[origo] c√≠mlap h√≠rek levelez√©s internet előfizet√©s [OK.hu]


T√ĖRT√ČNHETETT-E M√ĀSK√ČNT A VIL√ĀGEGYETEM SZ√úLET√ČSE?

előző 322/430. oldal 319 320 321 322 323 324 325 k√∂vetkező Ugr√°s a(z) oldalra
Elminster
2010. 07. 05. 23:00

SZ√ĀNALMAS BOHÓC, hallott√°l m√°r a fizik√°r√≥l?
soosmik
2010. 07. 05. 22:05

N√ČV √ČS ARCN√ČLK√úLI H√úLYE SEGGFEJ. hallott√°l m√°r hŇĪtővizről?
Elminster
2010. 07. 05. 09:00

Se tud√°sod, se √©rz√©ked nincs a fizik√°hoz, ez√©rt nem tudod, hogy hőcsere n√©lk√ľli t√°gul√°sn√°l, nincs hőm√©rs√©klet cs√∂kken√©s.
Tanuld meg a termodinamika t√∂rv√©nyeit ezen bel√ľl az adiabatikus t√°gul√°st, ami az ősrobban√°s elm√©let√©nek legjobb c√°folata. T√°gul√°sn√°l anyag csak akkor hŇĪlhet, ha van a t√©rben anyag, ami a hőt √°tveszi.


Soosmik, soosmik, nagyon rosszul veszi ki mag√°t, ha a mocskossz√°j√ļ pocskondi√°z√°st tanulatlan ostobas√°ggal √∂tv√∂zve sz√≥lal meg valaki ezen a f√≥rumon (vagy b√°rhol).
Olyan m√©rt√©kŇĪ ismeret deficited van fizik√°b√≥l, hogy m√©g egy √°ltal√°nos iskol√°s is k√∂rber√∂h√∂g, bazzeg! Adiabatikus t√°gul√°s amihez hőcsere kell? Tudod te, hogy miről zagyv√°lsz? Tiszt√°ban vagy egy√°ltal√°n valamivel, vagy csak "bolond lukb√≥l, bolond sz√©l f√ļj" alapon a netre √∂nt√∂d a zakkant agyad őr√ľlet√©t?

Tanulj egy kicsit! Adiabatikus √°llapotv√°ltoz√°s defin√≠ci√≥ja a wikip√©di√°r√≥l (a kiemel√©s tőlem):

Adiabatikus √°llapotv√°ltoz√°s

Adiabatikus √°llapotv√°ltoz√°s akkor k√∂vetkezik be, ha a k√∂zeg √©s k√∂rnyezete k√∂z√∂tt nem lehets√©ges hő√°raml√°s: a k√∂zeg k√∂rnyezete fel√© hőszigetelt. Amennyiben ide√°lis g√°zokr√≥l van sz√≥, melyeknek nincs belső s√ļrl√≥d√°sa, √ļgy a folyamat egyben izentr√≥pikus is, vagyis olyan, melynek sor√°n a g√°z entr√≥pi√°ja nem v√°ltozik. A nyom√°s, fajt√©rfogat √©s hőm√©rs√©klet k√∂z√∂tt az √°llapotv√°ltoz√°s kezdő √©s v√©g√°llapota k√∂z√∂tt a k√∂vetkező √∂sszef√ľgg√©sek √≠rhat√≥k fel:


A k√©pletekkel m√°r nem f√°rasztalak, hiszen l√°that√≥an az alapelvet sem siker√ľlt eddig elsaj√°t√≠tanod.

Soosmik! Sz√°nalmas egy tudatlan boh√≥c vagy te, de ennek ellen√©re a te pof√°d a legnagyobb, amikor val√≥di ismeretekkel rendelkező n√°lad sz√°zszor t√°j√©kozottabb embereket kell mocskolni.

SOOSMIK, H√úLYE VAGY!
soosmik
2010. 07. 04. 00:23

A Planck hossz, idő, csak mese, ahogy a f√©ny kvantumos elm√©lete is.
soosmik
2010. 07. 04. 00:19


2138A.

Igen, vala az agyadban a s√∂t√©ts√©g, ez a dajkamese a h√ľlye gyerekeknek. Amit le√≠rt√°l az egy h√ľlye elm√©let, de nem v√°lasz arra, hogy miből keletkezett az anyag , √©s amiből az anyag keletkezett, az miből keletkezett?
Ne j√°rasd le magad azzal, hogy √ļgy teszel, mintha nem √©rten√©d a k√©rd√©s l√©nyeg√©t. √Črtelmetlen√ľl, logik√°tlanul √≠rod, hogy lehŇĪlt az Univerzum. Se tud√°sod, se √©rz√©ked nincs a fizik√°hoz, ez√©rt nem tudod, hogy hőcsere n√©lk√ľli t√°gul√°sn√°l, nincs hőm√©rs√©klet cs√∂kken√©s.
Tanuld meg a termodinamika t√∂rv√©nyeit ezen bel√ľl az adiabatikus t√°gul√°st, ami az ősrobban√°s elm√©let√©nek legjobb c√°folata. T√°gul√°sn√°l anyag csak akkor hŇĪlhet, ha van a t√©rben anyag, ami a hőt √°tveszi. Hogy ker√ľlt a t√°gul√°s ter√©be anyag, amikor minden anyag a szingul√°ris pontban volt. Azok a magfizikusok, akik erre nem gondoltak, √©s b√≥logat√≥ J√°nosk√©nt elfogadt√°k a h√ľlye pap, √©s a h√ľlye orosz meteorol√≥gus elm√©let√©t, mind seggfejek, legyen b√°rmilyen magas tudom√°nyos cafrangjuk.
A klimaxt√≥l ellehet h√ľly√ľlni, de nem k√∂telező.
Le√≠rtad az elm√©let√©t a hidrog√©natom keletkez√©s√©nek, amit igazolni nem lehet, az eg√©sz egy h√ľlye fant√°zia sz√ľlem√©nye. Miből keletkezett a kvark, √©s amiből a kvark keletkezett, az miből keletkezett. EgyszerŇĪ azt √°ll√≠tani, hogy van egy legkisebb anyag, amiből a nagyobb t√∂megek keletkeznek, szerintem ez marhas√°g, mert a szubatomi vil√°gban is kell t√∂bb olyan anyagnak lenni, ami egym√°st√≥l elt√©rő tulajdons√°g√ļ. A mai napig nem ismert a m√°gneses, √©s elektromos terekben √°raml√≥ anyag, √©s nem ismerik a gravit√°ci√≥ mŇĪk√∂d√©s√©t, pedig az anyaga m√°r ismert, csak a balfaszok nem tudj√°k, mert ez is k√©t elemi r√©szecske, ahogy a f√©ny is.
Amit a szubatomi vil√°gr√≥l √≠rsz, nem m√°s, mint √©rtelmetlen papag√°jrik√°csol√°s, amit a gyengetud√°s√ļ oktat√≥dt√≥l hallott√°l.
T√°gul√≥ vil√°g? Te szerencs√©tlen hol a bizony√≠t√©k? Szerkessz k√∂rből hatsz√∂get, egyre nagyobb m√©retben √©s l√°thatod a line√°ris t√°gul√°s t√∂rv√©ny√©t, ami a csillagok vil√°g√°ban feltŇĪnő jelens√©g lenne. Ennek nyoma sincs, aki ebben hisz az t√©bolyultagy√ļ elmebeteg √°llat. Az Ňįrteleszk√≥p felv√©telei ennek az ellenkezőj√©t bizony√≠tj√°k. A vil√°gegyetem v√©gtelen, homog√©n, √©s izotrop, mi oka lenne a t√°gul√°snak, amikor nincs anyagmentes ter√ľlet.
A titok a v√∂r√∂seltol√≥d√°s val√≥di magyar√°zat√°ban van, amit a h√ľly√©k nem √©rtenek.
A megoldás Newton törvényeinek megértésében és elfogadásában van.
bnum2
2010. 07. 03. 21:56

Ha fizikailag nem k√©pzelhető el kisebb t√°vols√°g mint a Planck-hossz, akkor van.
bnum2
2010. 07. 03. 21:53

ami a szavannai makroszk√≥pikus testek k√∂z√∂tt evol√ļci√≥san hasznos volt, m√©gha nem is fedi t√∂k√©letesen a val√≥s√°got


OK, legyen.
Már csak azt kéne eldöntened, hogy az univerzum mikroszkópikus, vagy makroszkópikus testnek számít.

√Čn makroszk√≥pikusnak saccolom. :O)
Akkor a szavannai szemlélet nem téved?
Priv√°t Emil
2010. 07. 03. 18:54

"szerintem nem v√©gtelen sŇĪrŇĪs√©gŇĪre esik √∂ssze az univerzum, hanem egy nagyon kicsi, de v√©ges t√©rfogatra,"

Van ennek tudományos alapja, vagy ez egy ideológia?
Priv√°t Emil
2010. 07. 03. 18:44

"A semmiből előugr√°s t√©veszm√©től nem kell f√©lnetek j√≥ lesz ha elolvasod a lexikonban, anyag nem v√©sz el csak √°talakul.. Egy elm√©let ami oda vezet, hogy anyag előugrik a semmiből, az a legf√©nyesebb bizony√≠t√©ka a kudarc√°nak.. Csak fizikus tal√°lhat ki ilyen marhas√°got."

Astrojan te egy rohad√©k dezinform√°tor vagy, √°m hi√°ba pr√≥b√°lkozol m√°sok f√©lrevezet√©s√©vel. A fizikusok ugyanis nem √°ll√≠tj√°k, hogy semmiből keletkezett a vil√°g. Ezt te csak k√©pzelted faszfej.

Elminster
2010. 07. 03. 12:48

Ezek a r√©szecsk√©k matematikai egyenletek..teh√°t Platon filoz√≥fi√°ja v√°lt igazz√°. Az hogy szavannai agy√ļaknak ezt ugy √°br√°zolj√°k, hogy itt is van meg ott is..mell√©kes nem a l√©nyeg.


Eleve onn√©t indul a f√©lre√©rt√©s, hogy a k√∂znapi √©rtelemben vett hat√°rozott "ott van" meg√°llap√≠t√°s t√©ves a kvantummechanika t√ľkr√©ben. Csak az√©rt tudunk dolgokra r√°b√∂kni √©s kategorikusan kijelenteni, hogy "ott vannak", mert m√©ret√ľk olyan m√©rt√©kben meghaladja a kvantumbizonytalans√°got, hogy a r√©szecsk√©i poz√≠ci√≥it is √©rintő statisztikai eloszl√°sf√ľggv√©nyek √∂sszead√≥dnak, kiemelve √≠gy a "valamerre erre lehet" egyedi eloszl√°sokb√≥l az egyetlen hat√°rozott "ott van" k√∂z√∂s poz√≠ci√≥t.

De h√°t ezt m√°r egyszer megpr√≥b√°ltam elmagyar√°zni, hiszen az "ott van" k√©pzet √©ppen az egyik olyan, ami a szavannai makroszk√≥pikus testek k√∂z√∂tt evol√ļci√≥san hasznos volt, m√©gha nem is fedi t√∂k√©letesen a val√≥s√°got.
tkoz
2010. 07. 03. 12:00

Valami ilyesfélét érzek én is most a kvantummechanika alapfeltevéseiben, vagyis hogy egyszerre itt is van meg ott is van…

Rosszak a megérzéseid, optikai csalódás. Tehát olvasdd Diracot. Ezek a részecskék matematikai egyenletek..tehát Platon filozófiája vált igazzá. Az hogy
szavannai agy√ļaknak ezt ugy √°br√°zolj√°k, hogy itt is van meg ott is..mell√©kes nem a l√©nyeg.
Anna Perenna
2010. 07. 03. 05:27

√Čn igaz√°n nagyra becs√ľl√∂m Tuarego b√°tors√°g√°t, hogy elő mert rukkolni egy saj√°t elm√©lettel, de szerintem Ňź sem hasonl√≠tja saj√°t mag√°t Einsteinhez, sem nem tartja Mag√°t t√∂bbre Einsteinn√©l......
Majd ha Tuarego az Einstein-egyenletekn√©l jobban mŇĪk√∂dő egyenletekkel is előrukkol, amelyek jobban le fogj√°k √≠rni az Univerzum t√°gul√°s√°t, √©s mindazt, amit Einstein le√≠rt, akkor Tuarego is √°tveheti a Nobel-d√≠jat:))
Anna Perenna
2010. 07. 03. 05:22

Azt, hogy "az anyag előugrik A SEMMIBŇźL", NEM a fizikusok, hanem a teol√≥gusok tal√°lt√°k ki:))
A Nagy Bumm √©s a Teremt√©s k√∂z√∂tt NEM kell egyenlős√©gjelet tenni, b√°r M√≥zes Első K√∂nyve kezdődhetett volna √≠gy is, ha M√≥zes j√°rtas lett volna a r√©szecskefizik√°ban:

"Kezdetben teremtette Isten a kvark-gluon plazm√°t. √Čs vette az 1 fotonra jut√≥ elektromos t√∂lt√©st null√°nak, az 1 fotonra eső barionsz√°mot 1/1milli√°rdnak, az 1 fotonra eső leptonsz√°mot pedig kicsinek, a kezdeti hőm√©rs√©kletet a Planck-hőm√©rs√©kletnek. √Čs l√°tta Isten, hogy j√≥. √Čs keverte az őslevest alaposan, √ļgy, hogy a k√ľl√∂nb√∂ző r√©szecsk√©k eloszl√°s√°t a hőm√©rs√©kleti egyens√ļly felt√©telei hat√°rozz√°k meg. √Čs l√°tta Isten, hogy j√≥. √Čs helyezte az eg√©szet egy t√°gul√≥ Univerzumban, ahol a t√°gul√°s √ľtem√©t a benne l√©vő anyag keltette gravit√°ci√≥s t√©r hat√°rozta meg. √Čs v√°rt, am√≠g e kotyval√©kb√≥l kifőtt az Univerzum. √Čs l√°tta Isten, hogy j√≥.":))))))
Anna Perenna
2010. 07. 03. 05:10

A "v√©gtelen" sŇĪrŇĪs√©g szerintem val√≥j√°ban NEM v√©gtelen, hanem akkora, ami f√∂l√∂tt m√°r √©rtelm√©t veszti a sŇĪrŇĪs√©g fogalma, ez pedig a Planck-sŇĪrŇĪs√©g, amely a sŇĪrŇĪs√©g term√©szetes egys√©ge, √©rt√©ke:

rhop=c^5/(h-von√°s*G^2)=5*10^96 kg/m^3,

ahol:
c=fénysebesség
h-vonás=a redulákt Planck-állandó, azaz a Dirac-állandó
G=gravitációs állandó

Ekkora lehetett a "v√©gtelen" sŇĪrŇĪs√©g, amely "v√©gtelen" nyom√°ssal j√°rhatott egy√ľtt, ez pedig a Planck-nyom√°s, amelynek √©rt√©ke:

Pp=c^7/(h-von√°s*G^2)=4,633*10^113 Pa

√Čs term√©szetesen, a hőm√©rs√©klet is "v√©gtelen" volt, amely a Planck-hőm√©rs√©klet, √©rt√©ke:

Tp=négyzetgyök(h-vonás*c^5/G*k^2)=1,416*10^32 K,

ahol k=a Boltzman-állandó.

Az ilyen hőm√©rs√©kletŇĪn√©l nagyobb hőm√©rs√©kletről nincs √©rtelme besz√©lni, mert ezen a hőm√©rs√©kleten a fekete lyukak is "elp√°rolognak".

A fenti hőm√©rs√©kletről kezdhetett el hŇĪlni az Univerzum.....
hanjó
2010. 07. 03. 00:32

√Čs ha az anyagmegmarad√°s t√∂rv√©nye akkor m√©g nem l√©tezett?
):^)))
astrojan
2010. 07. 03. 00:20

K√©rlek vedd figyelembe, hogy az √°ltal√°nos relativit√°selm√©let szerint a t√©ridőnk..
Könyörgöm Elminster, a relativitáselmélet szerint. Csak ezen buta és téves elképzelés szerint. Az nem egy bizonyíték, hogy a relativitáselmélet szerint. Kérlek vedd figyelembe Elminster, hogy Tuarego szerint esetleg más a helyzet.

Szerintem meg bizonyosan m√°s a helyzet, de ezt √ļgysem veszed figyelembe. Mielőtt azonban k√©szp√©nznek veszed a t√©ridő keletkez√©s√©t nem √°rtana kis√©rleti bizony√≠t√©kokat tal√°lni a t√©ridő l√©tez√©s√©re. Vagy ez csak egy felt√©telez√©s ? A gravitont ki kell mutatni de a t√©ridőt nem ??

A semmiből előugr√°s t√©veszm√©től nem kell f√©lnetek j√≥ lesz ha elolvasod a lexikonban, anyag nem v√©sz el csak √°talakul.. Egy elm√©let ami oda vezet, hogy anyag előugrik a semmiből, az a legf√©nyesebb bizony√≠t√©ka a kudarc√°nak.. Csak fizikus tal√°lhat ki ilyen marhas√°got.

Tuarego
2010. 07. 02. 20:45

√ögy f√©lsz ettől a "semmiből előugr√°s" t√©veszm√©dtől, mint √∂rd√∂g a t√∂mj√©nf√ľsttől.


Nem f√©lek tőle, csak pont annyira tartom hamisnak, mint az isteni teremt√©s egy√©b megfogalmaz√°sait, Nagy Tervezőkre meg mindenf√©le anyagon t√ļli szellemi erőkre val√≥ hivatkoz√°st.

Hiszen m√°r nagyon r√©gen √©szrevett√©k a j√≥zanul gondolkod√≥ emberek, pl. a r√≥maiak, hogy "semmiből nem lesz semmi", vagyis csak a valamiből lehet egy m√°sik valami. √Čs szerintem ez most is √≠gy van √©y mindig is √≠gy volt √©s √≠gy is lesz. Első fokon a vil√°g l√©tez√©se a bizony√≠t√©k r√°, amit sokan hajlamosak annyira term√©szetesnek venni, hogy kifelejtik a bizony√≠t√©kok sor√°b√≥l.

K√©rlek vedd figyelembe, hogy az √°ltal√°nos relativit√°selm√©let szerint a t√©ridőnk az univerzumunkkal egy√ľtt keletkezett a Nagy Bumm pillanat√°ban.


√Čn ezt nem olvasom ki belőle. Szerintem az Einstein √©s m√°sok √°ltal fel√°ll√≠tott egyenletek mŇĪk√∂dnek √ļgy is, ha azt felt√©telezz√ľk, hogy a vil√°g mindig is l√©tezett, de √ļjra √©s √ļjra kv√°zi-szingularit√°sokba sŇĪrŇĪs√∂d√∂tt, s ciklikusan ism√©tlődve t√°gul, majd √ļjra √∂sszeesik. Nem tudom, miben c√°foln√° az √°ltrel a ciklikus vil√°gmodellnek azt a v√°ltozat√°t, amelyet √©n k√©pviselek.

Ha m√©g eml√©kszel az √©n fejteget√©seimre, akkor tudhatod, hogy szerintem nem v√©gtelen sŇĪrŇĪs√©gŇĪre esik √∂ssze az univerzum, hanem egy nagyon kicsi, de v√©ges t√©rfogatra, ami azonban el√©g ahhoz, hogy minden kor√°bbi t√∂megszerŇĪen viselkedő anyagcsom√≥ sz√©tzil√°l√≥djon, s csak energia kvantumok maradjanak, amiből √ļjraindul a m√°r ismert √∂nszerveződ√©si sor (kvark-gluon plazma, atomok ‚Ķstb.)

Ahogy itt a Csaposommal r√°gogatjuk, semmi kivetnival√≥t nem tal√°lunk mi ebben, s ugyanakkor a fizikusok k√©pleteit sem b√°ntjuk, csak a mi elm√©let√ľnkben nem kell olyan tr√ľkk√∂ket alkalmazni, hogy a v√©gtelen sŇĪrŇĪs√©geket kiejts√ľk (renorm√°ljuk), mert nincsenek v√©gtelen sŇĪrŇĪs√©gek.

Egy√©bk√©nt a magam r√©sz√©ről √∂nmag√°ban nem tartom azt az elm√©letet igazoltabbnak att√≥l, hogy matematikailag jobban al√° van t√°masztva. Szerintem a fizikai t√©nyekkel val√≥ megfeleltet√©s ettől fontosabb. Ism√©telten a geocentrikus vil√°gk√©pet tudom erre a legjobb p√©ldak√©nt felhozni, ugyanis annak a matematik√°ja hossz√ļ ideig kiv√°l√≥an funkcion√°lt, m√°r-m√°r t√°madhatatlannak tŇĪnt, holott olyan elemeket (epiciklusok) tartalmazott, amire az akkori csillag√°szok semmif√©le fizikai magyar√°zatot nem adtak - mert nincs is - a heliocentrikus modell pedig kezdetben nem volt pontos, de fizikailag m√©gis az volt helyes.

Valami ilyesfélét érzek én is most a kvantummechanika alapfeltevéseiben, vagyis hogy egyszerre itt is van meg ott is van…

Meggyőződ√©sem, hogy ezeket a dolgokat előbb-ut√≥bb meg fogj√°k √©rteni √©s magyar√°zni a fizikusok, s nem lesz sz√ľks√©g olyan kitekert magyar√°zatokra, hogy a mi szavannai agyunk nem k√©pes felfogni, hogy valami van is meg nincs is‚Ķ
A l√©tező vil√°gunk a f√©nyes bizony√≠t√©k arra, hogy ez a vil√°g igenis l√©tezik, folyamatosan l√©tezik, nincs neki m√°smilyen √°llapota, soha nem is volt. Ez nem fantazmag√≥ria, nem v√°gy√°lom, nem szavannai t√©veszme, hanem a l√©tező, k√©zzelfoghat√≥ val√≥s√°g‚Ķ

hanjó
2010. 07. 02. 11:57

Itt a reliktum sug√°rz√°s fotonjaira gondolsz-e?
(Az optikai frekvencia dupl√°z√°s (pl. KDP, ADP krist√°lyokon) felezi a fotonok sz√°m√°t.)
Elminster
2010. 07. 02. 10:24

Dehogynem, p√©ld√°ul nem kell felt√©telezni, hogy a vil√°g a semmiből előugrott, terestől, anyagost√≥l.


√ögy f√©lsz ettől a "semmiből előugr√°s" t√©veszm√©dtől, mint √∂rd√∂g a t√∂mj√©nf√ľsttől. Pedig csak t√©veszme: arra vezethető vissza, hogy egy abszol√ļt, mindenek felett √°ll√≥ √©s mindenen √°t√≠velő idődimenzi√≥ban gondolkodsz. Pedig nincs ilyen.

K√©rlek vedd figyelembe, hogy az √°ltal√°nos relativit√°selm√©let szerint a t√©ridőnk az univerzumunkkal egy√ľtt keletkezett a Nagy Bumm pillanat√°ban. √ögyhogy m√°r maga az "előtte" fogalom is √©rtelmezhetetlen az aktu√°lis j√≥l bev√°lt kozmol√≥giai modell√ľnk szerint.
EgyszerŇĪen t√∂rődj bele, hogy nem volt "előtte" a mi időfogalmunk szerint. M√°s idődimenzi√≥k pedig megtapasztalhatatlanok a sz√°munkra, √ļgyhogy j√∂het Occam atya a beretv√°j√°val, √©s akkur√°tusan lenyesegetheti a l√©nyegi modellről az √∂sszes felesleges "mi volt előtte?" sallangot. √Čs csod√°k csod√°ja! A l√©nyegi modell ugyanolyan j√≥ marad azut√°n is, hogy kiszedt√ľk belőle a tipikus, soha nem igazolhat√≥ "angyalok sz√°rnya" hipot√©ziseket.
Tuarego
2010. 07. 02. 09:03

Abba a furcsa helyzetbe ker√ľltem, hogy most nekem kell v√©denem a ciklikus modellt, miut√°n Tuarego-val √∂sszevesztem a ciklikus modell tarthatatlans√°g√°r√≥l a jelenlegi megfigyel√©seink t√ľkr√©ben.


L√°tod Elminster, m√©g a Csapos k√∂zbesz√≥l√°s√°ra is √©rdemes n√©ha odafigyelni. M√©g az is kider√ľlhet, hogy a szavannai agyak sem annyira korl√°toltak‚Ķ


Ha √ļgysem vizsg√°lhatjuk, akkor ugyanolyan j√≥ a modell az előző ciklus felt√©telez√©se n√©lk√ľl is, mintha a lelkib√©k√©nk megnyugtat√°s√°ra v√©gtelen sz√°m√ļ megelőző ciklust felt√©telez√ľnk. Akkor meg minek felt√©telez√ľnk ilyet? Semmin nem v√°ltoztat.


Dehogynem, p√©ld√°ul nem kell felt√©telezni, hogy a vil√°g a semmiből előugrott, terestől, anyagost√≥l.

Mert ha ciklikus, akkor a mostani ciklusnak van előzm√©nye: az előző ciklus.
Az√©rt mert k√∂zben volt egy nagy √∂sszesŇĪrŇĪs√∂d√©s, az√©rt az univerzum nem tŇĪnt el √©s nem is keletkezett. √Čs hidd el, hogy ez Occam b√°csinak is jobban tetszik‚Ķ

(Sajnos, elfoglaltságom miatt nem tudok most részletesebben beszállni a vitába.)

előző 322/430. oldal 319 320 321 322 323 324 325 k√∂vetkező Ugr√°s a(z) oldalra

Free Web Hosting