[origo] c√≠mlap h√≠rek levelez√©s internet előfizet√©s [OK.hu]


T√ĖRT√ČNHETETT-E M√ĀSK√ČNT A VIL√ĀGEGYETEM SZ√úLET√ČSE?

előző 321/430. oldal 318 319 320 321 322 323 324 k√∂vetkező Ugr√°s a(z) oldalra
tkoz
2010. 07. 28. 17:43

bnum2
2010. 07. 23. 20:22

Egy fizikus √ļgy nyilatkozott, hogy a Nagy Bumm param√©terei sok tizedes jegyre be vannak lőve, mert ha elt√©rn√©nek, akkor m√°sk√©pp alakult volna az univerzum m√ļltja, vagy m√°sk√©pp alakul a j√∂vője.

Ha ez (proton nagyság) nem változtat lényeges dolgot, akkor a fenti kijelentés mindenképpen hibás.
Elminster
2010. 07. 23. 19:31

Nagyjából leírták már a véleményemet:
Az elmélet matematikai összegzés, elég 1 mérés és összeomlik, akkor uj elmélet keletkezik. Csak jó-e a mérés? Sokszor rossz sajnos.

A r√©szecsk√©k b√°rmilyen "m√©rete" k√∂lcs√∂nhat√°s f√ľggő.


Egy dolgot tenn√©k m√©g hozz√°. Lehet, hogy a Standard Modellben (ami, ismerj√ľk el, egy irt√≥ bonyolult matematikai modell) van sz√°mos olyan "kerek√≠t√©s" √©s "elhanyagol√°s", ami adott esetben nem volt szerencs√©s √∂tlet, de mivel a hat√°suk √©ppen √ļgy egyenl√≠tőd√∂tt ki, hogy a v√©geredm√©ny hibahat√°ron bel√ľl megegyezett a kor√°bban ismert "proton-m√©retnek", ez√©rt senki nem vette √©szre a dolgot eddig.
Most majd kijav√≠tj√°k. De ne v√°rjon senki semmi f√∂ldcsuszaml√°s-szerŇĪ √ļj fizik√°t, ugyanis az eddigi modell is k√∂zel 100%-ban pontos volt a megfigyelt val√≥s√°gra. Majd az ar√°nyok ide-oda cs√ļsznak, esetleg v√°ltoztatni kell kicsit n√©h√°ny olyan spekulat√≠v alkalmaz√°son, mint a Nagy Bumm kozmol√≥gi√°ja, de p√©ld√°ul a r√©szecsk√©k h√°rom csal√°dja nincs vesz√©lyben emiatt.
tkoz
2010. 07. 23. 19:27

Tehát idézek:

"Szingularit√°s a t√©ridőben


A 2.3. √°bra azt mutatja, hogy b√°rmilyen geometri√°j√ļ is belsőleg, mindegyik Friedmannmodellre igaz, hogy a ‚Ü' 0, ha t ‚Ü' 0. Ahogy ezen pont fel√© tartunk, a Hubble-√°lland√≥ egyre n√∂vekszik, √©s a szingularit√°sban v√©gtelenn√© v√°lik. L√°that√≥, hogy ebben az időszakban heves aktivit√°s zajlik, ez√©rt is nevezz√ľk ezt Big Bang-nek, vagy ősrobban√°snak. (Ezt a nevet Sir Fred Hoyle adta a standard t√°gul√≥ modellnek az 1940-es √©vekben egy konferenci√°n, amikor a fent le√≠rtakat valaki ecsetelte előtte. Hoyle felki√°ltott: "So, was there a big bang?", √©s a n√©v a modellen ragadt.)

Matematikai szempontb√≥l az a=0 t√©ridő-szingularit√°st jelent. Ha kisz√°moljuk az Rikl m tenzor komponenseit √©s invari√°nsokat (R, RikRik, stb.) k√©pez√ľnk, azok diverg√°lnak, ebből k√∂vetkezik, hogy a t√©ridő geometri√°j√°r√≥l a szingularit√°sban √©rtelmetlen besz√©lni. Mivel az Einstein-egyenletek nem mŇĪk√∂dnek olyan t√©ridőben, ahol szingularit√°s van, ez√©rt ez a szingularit√°s a modell √©rv√©nyess√©gi korl√°tainak √°tl√©p√©s√©re is figyelmeztethet. (A t√©regyenletek haszn√°lat√°nak sz√ľks√©ges felt√©tele a folytonoss√°g, differenci√°lhat√≥s√°g stb, √©s ezek szingularit√°sban s√©r√ľlnek. N√©mely fizikus azonban nem veti el a modell ezen szingularit√°st tartalmaz√≥ hat√°reset√©t sem, azaz √©rv√©nyesnek ismeri el (Landau-Lifsc: Elm√©leti Fizika II.).)

Teh√°t az Univerzum t√∂rt√©net√©nek l√©tezik kezdőpontja, ami előtt nincs √©rtelme Univerzumr√≥l besz√©lni, vagy amely időpont el√© nem lehet visszamenni az időben. V√°lasszuk a szingularit√°s időpontj√°t a t=0 pontnak, ahogy azt az √°br√°kon m√°r tett√ľk is.

Ennek a k√∂vetkező a megindokl√°sa. Az Univerzum geometri√°j√°t jellemző gik metrikus tenzor a t = 0 időpont előtt olyan metrik√°t hat√°roz meg, mely fizikailag √©rtelmetlen. Ebből az k√∂vetkezik, hogy fizikailag √©rtelmetlen a metrik√°t analitikusan folytatni a szingularit√°son t√ļl.

Elmondhatjuk teh√°t, hogy csak akkor kapunk szingularit√°st megold√°sul, ha feltessz√ľk, hogy az Univerzum homog√©n √©s izotrop, tov√°bb√° le√≠rhat√≥ a gravit√°ci√≥ einsteini elm√©let√©vel, √©s az energia megmarad. Ilyen felt√©telekkel teh√°t azt kapjuk, hogy v√©ges idővel ezelőtt az Univerzum b√°rmely jellemző m√©rete 0-hoz, az u energiasŇĪrŇĪs√©g (u = E/V) pedig v√©gtelenhez tart. Ez az ősrobban√°s elm√©lete.

Mivel a n√©v kiss√© f√©lrevezető ‚ą' mindj√°rt l√°tni fogjuk ‚ą', ez√©rt szok√°s erre a modellre a standard modell elnevez√©st is haszn√°lni.
Az ősrobban√°s elm√©let√©vel kapcsolatban t√∂bb hib√°s elk√©pzel√©s √©l a k√∂ztudatban, k√∂sz√∂nhetően a hib√°s ismeretterjesztő modelleknek. Ezek k√∂z√ľl vesz√ľnk r√∂viden sorra n√©h√°nyat, a teljess√©g ig√©nye n√©lk√ľl.

Az ősrobban√°s nem val√≥di robban√°s. Az Univerzum nagyl√©pt√©kŇĪ sk√°l√°n homog√©n √©s izotrop, nyoma sincs benne egy ,,k√∂z√©ppontnak'', ahonnan a felt√©telezett robban√°s elindulhatott volna. Azt mondhatjuk az ősrobban√°s, mint k√©p helyett, hogy kor√°bban a galaxisok k√∂zelebb voltak hozz√°nk, mint jelenleg, √©s nem l√°thattunk volna olyan messze, mint jelenleg, azaz a horizont ‚ą' melyet egy g√∂mbh√©jk√©nt k√©pzel√ľnk el, k√∂zep√©ben magunkkal ‚ą' sugara kisebb volt. Ha egyre tov√°bb megy√ľnk visszafele az időben, a horizont egyre kisebb lesz. Ennyit tudunk csak mondani ‚ą' tov√°bbra is √°ll√≠tva persze, hogy a l√°tszat ellen√©re nem mi vagyunk a t√°gul√°s val√≥di k√∂z√©ppontja.
Az ősrobban√°s nem robbant bele egy m√°r megl√©vő t√©rbe. Minden robban√°st √ļgy k√©pzel√ľnk el, mint egy kit√°gul√≥ g√∂mb√∂t, mely egy m√°r megl√©vő t√©rbe t√°gul bele. Az Univerzum eset√©n ez nem igaz, hiszen az Univerzum tartalmazza a teret, rajta k√≠v√ľl nem lehet t√©r, mert annak is az Univerzumhoz kellene tartoznia.
Az ősrobban√°s kifejez√©s ez√©rt tulajdonk√©ppen hib√°s. Csak annyit √°ll√≠thatunk biztosan, hogy időben visszafele menve b√°rmely t√°vols√°g cs√∂kken."


bnum2
2010. 07. 23. 19:13

A 2180-al kapcsolatban kíváncsian várnám a véleményed!
Elminster
2010. 07. 23. 18:43

Minden elk√©pzelhető, de az√©rt a megfigyel√©sek eredm√©nyei legyenek az elsők, √©s csak ut√°na j√∂het a fant√°zia.

Van az √©rvel√©sedben egy hiba, amit szerintem az √°ltal√°nos relativit√°selm√©let k√∂vetkezm√©nyeinek hi√°nyos ismeret√©ből sz√°rmazik.
Az √°ltal√°nos relativit√°selm√©let Einstein-f√©le mezőegyenletei val√≥j√°ban nemline√°ris parci√°lis differenci√°legyenletek. √Čs mit ilyenek, el√©g neh√©z pontosan megoldani. T√∂bb f√ľggetlen egzakt megold√°s sz√ľletett, de csak kettő rendelkezik fizikai tartalommal:
1. Schwarzschild-megold√°s (fekete lyuk)
2. Friedmann-megold√°s (univerzum)

A kettő megold√°s teljesen f√ľggetlen egym√°st√≥l, m√°sok a kiindul√°si param√©terek √©s m√°sok a v√©geredm√©nyek is. Persze mindkettőben van szingularit√°s, de ezt sem szabad √∂sszekeverni. A k√ľl√∂nb√∂zős√©get legegyszerŇĪbben √ļgy √≠rhatjuk le, hogy a Schwarzschild-megold√°s eset√©ben "szingularit√°s minden időben" a Friedmann-megold√°s eset√©ben "szingularit√°s minden t√©rben" a v√©geredm√©ny.

Teh√°t annak ellen√©re nem h√ļzhat√≥k r√° a fekete lyuk tulajdons√°gai a Nagy Bummra, hogy ugyanabb√≥l az elm√©letből lett levezetve. Ugyanis nem ugyanaz a szingularit√°s a kettő.
tkoz
2010. 07. 23. 17:33

A szingularit√°st k√∂r√ľlvevő t√©rr√©szben a gravit√°ci√≥ olyan erős, hogy onnan sem anyag, sem f√©ny nem szabadulhat ki. E g√∂mb alak√ļ t√©rr√©sz hat√°rfel√ľlete az esem√©nyhorizont, sugara az √ļn. Schwarzschild-sug√°r. Az esem√©nyhorizonton bel√ľlre ker√ľlő anyag vagy sug√°rz√°s belezuhan a szingularit√°sba

Teh√°t itt is ilyesmiről lehet sz√≥ nem tud √°thatolni a m√°gnesee√©g, ez 1 m√©retet ad.
A tov√°bbiakban teh√°t ha m√°r anyag √°raml√°s nincs a fekete LYUKba, vagy a fekete lyukb√≥l az 1 szingularuit√°s, √©s ilyanből keletkezett a vil√°gegyetem. Ez nem jelenti azt hogy a semmiből. Teh√°t az a probl√©ma itt hogy 1 ilyen szingularit√°sra nem √©rtelmezhető t√©ridő. De mikor m√©g anyag √°ramlik ki belőle ak√°r Hold sug√°r nagys√°g√ļ Schwarzschild sugara is lehet... ilyen m√≥don elk√©pzelhető egy ciklikus vil√°gmodell is a jelenlegi ismeretekkel egybehangz√≥an.
hanjó
2010. 07. 21. 17:29

Nincs kiz√°rva.
Van-e egy atomnak meghatározott mérete?
bnum2
2010. 07. 21. 17:04

Akkor az elektron sz√°m√°ra is l√©tezik egy proton √°tm√©rő, a m√ľon sz√°m√°ra egy m√°sik.
Egy m√°sik proton sz√°m√°ra, ami egy m√©g nagyobb √≠vben ker√ľli a k√∂z√©ppontot m√©g nagyobb a m√©ret.
hanjó
2010. 07. 21. 15:18

A r√©szecsk√©k b√°rmilyen "m√©rete" k√∂lcs√∂nhat√°s f√ľggő.
bnum2
2010. 07. 21. 08:12

Am√ļgy vszn nem a proton t√©nyleges m√©ret√©t √©szlelik, hanem az erőter√©nek az elhelyezked√©s√©t. Az meg nem lehet azonos az elektron √©s a m√ľon eset√©n.

Mintha egy m√°gnes m√©ret√©t az erőter√©ben mozgatott m√°sik m√°gnessel pr√≥b√°ln√°nk megm√©rni.

Ami biztos, a valóságos mérete az észlelt alatt van.
tkoz
2010. 07. 14. 15:32

Mindenképp a kisérleti fizika, hiva vagyok. Az elmélet matematikai összegzés,
elég 1 mérés és összeomlik, akkor uj elmélet keletkezik. Csak jó-e a mérés?
Sokszor rossz sajnos. Egyébként a svájci gyorsitóban megvalósult kisérlet feldolgozására vagyok nagyon kiváncsi, eddig hiába.
tkoz
2010. 07. 13. 18:01

Kacsa is létezik, ezért várok a vélaményemmel.
bnum2
2010. 07. 13. 17:55

Nekem akkor is szokott véleményem lenni, ha nem mondják meg, hogy mi legyen az. :O)
tkoz
2010. 07. 13. 17:26

Bocsánat a képletek és a szám nem másolódott át.
Csak seitséget adtam, véleményem nincs
tkoz
2010. 07. 13. 17:01

Rydberg-állandó

Jele . Az atomi sz√≠nk√©p k√©plet√©ben megjelenő √°lland√≥, az elektron √©s az atommag k√∂z√∂tti k√∂t√©si energi√°val kapcsolatos. M√°s √°lland√≥kkal az √∂sszef√ľgg√©s kapcsolja √∂ssze, ahol a v√°kuum m√°gneses permeabilit√°sa (l√°sd permeabilit√°s), √©s az elektron t√∂mege √©s t√∂lt√©se, a f√©nysebess√©g, a Planck-√°lland√≥. Sz√°mszerŇĪ √©rt√©ke . Nev√©t Johannes Robert Rydberg (1854-1919) sv√©d fizikusr√≥l kapta, aki - a hidrog√©n eset√©ben k√ľl√∂n√∂sen egyszerŇĪ - k√©pletet √°ll√≠tott fel az atomi sz√≠nk√©p√©re.

Rydberg-színkép

Valamely g√°z abszorpci√≥s spektruma az ultraibolya tartom√°nyban, √©s olyan vonalak sorozat√°b√≥l √°ll, amelyek a r√∂videbb hull√°mhosszak ir√°ny√°ban sŇĪrŇĪs√∂dve folytonos abszorpci√≥s tartom√°nny√° olvadnak √∂ssze. Az abszorpci√≥s vonalak egym√°st k√∂vető, egyre magasabb energiaszintekre t√∂rt√©nő elektron√°tmeneteknek felelnek meg. A folytonos tartom√°ny kezdete az atom vagy molekula fotoioniz√°ci√≥j√°nak felel meg, ez√©rt az ioniz√°ci√≥s potenci√°l meghat√°roz√°s√°ra alkalmas.

Előző
bnum2
2010. 07. 13. 16:48

http://www.geographic.hu/index.php?act=napi&id=15270

"Kisebb protonok - √ļj fizikai t√∂rv√©nyek?" c√≠mmel egy cikk a www.geographic.hu-n.

A l√©gv√°r inog √©s nyikorog. Mindenk√©ppen meg k√©ne √©rteni, hogy a v√©gleges kijelent√©sekben legy√ľnk szer√©nyebbek.
B√°rmilyen sz√©p egy egyenlet, nem biztos, hogy az egyenlő a val√≥s√°ggal, ami a jelenlegi hozz√°√°ll√°ssal el is felejthető.

"az √ļj m√©ret pontoss√°ga, az azt jelentheti, hogy a r√©szecskefizika alapsz√°m√≠t√°saiban jelentős t√©ved√©sek vannak."

"A kisebb protonm√©ret miatt elk√©pzelhető, hogy az √ļn. Rydberg-√°lland√≥t is rosszul sz√°molt√°k. Ez a sz√°m kulcsfontoss√°g√ļ mutat√≥sz√°m a sz√≠nk√©pelemz√©s t√°rgy√°ban. "

Egy dolog bizonyítottan gyorsulva tágul, a hiba hatása.

"Az elk√∂vetkező hetekben a vil√°g minden t√°j√°n fizikusok vizsg√°lj√°k majd mindenre kiterjedően az √ļj kutat√°si eredm√©nyeket, √©s komplex sz√°m√≠t√°sokat v√©geznek, hogy megbizonyosodhassanak annak hib√°tlans√°g√°r√≥l."

Ez nagyon helyes. Eddig vajon miért fogadtak(-nak) el tekintélyelvi alapon bármit?

"Ha nem tal√°lnak benne hib√°t, a tud√≥sok √ļjra elkezdhetik fel√©p√≠teni a Standard Modellt."

Mi√©rt? √Ėsszeomlott?
Elminster
2010. 07. 06. 12:38

Nem l√°tom √©rtelm√©t, hogy soosmik zakkant be√≠r√°sain vit√°t nyissunk. De az√©rt tiszt√°zzuk. Kedvenc őr√ľlt√ľnk ezt √≠rta (te ugyanis nem az eg√©sz mondatot id√©zted):
Se tud√°sod, se √©rz√©ked nincs a fizik√°hoz, ez√©rt nem tudod, hogy hőcsere n√©lk√ľli t√°gul√°sn√°l, nincs hőm√©rs√©klet cs√∂kken√©s.


Ez hib√°s.
Az adiabatikus v√°ltoz√°sn√°l nincs hőcsere √©s m√©gis van hőm√©rs√©kletv√°ltoz√°s.
Az k√ľl√∂n zavar√≥ t√©nyező persze, hogy soosmik annyira nincs k√©pben fizikailag, hogy a k√∂vetkező mondataiban m√°r az adiabatikus t√°gul√°st is megeml√≠tette, b√°r rejt√©ly, hogy a zavaros fej√©ben a dolgok pontosan milyen √∂sszef√ľgg√©s szerint passzolnak √∂ssze.
soosmik
2010. 07. 06. 09:24

√Ėk√∂rke, holvan az entr√≥pia √©rt√©kv√°ltoz√°s?
astrojan
2010. 07. 06. 01:13

soosmik: ..hőcsere n√©lk√ľli t√°gul√°sn√°l..
Elminster: Adiabatikus t√°gul√°s amihez hőcsere kell?
Elminster, szövegértési problémákkal fordulj bizalommal logopédusodhoz..

soosmik, soosmik, ennek ellen√©re vesztett√©l, mert az adiabatikus √°llapotv√°ltoz√°sokn√°l (ahol nincs k√ľlső hőcsere) sajnos VAN belső hőm√©rs√©kletv√°ltoz√°s, csak ezt Elminster neked m√°r fel sem √≠rta, tudod: a TV-nk = √°lland√≥an elromlik.. Ezt m√©g rem√©lem √©rted.. :)

előző 321/430. oldal 318 319 320 321 322 323 324 k√∂vetkező Ugr√°s a(z) oldalra

Free Web Hosting