[origo] c√≠mlap h√≠rek levelez√©s internet előfizet√©s [OK.hu]


T√ĖRT√ČNHETETT-E M√ĀSK√ČNT A VIL√ĀGEGYETEM SZ√úLET√ČSE?

előző 65/430. oldal 61 62 63 64 65 66 67 68 69 k√∂vetkező Ugr√°s a(z) oldalra
Elminster
2011. 08. 06. 11:26

A kozmológiai állandó (lambda) értékére semmilyen konkrét mérési eredmény nincs,


√Āll√≠tod te, tudatlan outsiderk√©nt.
A sz√∂rnyŇĪ igazs√°g viszont az, hogy a kozmol√≥giai √°lland√≥ (lambda) pontos √©rt√©k√©ről VAN m√©r√©si adatunk. P√©ld√°ul a WMAP adataib√≥l:
http://lambda.gsfc.nasa.gov/product/map/dr4/parameters.cfm
(Az egyes √©rt√©kel√©si kombin√°ci√≥k list√°j√°ban az ő©őĽ √©rt√©k√©t figyeld. 0,6-0,8 k√∂z√∂tt v√°ltozik, att√≥l f√ľggően, hogy mely egy√©b vizsg√°lati m√≥dszer eredm√©nyeivel vetik √∂ssze a h√°tt√©rsug√°rz√°s elemz√©s√©ből sz√°rmaz√≥ adatokat.)

Lehet, hogy neked a vil√°gn√©zetedet d√∂nti romba, de a t√©ny t√©ny marad: jelenlegi M√ČR√ČSI adataink szerint VAN kozmol√≥giai √°lland√≥, ami a jelenlegi ismereteink szerint √©ppen gyorsulva t√°gul√≥ univerzumot okoz. (Hasonl√≥an, mint az infl√°ci√≥s korban, csak most sokkal szolidabb √ľtemben.) A gyorsulva t√°gul√°s pedig kiz√°rja a lehetős√©g√©t (a jelenlegi ismereteink szerint) az √ļjb√≥li √∂sszezuhan√°snak. Ergo: alaptalan ciklikus univerzumr√≥l fant√°zi√°lni. Nincs semmi nyoma a megfigyelt val√≥s√°gban, sőt √©ppen ellentmond ennek az elk√©pzel√©snek a megfigyelt val√≥s√°g. √Čs ha neked t√©nyleg sz√°m√≠tana, hogy milyen a val√≥s√°g val√≥j√°ban, akkor el k√©ne fogadnod azt a k√©pet, amit a M√ČR√ČSEK mutatnak, nem pedig egy alaptalan filoz√≥fiai megfontol√°sb√≥l egy hib√°s fixa ide√°hoz ragaszkodni k√∂r√∂mszakadt√°ig.
Elminster
2011. 08. 06. 09:18

A kozmológiai állandó (lambda) értékére semmilyen konkrét mérési eredmény nincs, csak elméleti feltételezések, meg teoretikus grafikonokba való beilleszkedésre vonatkozó próbálkozások, amik konkrétan semmit sem bizonyítanak.


Na l√°tod! Mondtam vagy nem mondtam a 7310-ben, hogy te nem vagy hajland√≥ a t√©nyekről tudom√°st venni?
A t√©ny az, hogy a lambda nemnulla √©rt√©k√©t a fizikus √©s kozmol√≥gus k√∂z√∂ss√©g az elm√ļlt egy √©vtizedben elfogadta (lehet, hogy sokuknak nem tetszett, de nem tehettek m√°st).
Te, Tuarego Mester, nem fogadod el. √Ām legyen. De te fizikus vagy? Kozmol√≥gus vagy? Van b√°rmi szakir√°ny√ļ v√©gzetts√©ged √©s szakmai tapasztalatod a t√©m√°ban? Nincs? Akkor meg a szem√©lyes v√©lem√©nyed annyit is √©r ebben a t√©m√°ban.

Egy√©bk√©nt p√©ld√°ul itt tal√°lhat√≥k M√ČR√ČSI EREDM√ČNYEK a kozmol√≥giai √°lland√≥ l√©tez√©s√©vel kapcsolatosan, √ļgyhogy az √°ll√≠t√°sod, hogy nincsenek konkr√©t m√©r√©sek, hamis. Vannak, csak te nem vagy hajland√≥ tudom√°st venni a val√≥s√°gr√≥l, mert az ellent√©tes a fixa ide√°ddal.
http://lambda.gsfc.nasa.gov/
Elminster
2011. 08. 06. 09:05

Meghiszem azt! Csak az a probl√©ma, hogy nincs olyan, hogy "antianyag". A term√©szetben nincs elektron √©s pozitron, csak ellent√©tes t√∂lt√©sŇĪ r√©szecsk√©k vannak, √©s m√©g az is emberi fikci√≥, hogy mi a negat√≠v, √©s mi a pozit√≠v. Hasonl√≥an pozit√≠v √©s negat√≠v t√∂lt√©sŇĪ proton van. Mennyiben befoly√°solja a gravit√°ci√≥s vonz√°st (vagy horribile dictu tasz√≠t√°st) az elektromos t√∂lt√©s vagy a spin? A gravit√°ci√≥t a t√∂meg okozza, nem a t√∂lt√©s.


Erről van sz√≥! Az "antianyag" is pontosan ugyanolyan anyag, mint a rendes k√∂z√∂ns√©ges. Egy-k√©t t√∂lt√©s-param√©ter√©ben ellent√©tes √°llapot√ļ, de minden m√°sban pontosan ugyanolyan az anti is mint a rendes. P√©ld√°ul az antikvarkok antipirosak, antik√©kek √©s antiz√∂ldek, azaz a "sz√≠nt√∂lt√©s√ľk" ford√≠tott a norm√°l kvarkokhoz k√©pest. Ugyanez a helyzet a k√∂zismertebb elektromos t√∂lt√©s eset√©n, ott egyszerŇĪen a negat√≠v t√∂lt√©snek az ellent√©tese a pozit√≠v.

De gondolkodjunk m√°r! Ha igaz a fenti t√∂lt√©s-ellent√©tek dolog, √©s a gravit√°ci√≥t a t√∂megnek nevezett "t√∂lt√©s" okozza, akkor ha a norm√°l anyag t√∂meg√©t pozit√≠vnak jel√∂lj√ľk, akkor egy antigravit√°ci√≥s hat√°shoz az antianyagnak negat√≠v t√∂meggel kell rendelkeznie. Az √°ltrelben nincs tiltva a negat√≠v t√∂meg haszn√°lata, csak mivel ilyet nem figyelt√ľnk meg sehol, ez√©rt nem haszn√°lj√°k amikor k√ľl√∂nb√∂ző modelleket sz√°molnak.

A negat√≠v t√∂megnek van n√©h√°ny probl√©m√°ja. Az egyik a kor√°bban eml√≠tett b√°rhol felbukkan√°s lehetős√©ge, azaz ha a kvantumbizonytalans√°g pont akkora pozit√≠v mozg√°si energi√°val hoz l√©tre egy r√©szecsk√©t, amivel null√°ra kompenz√°lja a negat√≠v t√∂meg√©t, akkor a "semmiből" r√©szecske keletkezett. Negat√≠v t√∂megŇĪ (energi√°j√ļ) r√©szecske l√©te eset√©n k√°b√© olyan lenne a t√©r, mint egy kukorica pattogtat√≥ tepsi: v√©letlenszerŇĪen folyamatosan itt √©s ott megjelenik egy-egy r√©szecske, de mivel ez v√©g n√©lk√ľl t√∂rt√©nik ez√©rt idővel szorosan ki fogj√°k t√∂lteni a r√©szecsk√©k a teljes teret.
A m√°sik ellenvet√©s a negat√≠v t√∂meggel szemben Newton m√°sodik t√∂rv√©nye. Az √°ltrel azon alapszik, hogy a s√ļlyos √©s a tehetetlen t√∂meg azonos, teh√°t ha az √°ltrelbe negat√≠v s√ļlyos t√∂meget haszn√°lunk valamilyen modellhez, akkor az egyben negat√≠v tehetetlen t√∂meget is jelent. Hogyan lehet gyors√≠tani egy negat√≠v tehetetlen t√∂megŇĪ objektumot? √Āltal√°ban ezen nem gondolkozik el senki, mivel √∂szt√∂n√∂sen a dinamika alapt√∂rv√©ny√©be pozit√≠v skal√°ris m √©rt√©ket √≠runk. De most az√©rt gondoljuk el, hogy mivel j√°rna egy negat√≠v skal√°ris t√∂meg√©rt√©k! P√©ld√°ul azzal, hogy a negat√≠v t√∂megŇĪ objektumra hat√≥ F erővektorral pontosan ellent√©tes ir√°ny√ļ a gyorsul√°svektor l√©p fel. Ez eddig ok√©, hiszen akkor ez m√©g gravit√°ci√≥s erő eset√©n is pont tasz√≠t√°st jelent, de gondolkodjunk m√°r k√©rem: az antianyag r√©szecsk√©ket itt a f√∂ld√∂n gyors√≠t√≥kban √©s egy√©b laborat√≥riumi eszk√∂z√∂kben TERELGETIK ide-oda, hogy ne √©rintkezzenek a rendes anyaggal. Minden egyes erőhat√°s, amit m√°gnesekkel az antianyagra kifejtenek, egy-egy k√≠s√©rleti pr√≥ba arra, hogy az antianyagnak is pozit√≠v skal√°ris tehetetlen t√∂mege van!
Mérges Vatrangy
2011. 08. 06. 00:50

az egész részecskefizika össze fog omlani

Basszus, akkor pedig dobhatom ki a tévémet és a számítógépemet... :)))))
Mérges Vatrangy
2011. 08. 06. 00:43

k√∂nnyŇĪ lesz ellenőrizni az AEGIS-mŇĪszerrel az antianyag gravit√°ci√≥s tasz√≠t√≥ hat√°s√°t

Meghiszem azt! Csak az a probl√©ma, hogy nincs olyan, hogy "antianyag". A term√©szetben nincs elektron √©s pozitron, csak ellent√©tes t√∂lt√©sŇĪ r√©szecsk√©k vannak, √©s m√©g az is emberi fikci√≥, hogy mi a negat√≠v, √©s mi a pozit√≠v. Hasonl√≥an pozit√≠v √©s negat√≠v t√∂lt√©sŇĪ proton van. Mennyiben befoly√°solja a gravit√°ci√≥s vonz√°st (vagy horribile dictu tasz√≠t√°st) az elektromos t√∂lt√©s vagy a spin? A gravit√°ci√≥t a t√∂meg okozza, nem a t√∂lt√©s.

Vagy a "rendes" anyag √°ltal okozott t√©rg√∂rb√ľlet a hepe, az antianyag√© pedig a hupa? Ha ez a t√∂lt√©sen m√ļlik, akkor annak m√°r a proton √©s elektron eset√©ben is hepehupa-k√ľl√∂nbs√©g form√°j√°ban kellene jelentkeznie, a neutron pedig se hepe-se hupa r√©szecske lenne.

Na jó, ez nem nem kvantumfizika, csak verbális okoskodás, de minden elmélet is az, amíg a gyakorlat be nem bizonyította.
Tuarego
2011. 08. 05. 23:35

Ja, √©s ez a Lambda t√©rt ism√©t vissza az √°ltrel egyenleteibe 1998-ban, miut√°n k√∂zel egy √©vsz√°zadig hitte r√≥la mindenki, hogy nulla az √©rt√©ke, hiszen m√©g NEM VOLT M√ČR√ČSI INFORM√ĀCI√"JUK A VAL√"S HELYZETRŇźL. Nek√ľnk m√°r van ilyen inform√°ci√≥nk, csak te nem vagy hajland√≥ ezt tudom√°sul venni.


A kozmológiai állandó (lambda) értékére semmilyen konkrét mérési eredmény nincs, csak elméleti feltételezések, meg teoretikus grafikonokba való beilleszkedésre vonatkozó próbálkozások, amik konkrétan semmit sem bizonyítanak.

M√°r Einstein is csak elm√©leti alapon, minden k√≠s√©rleti tapasztalat n√©lk√ľl vezette be a lambd√°t, amit azt√°n vissza is vont, mert a t√°gul√≥ vil√°gmodellhez m√°r nincs sz√ľks√©g r√°. r√°ad√°sul az√≥ta sem tal√°lt√°k meg fizikai mivolt√°ban a lambd√°t, vagyis azt a t√∂bblet antigravit√°ci√≥s hat√°st, mait s√∂t√©t energi√°nak is neveznek.

Te fixa ide√°nak nevezed az √©n √°ltalam favoriz√°lt kozmol√≥giai modellt, pedig az sokkal ink√°bb √©p√≠t a megl√©vő ismeretekre √©s tapasztalatokra, mint a t√ļlnyom√≥an elm√©leti, megfigyel√©sekkel nem al√°t√°masztott alapokon √°ll√≥ Kozmol√≥giai Standard Modell.

Engem persze nevezhetsz - j√≥ szok√°sod szerint - b√°rminek emiatt, de Hajdukovic eset√©ben m√°r jelent valamit, hogy ott dolgozik a CERN-ben, s m√©g sincs √ļgy el√°julva a viszonylag a sz√©les k√∂rben elfogadott Standard Modelltől, s annak s√ļlyos hi√°nyoss√°gait l√°tva egy√©b lehetős√©geket is sz√°mba vesz. Nyilv√°n ez ind√≠totta az √°ltala felvetett hipot√©zis fel√°ll√≠t√°s√°ra.

Elminster
2011. 08. 05. 21:52

Abban √©n sem vagyok biztos, hogy az Univerzumban megnyilv√°nul√≥ energia forr√°sa a Hajdukovic √°ltal felt√©telezett anyag-antianyag k√∂zti gravit√°ci√≥s tasz√≠t√≥ hat√°s, de m√©g mindig re√°lisabb elk√©pzel√©snek tartom az ilyen jellegŇĪ felt√©telez√©seket ann√°l, mikor az eg√©sz Univerzum - anyaggal energi√°val, t√©rrel idővel - a semmiből ugrik elő...


Te is azt√°n minden s√ľletlens√©gnek beugrasz, csak passzoljon a fixa ide√°dhoz!
Javasolnám, hogy olvasd el Stephen Hawking-tól A nagy terv-et, mert van benne néhány olyan gondolat, ami megfontolandó lenne a számodra is (ja, és nem mondanak ellent a jelenlegi fizikai elméleteinknek).

P√©ld√°ul hivatkozhatn√©k arra az okfejt√©sre, hogy az univerzumunkban az anyagi entit√°soknak POZIT√ćV energi√°val kell rendelkezni√ľk, m√°sk√ľl√∂nben semmi sem akad√°lyozza meg azt, hogy dolgok a semmiből előbukkanjanak. Ha valaminek NEGAT√ćV energi√°ja lenne, akkor megfelelő impulzussal (pozit√≠v mozg√°si energi√°val) √©ppen null√°ra lehetne kiegyens√ļlyozni az energiam√©rleget, teh√°t pontosan nulla energia kellene ilyen dolog l√©trej√∂tt√©hez. Akkor meg l√©trej√∂n, erről a kvantumbizonytalans√°g holtbiztosan gondoskodna.

Teh√°t az antir√©szecsk√©k is pozit√≠v energi√°val rendelkeznek, hiszen nem tŇĪnnek fel a semmiből v√©letlenszerŇĪen b√°rhol, sőt irgalmatlan energi√°t kell bele√∂lni, hogy l√©trehozzunk n√©h√°nyat. √Čs itt j√∂n a m√°sik ismeret: az √°ltal√°nos relativit√°selm√©let szerint minden POZIT√ćV energi√°val rendelkező dolog pozit√≠v ir√°nyba g√∂rb√≠ti a t√©ridőt, azaz VONZZA a t√∂bbi pozit√≠v energi√°j√ļ dolgot. Igen, az antir√©szecsk√©k is. Legal√°bbis az √°ltal√°nos relativit√°selm√©let szerint.

Vagy Hajdukovic van olyan b√°tor, hogy belev√°g a relativit√°selm√©let tov√°bbfejleszt√©s√©be is? Tudod, arr√≥l a modellről van sz√≥, amiben m√°r 1916-ban szerepelt az a cs√ļnya Lambda, ami az √ľres t√©ridő "sz√©tfesz√ľlő" tulajdons√°g√°t volt hivatott k√©pviselni. Ja, √©s ez a Lambda t√©rt ism√©t vissza az √°ltrel egyenleteibe 1998-ban, miut√°n k√∂zel egy √©vsz√°zadig hitte r√≥la mindenki, hogy nulla az √©rt√©ke, hiszen m√©g NEM VOLT M√ČR√ČSI INFORM√ĀCI√"JUK A VAL√"S HELYZETRŇźL. Nek√ľnk m√°r van ilyen inform√°ci√≥nk, csak te nem vagy hajland√≥ ezt tudom√°sul venni.
Tuarego
2011. 08. 05. 21:23

Kedves szecskavágó!

Ismereteim szerint sem E√∂tv√∂s Lor√°nd, sem m√°s nem v√©gzett kor√°bban gravit√°ci√≥s m√©r√©seket val√≥di, atomos antianyagra. Csak nemr√©giben siker√ľlt ugyanis elő√°ll√≠tani antihidrog√©nt a CERN-ben.

Hajdukovic szerint k√∂nnyŇĪ lesz ellenőrizni az AEGIS-mŇĪszerrel az antianyag gravit√°ci√≥s tasz√≠t√≥ hat√°s√°t. Higgy√ľk el egyelőre neki, hogy k√∂nnyen meg tudnak győződni a genfi int√©zetben erről a hat√°sr√≥l, vagy ennek hi√°ny√°r√≥l, s csak azut√°n jelents√ľk ki, hogy l√©tezik vagy nem l√©tezik ez a jelens√©g.

B√°rmennyire is nagy tud√°s√ļ emberek k√©sz√≠tettek elm√©leti elemz√©seket olyan objektumr√≥l (atomos antianyag), amit m√©g nem tudtak megfigyelni, ezeket az elemz√©seket magasan ŇĪberelik azok a k√≠s√©rleti megfigyel√©sek, amelyekre most majd m√≥d ny√≠lik, s ahol feket√©n-feh√©ren ki fog der√ľlni, hogy van-e gravit√°ci√≥s tasz√≠t√≥ hat√°s anyag √©s antianyag k√∂z√∂tt.

Vagyis amond√≥ vagyok, hogy v√°rjuk ki, mi lesz a m√©r√©sek, vizsg√°latok eredm√©nye ebben az √ľgyben, s csak azut√°n mondjunk v√©lem√©nyt arr√≥l, hogy t√©ves vagy nem t√©ves Hajdukovic feltev√©se.

M√°sfelől azt is tekintetbe kell venni, hogy a CERN-ben jelenleg csak egy bizonyos energiaszintig tudnak √ľtk√∂z√©si k√≠s√©rleteket v√©gezni, ez√©rt ezt sem lehet kiz√°rni, hogy a vil√°gegyetem t√°gul√°s√°t beind√≠t√≥ antigravit√°ci√≥s hat√°s, aminek egyik lehets√©ges forr√°s√°t Hajdukovic az anyag-antianyag k√∂lcs√∂nhat√°s√°ra vezeti vissza, csak nagyobb energiaszinteken l√©p mŇĪk√∂d√©sbe. P√©ld√°ul olyan energiaszinten, amikor a teljes Univerzum egyetlen gigantikus fekete lyukban egyes√ľl. Ezt az energiaszintet es√©ly√ľnk sincs gyors√≠t√≥kban el√©rni, vagy ak√°rcsak megk√∂zel√≠teni, ez√©rt m√°s m√≥dszerekkel, egy√©b jelekből kell ismeretet szerezn√ľnk az ősrobban√°s kezdeti t√∂red√©k pillanatainak fizikai viszonyair√≥l.

Mindenesetre a magam r√©sz√©ről helyeselni tudom Hajdukovic azon t√∂rekv√©s√©t, hogy a vil√°gegyetem t√°gul√°s√°t elind√≠t√≥ energia forr√°s√°t k√©zzelfoghat√≥ √©s ismert anyagokb√≥l √©s hat√°sokb√≥l kiindulva (anyag-antianyag) pr√≥b√°lja modellezni, s azt felt√©telezi, hogy ez az energia nem kauzalit√°s n√©lk√ľl, kv√°zi a semmiből pattant elő, hanem ok-okozati alapon, fizikai hat√°sok k√∂vetkezt√©ben nyilv√°nult meg. Vagyis ő is egy ciklikus vil√°gegyetem modellben gondolkodik, ahol a jelenlegi vil√°gciklus előzm√©nye, oka √©s forr√°sa egy kor√°bbi ciklus.

Abban √©n sem vagyok biztos, hogy az Univerzumban megnyilv√°nul√≥ energia forr√°sa a Hajdukovic √°ltal felt√©telezett anyag-antianyag k√∂zti gravit√°ci√≥s tasz√≠t√≥ hat√°s, de m√©g mindig re√°lisabb elk√©pzel√©snek tartom az ilyen jellegŇĪ felt√©telez√©seket ann√°l, mikor az eg√©sz Univerzum - anyaggal energi√°val, t√©rrel idővel - a semmiből ugrik elő...

szecskavágó
2011. 08. 05. 17:05

>> Hajdukovic szerint egyszerŇĪen letesztelhető a CERN egyik mŇĪszer√©vel
>> az anyag √©s antianyag k√∂zt fell√©pő gravit√°ci√≥s tasz√≠t√≥ hat√°s, amire elm√©let√©t
>> alapozta.

E√∂tv√∂s Lor√°nd sz√°z √©vvel ezelőtti (m√©g az antianyag felfedez√©se előtti) m√©r√©seinek anal√≠zise m√°r r√©gen kiz√°rta, hogy az anyag √©s az antianyag k√∂z√∂tt gravit√°ci√≥s tasz√≠t√≥erő hasson. A k√∂z√∂ns√©ges anyagban virtu√°lisan megjelenő r√©szecske-antir√©szecske p√°rok mennyis√©ge ugyanis az anyag fajt√°j√°t√≥l f√ľgg, ez√©rt ha a k√ľl√∂nb√∂ző fajta anyagokban jelenl√©vő m√°s-m√°s mennyis√©gŇĪ antianyag tasz√≠tan√° a k√∂z√∂ns√©ges anyagot, akkor az eredő gravit√°ci√≥s vonz√°s nem lenne pontosan ar√°nyos a test t√∂meg√©vel, ugyanakkora t√∂megŇĪ, de m√°s √∂sszet√©telŇĪ testekre m√°s gravit√°ci√≥s erő hatna. Ezt pedig E√∂tv√∂s m√©r√©sei - az ehhez sz√ľks√©gesn√©l j√≥val nagyobb pontoss√°ggal - m√°r kor√°bban kiz√°rt√°k.

Teh√°t az √ļj elm√©let (egyik) alapfeltev√©se t√©ves.

dgy
Tuarego
2011. 08. 04. 21:59

Olvasom ezt a cikket:

http://index.hu/tudomany/2011/07/20/antianyagga_valtozhat_a_vilagegyetem/

Egy montenegr√≥i fizikus, Hajdukovic - aki mellesleg a CERN-ben dolgozik - egy olyan kozmol√≥giai elm√©lettel √°llt elő, miszerint az Univerzumban az anyag domin√°ns ciklusok v√°ltogatt√°k egym√°st az antianyag domin√°nsakkal. √ögy gondolja, hogy a v√©gső √∂sszeoml√°sban, amikor m√°r egyetlen fekete lyukk√° omlik √∂ssze a vil√°gegyetem √∂sszes anyaga, akkor olyan fizikai folyamatok zajlanak le, amik az anyagot antianyagg√°, ill. vice-versa az antianyagot anyagg√° alak√≠tj√°k √°t.

Az elm√©lete egyelőre m√©g el√©gg√© kidolgozatlan, de valamik√©ppen a Schwinger-effektus egy m√≥dos√≠tott verzi√≥j√°ra √©p√≠tve k√©pzeli el az anyag-antianyag √°talakul√°st.

A magam r√©sz√©ről nem is ennek az effektusnak a mŇĪk√∂dők√©pess√©g√©t, ill. ennek igazol√°s√°t vagy c√°fol√°s√°t tartom l√©nyegesnek ebben a bejelent√©sben, hanem a szerző azon - nem titkolt - t√∂rekv√©s√©t, hogy a megl√©vő ismeretekre √©s tapasztalatokra alapozva pr√≥b√°l egy elfogadhat√≥ kozmol√≥gi√°t kialak√≠tani.
Ugyanis ő sincs megel√©gedve a jelenleg legink√°bb elterjedt Kozmol√≥giai Standard Modellel, ami sokkal ink√°bb elm√©leti alapon √°ll, mint az ő modellje, hiszen olyan s√∂t√©t anyagra √©s s√∂t√©t energi√°ra alapul, ami √∂sszess√©g√©ben 95%-ban alkotja az Univerzumot, de amiről semmi konkr√©t tapasztalatunk sincs.

Ak√°r beigazol√≥dik, ak√°r nem Hajdukovic hipot√©zise, azt a t√∂rekv√©s√©t mindenk√©ppen t√°mogat√≥nak √≠t√©lem, hogy m√°r ismert anyagokb√≥l √©s jelens√©gekből pr√≥b√°ljunk elősz√∂r √∂sszerakni egy kozmol√≥gi√°t, s √ļj elemeket akkor √©p√≠ts√ľnk bele, ha m√°r k√≠s√©rletekkel, megfigyel√©sekkel megbizonyosodtunk r√≥luk.

Ezt az elvet pr√≥b√°lom k√©pviselni ezen a topikon, ennek alapj√°n fogalmaztam meg √©n is k√©ts√©geimet a Standard Kozmol√≥giai Modell egyes, puszt√°n elm√©leti alapon √°ll√≥ feltev√©s√©vel kapcsolatban (s√∂t√©t energia, gyorsul√≥ t√°gul√°s, kv√°zi semmiből előpattan√≥ univerzum stb.)

Az Occam-f√©le takar√©koss√°gi elv is azt mondja, hogy ink√°bb olyan magyar√°zatokat, elm√©leteket r√©szes√≠ts√ľnk előnyben, amikhez kevesebb bizony√≠tatlan előfelt√©telez√©sre van sz√ľks√©g. Hajdukovic is azt aj√°nlja, hogy induljunk ki az anyagb√≥l √©s az antianyagb√≥l. Ezeket m√°r ismerj√ľk. A nemr√©giben m√°r val√≥di antianyagot - nemcsak antir√©szecsk√©ket - √≠gy antihidrog√©nt is elő tudtak √°ll√≠tani a CERN-ben. Hajdukovic szerint egyszerŇĪen letesztelhető a CERN egyik mŇĪszer√©vel az anyag √©s antianyag k√∂zt fell√©pő gravit√°ci√≥s tasz√≠t√≥ hat√°s, amire elm√©let√©t alapozta.

Ezek ut√°n felvetődik a k√©rd√©s: mi√©rt van sz√ľks√©g ismeretlen antigravit√°ci√≥s jelens√©gek (s√∂t√©t energia, kozmol√≥giai √°lland√≥) felt√©telez√©s√©re, mikor van egy k√©zzelfoghat√≥ fizikai jelens√©g, ami k√©pes ilyen hat√°st produk√°lni? Amennyiben r√©szletesebben megismerj√ľk ezt a jelens√©get, akkor esetleg ebben tal√°lhatjuk meg annak a - nem s√∂t√©t - energi√°nak a forr√°s√°t, ami √©rz√©kelhetően √©s m√©rhetően √°thatja az eg√©sz Univerzumot. Ez az energia mindig is jelen van, sosem v√©sz el, hanem csak √°talakul, ciklusonk√©nt √ļj form√°ban megjelenve, lend√ľletet adva az Univerzum t√°gul√°s√°nak.

M√©g korai lenne kijelenteni, hogy az Univerzum energi√°inak forr√°sa a Hajdukovic √°ltal felt√©telezett anyag-antianyag √°talakul√°s, de sz√°momra előremutat√≥ az a t√∂rekv√©s, ami alapj√°n megl√©vő anyagok √©s jelens√©gek ismerete alapj√°n pr√≥b√°lja megmagyar√°zni a vil√°gegyetem nagy l√©pt√©kŇĪ t√∂rt√©n√©seit.


caputo72
2011. 07. 26. 18:15

http://www.origo.hu/tudomany/20110725-lhc-higgs-rabukkanhattak-az-isteni-reszecske-elso-nyomaira-a-cernben.html
Elminster
2011. 07. 26. 12:25

Higgs bozonok nincsenek, kvarkok és gluonok sincsenek.

Az anyagi vil√°got gravitonok √©s elemi elektromos t√∂lt√©sr√©szecsk√©k √©p√≠tik fel, ők n√©gyen. :))


√Āll√≠tod te, egy minden matematikai alapot n√©lk√ľl√∂ző, jin-jang-modellre alapozott hipot√©zised birtok√°ban. Csakh√°t sajnos a kijelent√©sed a vil√°got fel√©p√≠tő r√©szecsk√©kről nemhogy senki hozz√°√©rtő √°ltal nem ismert (√©s √≠gy nem is elismert), de m√°r eleve hib√°s az eg√©sz h√ľlyes√©g.

Astrojan! Akkor hirdesd a szem√©lyes elk√©pzel√©sedet, HA MEG TUDTAD GYŇźZNI A HELYESS√ČG√ČRŇźL A FIZIKUSOKAT! √Čs hogy miből der√ľl ki, hogy komolyan veszik a fizikusok az agymen√©sedet? Mondjuk abb√≥l, ha az LHC-ban k√≠s√©rleteket v√©geznek el az agymen√©sed j√≥slatait ellenőrizni. Csin√°lnak ilyen k√≠s√©rleteket? Nem? Van b√°rmi ellenőrizhető j√≥slata az agymen√©sednek? Nincs?!?!?
Akkor meg mi√©rt itt vagy, √©s mi√©rt nem a matematikai modelledet sz√°molod? Tudod az kell ahhoz, hogy olyan r√©szecsk√©ket √©s k√∂lcs√∂nhat√°sokat sz√°molj ki pontos √©rt√©kkel, amit majd m√©r√©ssel ellenőrizhetnek.
astrojan
2011. 07. 26. 01:07

Kac, kac, Sarokba szorult az isteni részecske..

..az egész részecskefizika össze fog omlani..
√ögy van.

Az als√≥ t√∂meghat√°rt m√°r az LHC elődje, a LEP-gyors√≠t√≥ megadta: eszerint 114 GeV-n√©l nehezebbnek kell lennie. A CERN-ben most bejelentett eredm√©nyek szerint most siker√ľlt kiz√°rni a 145-480 GeV-es tartom√°nyt is.
Higgs bozonok nincsenek, kvarkok és gluonok sincsenek.

Az anyagi vil√°got gravitonok √©s elemi elektromos t√∂lt√©sr√©szecsk√©k √©p√≠tik fel, ők n√©gyen. :))

Priv√°t Emil
2011. 05. 22. 20:40

√Čn meg azt olvastam valahol, hogy von Laue -
http://hu.wikipedia.org/wiki/Max_von_Laue
javasolta a gravitáció tenzoros leírását.

(A tenzoros le√≠r√°st azelőtt tudtommal inhomog√©n hőm√©rs√©kleti eloszl√°s√ļ t√°rgyakban fell√©pő mechanikai fesz√ľlts√©gek pontr√≥l-pontra le√≠r√°s√°ra haszn√°lt√°k)
cyprian
2011. 05. 22. 18:37

Olvastam valahol, hogy Grossmann Marcell azonk√≠v√ľl, hogy Einstein legjobb bar√°tja volt, a z√ľrichi egyetemen t√∂bbek k√∂z√∂tt a Riemann-geometri√°ra szakosodott. √ögyhogy Grosmann seg√≠t√©se l√©nyegesen t√∂bb lehetett, mint amit tudunk r√≥la.
Priv√°t Emil
2011. 05. 22. 14:39

Köszönöm válaszod az idézettel.

Jelzem, a 70-es √©vekben tudtam meg K√°rolyh√°zy Frigyes professzor √ļr egyik tudom√°nyos ismeretterjesztő előad√°s√°n, hogy n√©h√°nyan kezdem√©nyezt√©k az "elektrom√°gneses t√©r" megnevez√©s felv√°lt√°s√°ra az "elektrom√°gneses mező" bevezet√©s√©t a hazai k√∂zoktat√°sban - sz√°nd√©kosan √©rintetlen√ľl hagyva azonban a "gravit√°ci√≥s t√©r" megnevez√©st.

Ennek ok√°t csak j√≥val k√©sőbb tudtam meg, www.hix.hu
D√°vid Gyula 2001-08-09-√©n - Ter, anyag, mezo, historia... c√≠mŇĪ, a "Tudomany" rovatban megjelent cikk√©ből.

Ebből egy r√©szlet: * Nem letezik tehat egy "gravitacios mezonek" nevezheto folytonos anyagi rendszer, aminek energia- es impulzussurusege, valamint egyeb fizikai jellemzoi lennenek, ...*
Elminster
2011. 05. 22. 08:28

"Egy√©bk√©nt Einsteint eleve az a sz√°nd√©k hajtotta, hogy ugyanolyan mezőelm√©letet dolgozzon ki a gravit√°ci√≥ra, mint amilyet Maxwell kidolgozott az elektrom√°gneses k√∂lcs√∂nhat√°sra."

Honnan tudud, hogy az a szándék hajtotta?


Tessék:
A gravit√°ci√≥ mezőelm√©lete

Mivel Einstein an√©lk√ľl fogalmazta meg fizikai alapelv√©t, hogy Riemannr√≥l tudott volna, nem rendelkezett azzal a matematikai nyelvvel vagy j√°rtass√°ggal, amelynek seg√≠ts√©g√©vel azt az elvet kifejezhette volna. 1912-től 1915-ig h√°rom hossz√ļ, zaklatott √©vet t√∂lt√∂tt el azzal, hogy k√©ts√©gbeesetten kutatott olyan matematikai eszk√∂z ut√°n, amely el√©gg√© erőteljes lenne elve kifejez√©s√©hez. Einstein k√©ts√©gbeesett levelet √≠rt k√∂zeli bar√°tj√°nak, a matematikus Marcel Grossmannak, esdekelve: "Grossman, seg√≠tened kell nekem, k√ľl√∂nben megőr√ľl√∂k!"
Einstein k√©sőbb felid√©zte, hogy Grossman "√°tvizsg√°lta a szakirodalmat, √©s csakhamar felfedezte, hogy a matematikai probl√©m√°t m√°r megoldotta Riemann, Ricci √©s Levi-Civita‚Ķ Ezek k√∂z√ľl Riemann eredm√©nye volt a legnagyobb." Legnagyobb megd√∂bben√©s√©re Einstein √ļgy tal√°lta, hogy Riemann √ľnnepelt 1854-es előad√°sa jelentette a kulcsot a probl√©m√°hoz. √Čszrevette, hogy Riemann munk√°j√°nak teljes t√∂rzsanyag√°t be tudja √©p√≠teni elve megformul√°z√°s√°ba. Riemann nagy munk√°ja szinte sorr√≥l sorra megtal√°lta igazi hely√©t Einstein alapelv√©ben. Einstein erre a munk√°ra volt a legb√ľszk√©bb, m√©g ink√°bb, mint √ľnnepelt √∂sszef√ľgg√©s√©re, az E = mc¬≤ egyenletre. Riemann h√≠res, 1854-es előad√°s√°nak fizikai √ļjrafogalmaz√°s√°t ma m√°r √°ltal√°nos relativit√°selm√©letnek h√≠vjuk, √©s Einstein mezőegyenletei a tudom√°nyt√∂rt√©net legm√©lyebb eszm√©inek sor√°ba emelkedtek.
Id√©zz√ľk fel, hogy Riemann legnagyobb szerepe abban volt, hogy bevezette a metrikus tenzor fogalm√°t, egy olyan mező√©t, amely minden pontban defini√°lt. A metrikus tenzor nem egyetlen sz√°mot jelent. A mező minden pontj√°hoz egy t√≠z sz√°mb√≥l √°ll√≥ adatsor tartozik. Einstein strat√©gi√°ja az volt, hogy Maxwellt k√∂veti, √©s le√≠rja a gravit√°ci√≥ mezőelm√©let√©t. Kutat√°s√°nak c√©lj√°t, vagyis azt, hogy egy mezővel √≠rja le a gravit√°ci√≥t, gyakorlatilag megtal√°lta Riemann előad√°s√°nak első oldal√°n. T√©ny, hogy Riemann metrikus tenzora pontosan egy Faraday-mező volt a gravit√°ci√≥ra.
Ha Einstein egyenleteit teljesen Riemann metrikus tenzor√°nak seg√≠ts√©g√©vel fejezz√ľk ki, olyan eleg√°ns alakot kapunk, ami azelőtt a fizik√°ban soha nem volt tapasztalhat√≥.
(Michio Kaku: Hipertér)


Többet viszont nem idézek neked, menj el a könyvtárba és olvasd el magad.
Priv√°t Emil
2011. 05. 22. 01:38

"Egy√©bk√©nt Einsteint eleve az a sz√°nd√©k hajtotta, hogy ugyanolyan mezőelm√©letet dolgozzon ki a gravit√°ci√≥ra, mint amilyet Maxwell kidolgozott az elektrom√°gneses k√∂lcs√∂nhat√°sra."

Honnan tudud, hogy az a szándék hajtotta?
Kérlek írd meg!

Rem√©lem menni fog. √Čn drukkolok neked!
Priv√°t Emil
2011. 05. 22. 01:24

"Az √°ltal√°nos relativit√°selm√©let bizony mezőelm√©let. Angolul field theory."

Jaj, ne angolokra hivatkozz! Náluk egy csomó szó egészen mást jelent, mint amit te gondolsz. Nézd csak meg, hogy mit jelent pl. a get, vagy a clip náluk.

Tov√°bb√° tudd meg, hogy a sokan l√©vő angolul tud√≥k nem vett√©k √©szre Einstein k√∂nyv√©ben azt a sajt√≥hib√°t, amit egy t√∂r√∂k fizikus vett benne √©szre.
előző 65/430. oldal 61 62 63 64 65 66 67 68 69 k√∂vetkező Ugr√°s a(z) oldalra

Free Web Hosting