

Az viszont m√°r biztos, hogy a tud√≥soknak időnk√©nt kik√©ne n√©zni az ablakon,
hogy √©szre vegy√©k, hogy a val√≥s√°g nem mindig illeszkedik az elm√©leti fejteget√©s√ľkh√∂z.

V√©lem√©nyed szerint, ha a gravit√°ci√≥ vonz√≥ hat√°sa kiz√°rja kiz√°rja a "statikus" fel√©p√≠t√©st, akkor hogyan lehets√©ges, hogy a F√∂ld √©vmilli√°rdokig keringjen √ļgy, hogy k√∂zben ne zuhanjon a Napba √©s el se t√°volodjon tőle?

/ A statikust itt ne abszol√ļt √°ll√≥nak, hanem nem √∂ssze zuhan√≥nak √©s nem sz√©t t√°gul√≥nak √©rtsd. /

Közben nyugodtan nevetgélhetsz, hátha egyszer majd arcodra fagy a mosoly. :o)
Elminster
2011. 08. 17. 12:06

Lehetetlen a statikuss√°g?


Igen, lehetetlen.

A GRAVIT√ĀCIÓ MINDIG VONZÓ HAT√ĀS√ö. (Azt hiszem, ez evidens √°ll√≠t√°s.)
Mi k√∂vetkezik ebből, okoska? (Megs√ļgom: m√©g Newtonnak √©s Einsteinnek is befŇĪt√∂tt ez a t√©ny.)

A t√∂bbi s√ľletlens√©gre reag√°lni sem √©rdemes. (J√≥kat kacagtam az √°ltrel tot√°lis f√©lremagyar√°z√°s√°n az A pontban.)
bnum2
2011. 08. 17. 09:37

Mivel t√∂bb te√≥ri√°r√≥l besz√©l√ľnk:
az Univerzum t√°gul√°s√°nak oka:
(A) metrikus t√©rt√©rt√°gul√°s. Az oka, mechanizmusa ismeretlen. Tetszőleges m√©rt√©kben, tetszőleges sebess√©ggel elt√°vol√≠that egym√°st√≥l anyagi testeket (a gravit√°ci√≥s mező legyőzi).
Az objektumok t√°vols√°ga f√ľgg a m√©r√©s idej√©től.
Ha a t√°vols√°ggal ar√°nyos a m√©rt√©ke, akkor időben gyorsulnia kell,
viszont ennek k√∂vetkezt√©ben a m√ļltban soha nem lehetett egy pontban egy v√©ges időpontban.
Ezért a BB ~14milliárd éve nem következhetett be, (s annak következményei se). /mivel a tértágulás mértéke a távolsággal csökken/

(B) az objektumok m√©rhető sebess√©ggel t√°volodnak egym√°st√≥l.
Ebben az esetben ezek milyen ir√°ny√ļ sebess√©gek? Hova mennek az √©gitestek?

A t√°volod√°s sug√°r ir√°ny√ļ. Kiindul√≥ pontja a BB bek√∂vetkez√©s√©nek helye (√©s ideje).
B√°rmely √©szlelő az √∂sszes t√∂bbi t√°volod√°s√°t √©szleli.
A t√°gul√°s m√©rt√©ke nem nőhet, legfeljebb cs√∂kkenhet, ha f√©keződnek az objektumok.

(C)
ezzel az óra felgyorsulásos ötleteddel lesz valami érdekes, kerek elképzelés

Nincs t√°gul√°s, t√°volod√°si sebess√©g. Az √©szlelt v√∂r√∂seltol√≥d√°st lok√°lis idő anom√°lia okozza.
Az √©szlel√©sek √∂sszhangban lesznek b√°rmilyen t√°voli objektumot figyel√ľnk meg, mivel mi figyelj√ľk őket.
A zavar okozóját is meglehetne találni konkrét mérési eredmények alapján.
Az univerzumban l√©vő anyag √∂r√∂k mozg√°sban van, de t√°gul√°s szempontj√°b√≥l statikus.
Lehetetlen a statikuss√°g? pl. A F√∂ld 4,5milli√°rd √©ves kialakul√°sa √≥ta nem k√∂zeledett √©s nem t√°volodott a Napt√≥l (kisebb lok√°lis mozg√°sokt√≥l √©s √ľtk√∂z√©sektől eltekintve).
Nem is tehette, hiszen akkor a rendszeren bel√ľli energi√°j√°nak v√°ltoznia kellett volna.
Tehát a statikusságot nem zárhatjuk ki azért, mert csak a gravitáció hat rá.
malbork
2011. 08. 17. 01:26

A v√∂r√∂seltol√≥d√°st okozhatja a sebess√©g k√ľl√∂nbs√©g, ‚Ķ

Ebben az esetben ezek milyen ir√°ny√ļ sebess√©gek? Hova mennek az √©gitestek?
‚Ķ vagy az idő √ľtem√©nek a k√ľl√∂nbs√©ge.

Igen. √Čn azt rem√©ltem, hogy ezzel az √≥ra felgyorsul√°sos √∂tleteddel lesz valami √©rdekes, kerek elk√©pzel√©s.
Teh√°t nem sz√ľks√©ges az eg√©sz univerzumnak t√°gulnia, ‚Ķ

Most akkor van n√°lad t√°gul√°s, vagy nincs?
bnum2
2011. 08. 16. 23:34

Ha a F√∂ld forg√°s√°t k√∂vetve figyelj√ľk a csillagokat, felt√©telezhetj√ľk, hogy az eg√©sz univerzum k√∂r√ľl√∂tt√ľnk forog.

Ha kicsit szer√©nyebben figyelj√ľk a dolgokat, akkor r√°j√∂het√ľnk, hogy csak saj√°t mozg√°sunk t√ľkr√∂ződik a megfigyel√©seinkben.

erre eddig az egyetlen ellentmondásmentes magyarázat a tér tágulása.

Okozhatja a tér tágulása (ok ismeretlen, de a hatás általános).
A v√∂r√∂seltol√≥d√°st okozhatja a sebess√©g k√ľl√∂nbs√©g, vagy az idő √ľtem√©nek a k√ľl√∂nbs√©ge.
Ha a megfigyelő √≥r√°ja lassabban j√°r mint a f√©ny indul√°sakor, akkor az √©szlelő k√©k eltol√≥d√°st √©szlel.
Ha gyorsabban jár, akkor vöröset.
Teh√°t nem sz√ľks√©ges az eg√©sz univerzumnak t√°gulnia, el√©g a lok√°lis idő √ľtem√©nek elt√©r√©se.
Ha ez m√©g v√°ltozik is, akkor ak√°r m√©g az univerzum t√°gul√°s√°nak √ľteme is nőhet.
A tudom√°nyos felt√©telez√©seken k√≠v√ľl van ellentmond√°s?
malbork
2011. 08. 16. 22:50

Jelenleg annyit √©szlel√ľnk, hogy a r√©gebbi f√©nyjelek rezg√©se egyre lassabb.

√Čs erre eddig az egyetlen ellentmond√°smentes magyar√°zat a t√©r t√°gul√°sa. √ögy van v√∂r√∂seltol√≥d√°s, hogy semmi nem t√°volodik semmitől. Semminek nincs sebess√©ge. (Persze lok√°lis cik√°z√°sokat, forg√°sokat most nem n√©zve - mielőtt előker√ľlne a k√©k-s√°rga-v√∂r√∂s √°bra.)
Viszont ha j√≥l eml√©kszem, te m√°r egyszer r√©gebben kinyilv√°n√≠tottad azt, hogy olyan, mint t√©rt√°gul√°s, olyan nincs. De akkor persze elő√°llhatn√°l valami konkr√©t helyettes√≠tővel, nem csak odadurrogatva ilyeneket, hogy:
Teh√°t idővel az √©szlelő √≥r√°ja egyre gyorsabban j√°r.

Itt kifejtheted, hogy ez mit jelent. M√©g ak√°r √©rdekes is lehet. Kezdetben v√©gtelen√ľl lassan j√°r√≥ √≥r√°k - nem is hangzik rosszul. Hirtelen a v√∂r√∂seltol√≥d√°s megmagyar√°z√°s√°n√°l sem l√°tom a baj√°t.
bnum2
2011. 08. 16. 21:55

a t√©ridő metrik√°j√°nak v√°ltoz√°s√°b√≥l pontosan az a v√∂r√∂seltol√≥d√°s vezethető le, amit az univerzumban megfigyel√ľnk

Nem figyelhető meg. Csak bizonyos v√∂r√∂seltol√≥d√°s figyelhető meg, amit ezzel pr√≥b√°lnak magyar√°zni.

Ha esetleg egyszer átgondolnád az egyéb következményeit is (a metrikus) tágulásnak, akkor rájöhetnél, hogy nem stimmel a dolog.

HA elfogadjuk a felt√©telez√©st, akkor a t√©r nem csak tőled t√°volodva (l√°t√≥ ir√°nyba) t√°gul, hanem r√° merőlegesen is.
Ebből k√∂vetkezően az √©szlelt f√©ny ereje a t√°vols√°g n√©gyzet√©n√©l nagyobb m√©rt√©kben gyeng√ľl.

Csak ugye a t√°vols√°got biztos nem tudj√°k megfelelő pontoss√°ggal m√©rni.
Ezért feltételezés az egész tértágulás.
Elminster
2011. 08. 16. 21:35

közvetlen matematikai következménye a gravitáció jelenleg ismert legpontosabb elméletének: az általános relativitáselméletnek


Szint√©n egyike a bőd√ľletes t√©ved√©sednek.


Ezen nem nyitok vit√°t.
N√ČZZ UT√ĀNA A KOZMOLÓGIAI V√ĖR√ĖSELTOLÓD√ĀS LEVEZET√ČS√ČNEK!!!

A KOZMOLÓGIAI V√ĖR√ĖSELTOLÓD√ĀS NEM SEBESS√ČG!


Ezt √©n nem is √°ll√≠tottam. √Čn a l√©t√©t vitattam. :o)

Szíved joga.
Az √°ltal√°nos relativit√°selm√©letet elfogadod? Tudod, az az elm√©let amiből kisz√°molhat√≥ak a fekete lyukak (az√≥ta sokat megtal√°ltak) √©s az univerzum t√∂rt√©nete (az√≥ta azt is igazolt√°k). Ha elfogadod az √°ltrelt, akkor nincs kib√ļv√≥: az √°ltrel k√∂zvetlen k√∂vetkezm√©nye a kozmol√≥giai v√∂r√∂seltol√≥d√°s.

Mivel előzőleg arra pr√≥b√°ltam utalni, hogy mivel az √©szlel√©skori sebess√©gk√ľl√∂nbs√©get √©szleled (f√ľggetlen√ľl a t√©rt√°gul√°s l√©t√©től, vagy a 14 milli√°rd √©ves √ļtt√≥l) √°ll√≠t√°sodnak semmi √©rtelme.

H√°nyszor mondjam? A kozmol√≥giai v√∂r√∂seltol√≥d√°s SEMMIKORI sebess√©gk√ľl√∂nbs√©get nem jelent! A kozmol√≥giai v√∂r√∂seltol√≥d√°s pontosan ugyanolyan vonatkoztat√°si rendszerek k√∂z√∂tti mennyis√©gkonverzi√≥, mint p√©ld√°ul a hosszak √©s az időtartamok Lorentz-transzform√°ci√≥ja a specrelben. Ott is az a l√©nyeg, hogy ami ennek a megfigyelőnek X m√©ter, az annak a megfigyelőnek X' m√©ter. Ha a modellbe bevessz√ľk a gravit√°ci√≥t, akkor azt kapjuk, hogy m√©g a f√©nysug√°r hull√°mhossz√°ban sem tudnak meg√°llapodni az ilyen messzes√©gben l√©vő megfigyelők. Az egyiknek 520 nm, a m√°siknak 650 nm. A k√ľl√∂nbs√©g pedig nem az egym√°shoz k√©pesti mozg√°suk miatt van, hanem mert a t√©ridő metrik√°ja nem √°lland√≥ √©rt√©kŇĪ, √≠gy a k√©t megfigyelő m√©r√©seit az √°ltrel √∂sszef√ľgg√©sei szerint kell √°tsz√°molni.

Jelenleg annyit √©szlel√ľnk, hogy a r√©gebbi f√©nyjelek rezg√©se egyre lassabb.
Teh√°t idővel az √©szlelő √≥r√°ja egyre gyorsabban j√°r.

Ekkora s√ľletlens√©gre mit is lehet v√°laszolni?
Az √°ltrel MATEMATIKAILAG pontos magyar√°zatot ad a kozmol√≥giai v√∂r√∂seltol√≥d√°sra. Lehet, hogy a t√©ridő metrik√°j√°ra alapul√≥ modellt FILOZÓFIAILAG sokaknak nem veszi be a gyomra, de a t√©ny att√≥l m√©g t√©ny marad: a t√©ridő metrik√°j√°nak v√°ltoz√°s√°b√≥l pontosan az a v√∂r√∂seltol√≥d√°s vezethető le, amit az univerzumban megfigyel√ľnk.
bnum2
2011. 08. 16. 21:14

A szerencsétlen te vagy, mivel állításod egyik esetben se lehet igaz.
Akár létezik a tértágulás, akár nem, de ez meghaladja logikai képességed.

közvetlen matematikai következménye a gravitáció jelenleg ismert legpontosabb elméletének: az általános relativitáselméletnek

Szint√©n egyike a bőd√ľletes t√©ved√©sednek.
A KOZMOLÓGIAI V√ĖR√ĖSELTOLÓD√ĀS NEM SEBESS√ČG!

Ezt √©n nem is √°ll√≠tottam. √Čn a l√©t√©t vitattam. :o)
√≠gy ha valaki sebess√©gnek akarja tekinteni, akkor √ļgy kell r√° gondolnia, mintha egy most pillanatbeli l√°tsz√≥lagos sebess√©g lenne.

Mivel előzőleg arra pr√≥b√°ltam utalni, hogy mivel az √©szlel√©skori sebess√©gk√ľl√∂nbs√©get √©szleled (f√ľggetlen√ľl a t√©rt√°gul√°s l√©t√©től, vagy a 14 milli√°rd √©ves √ļtt√≥l) √°ll√≠t√°sodnak semmi √©rtelme.

T√©rt√°gul√°s eset√©n az √ļt idej√©vel ar√°nyosan (mivel c √°lland√≥, az √ļttal is ar√°nyosan) v√°ltozik a f√©ny l√°tsz√≥lagos indul√°si sebess√©ge.
Ez√©rt be√©rkez√©skor nem a t√©nyleges indul√°si sebess√©g vetődik √∂ssze az √©szlelő√©vel.

Mi erre a bizony√≠t√©k? √Ėsszhangban van egy elfogadott tudom√°nyos elm√©lettel.
Mivel eddig m√©g semelyik tudom√°nyos elm√©let se volt √∂r√∂k √©rv√©nyŇĪ, √©s hib√°tlan, ez√©rt ez nem bizony√≠t√©k, csak elk√©pzel√©s.
Bizony√≠t√©k akkor lenne, ha az √ČSZLEL√ČS kiz√°rna minden m√°s elk√©pzel√©st.

Jelenleg annyit √©szlel√ľnk, hogy a r√©gebbi f√©nyjelek rezg√©se egyre lassabb.
Teh√°t idővel az √©szlelő √≥r√°ja egyre gyorsabban j√°r.
előző 59/430. oldal 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 k√∂vetkező Ugr√°s a(z) oldalra

Free Web Hosting