[origo] c√≠mlap h√≠rek levelez√©s internet előfizet√©s [OK.hu]


T√ĖRT√ČNHETETT-E M√ĀSK√ČNT A VIL√ĀGEGYETEM SZ√úLET√ČSE?

előző 326/430. oldal 323 324 325 326 327 328 329 k√∂vetkező Ugr√°s a(z) oldalra
bnum2
2010. 06. 26. 10:20

Ami egy k√≠s√©rleti √©s kutat√≥ hely √©s nem Higgs-bozon elő√°ll√≠t√≥ berendez√©s.

Akkor a neve se LHC (Nagy Hadron√ľtk√∂ztető) lenne, hanem pl. HBG (Higgs-bozon gener√°tor). :O)

Nem kizárt, hogy valamibe belefogják magyarázni (a sötét energia után, bármi jöhet), de valójában SOHA nem fogják megtalálni.

Keres√©s√ľk olyan mintha k√ľl√∂n keresn√©k a macsk√°t√≥l a mosoly√°t.
/mint alice csodaorsz√°gban /

A keres√©s t√©nye bizony√≠tja, hogy gőz√ľk sincs arr√≥l, hogy mi az energia √©s mi az idő, de "t√©gl√°kat" csapkodnak egym√°shoz.
Mivel az iskol√°kb√≥l hasonl√≥ gondolati stukt√ļr√°j√ļ emberek j√∂nnek ki, s a lentiek bizony√≠tj√°k mennyire keverik a szezont a fazonnal, ez term√©szetes folyamat.
Ezért szaladnak az árnyékuk után. :O)
Anna Perenna
2010. 06. 26. 09:28

Ha nem lennének biztosak a Higgs-bozonok létezésében, akkor nem építettek volna ennyi pénzért olyan részecskegyorsítót, mint az LHC......
bnum2
2010. 06. 26. 07:32

a matematik√°ban elk√©pzelt dolgokkal is lehet sz√°molni: pl. egy fizikushallgat√≥ bar√°tomnak csoportelm√©letből olyan p√©ld√°t adtak fel, hogy sz√°m√≠tsa ki a SU(2)xSU(6) dekompoz√≠ci√≥j√°t. Nos, ha belegondolunk, hogy SU(6) jelenlegi tud√°sunk szerint nem l√©tezik, sőt, SU(5) is csak az Univerzum kezdeti időszak√°ban l√©tezett, amikor a Higgs-bozonok bet√∂lt√∂tt√©k rendeltet√©s√ľket


Ahogy a a Higgs-bozonok is csak elképzeltek.

Teh√°t ha elk√©pzelj√ľk, hogy az √©gi testeket az angyalok sz√°rnycsap√°sai hajtj√°k előre, akkor milyen k√∂zel lehet egym√°shoz k√©t angyal, hogy a keletkező turbulencia ne zavarja az előrejut√°st? :O)
bnum2
2010. 06. 26. 07:22

Ez pontosan √≠gy van. A "poh√°r-√°bra" egy idődiagram, ahol a l√°that√≥ univerzum k√©tdimenzi√≥s vet√ľleteit sorakoztatt√°k fel egy időtengely ment√©n.


(√Čs ha az √°ltalunk √©rz√©kelhető Vil√°gegyetem 3D-s, akkor annak is l√©teznie kell. O(0,0,0,T) - ahol T = 13,7 milli√°rd √©v.

Igen létezik.
Pont ott van, ahol √°llsz.


NEM! Ne terjeszd a h√ľlyes√©gedet. Nincs t√©rl√°t√°sod √©s cser√©lgeted a dimenzi√≥kat.

Teh√°t a "poh√°r-√°bra" egy idődiagram.
Ezen a diagramon hol a T0? A "poh√°r" alj√°n, vagy a sz√°j√°n√°l? A sz√°j√°n√°l, ott van a jelen pillanat, tőle balra a m√ļlt √©s a bal sz√©l√©n a O(0,0,0,T) pont.

Ezzel szemben te az állítod, hogy ahol állok, tehát itt és most van ez a O(0,0,0,T) pont.
Teh√°t most is mŇĪk√∂dik az ősrobban√°s √©n vagyok a k√∂z√©ppontj√°ban √©s a k√∂zvetlen k√∂zel√©ben se √©szlelhető belőle semmi.

Am√ļgy az X,Y,Z tengelyek koordin√°ta rendszert jelentenek, hogy ez mit jelent n√©zz ut√°na.
Szerinted azt jelenti, hogy a teljes teret kitölti az origó. Lehet kitalálni ilyen agyalágyult rendszert is, csak ez nem koordináta rendszer is.
Ez alapj√°n a "poh√°r" diagramod nem val√≥s, ha b√°rmely m√°sik pontot is √°br√°zolsz rajta az orig√≥n k√≠v√ľl.

Sz√°modra hasonl√≥an megoldhatatlan feladat meghat√°rozni a F√∂ld felsz√≠n√©nek koordin√°t√°j√°t is, hiszen hozz√°nk k√©pest itt van a talpunk alatt k√∂zvetlen√ľl, a k√≠nainak (stb.) meg sok km-el arr√©bb √©s neki is a talpa alatt.
Ennek a megoldása nem az, hogy mindenki az origo pontján áll, hanem egy alkalmas origot választva (pl. Föld középpontja) mindenki közel azonos távolságba lesz attól az 1db origótól.
Anna Perenna
2010. 06. 26. 06:51

Annyib√≥l igazad van, hogy a matematik√°ban elk√©pzelt dolgokkal is lehet sz√°molni: pl. egy fizikushallgat√≥ bar√°tomnak csoportelm√©letből olyan p√©ld√°t adtak fel, hogy sz√°m√≠tsa ki a SU(2)xSU(6) dekompoz√≠ci√≥j√°t. Nos, ha belegondolunk, hogy SU(6) jelenlegi tud√°sunk szerint nem l√©tezik, sőt, SU(5) is csak az Univerzum kezdeti időszak√°ban l√©tezett, amikor a Higgs-bozonok bet√∂lt√∂tt√©k rendeltet√©s√ľket, azt√°n lecs√∂kkent SU(3)-ra, akkor a fenti p√©lda csak az unit√©r szimmetri√°kkal val√≥ √∂nc√©l√ļ j√°tszadoz√°s.....
Ha valaha kider√ľl, hogy m√©gis van DVAG, javasolni fogom a Nobel-bizotts√°gnak, hogy Neked √≠t√©lje oda a Nobel-d√≠jat:))
astrojan
2010. 06. 26. 01:31

sem a bránelmélet, sem a féreglyuk elmélet mögött nem áll jelenleg semmivel sem több bizonyíték, mint az én ciklikus világmodellem, vagy akár Astrojan nyomógravitációja mögött.

Ez igaz, de.. matematikailag több alapjuk van, mint a ti elképzeléseteknek.
Ott a baj, hogy a tieteknek meg fizikai alapja nincs !!!!

T√©r nincs √©s g√∂rb√≠titek a teret, dimenzi√≥k nincsenek √©s keresitek az √ļjabb dimenzi√≥kat, szingularit√°s nincs √©s √ļgy sz√°moltok vele mintha abb√≥l keletkezett volna a Vil√°gegyetem anyaga, a matematikai modelleket √∂sszet√©vesztitek az anyagi vil√°ggal, a megfigyel√©s hat√°rozatlans√°g√°t √∂sszet√©vesztitek a l√©tez√©s hat√°rozatlans√°g√°val sat√∂bbi. Ez a baj..

K√∂veteled a matematik√°t, de nyitott kapukat d√∂ngetsz, mert a neml√©tező t√©rg√∂rb√ľlet matematikai le√≠r√°sa az anyagilag L√ČTEZŇź (de m√©g k√∂zvetlen√ľl ki nem mutatott) DVAG gradiens le√≠r√°s√°nak felel meg !! Ez√©rt Astrojan nyom√≥gravit√°ci√≥s elk√©pzel√©se nem siklik ki.. :)

A kvarkokkal is sz√°molsz pedig soha nem mutatt√°k ki, a gluonokkal is sz√°molsz pedig soha nem mutatt√°k ki, a t√©ridővel is sz√°molsz pedig soha nem mutatt√°k ki. A sz√°mokkal is sz√°molsz pedig soha nem mutatt√°k m√©g ki (nem a sz√°mok l√©teznek hanem mindig VALAMIT megsz√°molsz -anyagot vagy ak√°r fogalmakat-, ha nem √©rten√©d a k√©rd√©st).

hanjó
2010. 06. 26. 00:11

H√°t igen, egy kis mal√≠ci√°val √©rtettem, de t√©ny az, hogy v√°kuumos ejtőcsőh√∂z hozz√°f√©rt.
Anna Perenna
2010. 06. 25. 22:52

Igen, komoly matematika van m√∂g√∂tte: pl. siker√ľlt levezetni a luminozit√°s-t√°vols√°g-v√∂r√∂seltol√≥d√°s k√∂z√∂tti kapcsolat analitikus alakj√°t, √©s az elm√©let j√≥l korrel√°lt a nukleonszint√©zissel, √©s √∂sszeegyeztethető volt az Ia szupern√≥v√°k megfigyel√©si eredm√©nyeivel.....
Elminster
2010. 06. 25. 22:09

"... A mai vil√°gegyetem a poh√°r felső sz√©le. ..."
- A pohár szájának síkja a mai világegyetem, amit egy körlapnak ábrázolhatunk.

Ez pontosan √≠gy van. A "poh√°r-√°bra" egy idődiagram, ahol a l√°that√≥ univerzum k√©tdimenzi√≥s vet√ľleteit sorakoztatt√°k fel egy időtengely ment√©n. Van ennek k√©t k√∂vetkezm√©nye, amit fontos hangs√ļlyozni:
- a "pohár-ábra" csakis a látható univerzum méretváltozását szemlélteti
- a diagram semmik√©ppen nem tekinthető szab√°lyosan kiszerkesztett t√©ridő diagramnak, puszt√°n csak egy szem√©ltetőeszk√∂z

Nos, ennek a körnek a középpontjára kérdezek én rá.

A válasz evidens: MI vagyunk a kör középpontjában.
Azonban minden m√°sik galaxis minden m√°sik megfigyelője hasonl√≥ "poh√°r-√°br√°kat" rajzolhat, amelyen ő van a k√∂r k√∂zep√©n, √©s az √°ltala bel√°that√≥ univerzum m√©rete adja a poh√°r fal√°t.

(√Čs ha az √°ltalunk √©rz√©kelhető Vil√°gegyetem 3D-s, akkor annak is l√©teznie kell. O(0,0,0,T) - ahol T = 13,7 milli√°rd √©v.

Igen létezik.
Pont ott van, ahol √°llsz.
De mintha ezt m√°r kifejtettem volna kor√°bban bővebben is, l√°that√≥an eredm√©ny n√©lk√ľl. Mint m√°r mondtam: a jelenlegi univerzum minden pontja egyben a t√©rbeli kezdőpont is, illetve ha t√©ridőben dolgozunk, akkor a t√©ridőbeli kezdőpont az univerzum minden jelenlegi pontj√°t√≥l a (0,0,0,T) vektor v√©g√©n van.
Elminster
2010. 06. 25. 21:49

a doboz egy√ļttal vonatkoztat√°si rendszer is.

Ezt mondtam √©n is. Sőt, m√©g id√©zted is. Akkor hol a probl√©ma?
Mondjuk ott, hogy a fizikai val√≥s√°g k√∂sz√∂ni sz√©pen, de mŇĪk√∂dik ugyanazok a t√∂rv√©nyek alapj√°n akkor is, ha speciel k√∂zel-t√°vol nincs el√©g objektum egy elő√≠r√°sos vonatkoztat√°si rendszer felv√©tel√©hez?
Igen, mŇĪk√∂dik. Erre utaltam a k√©t ejtőernyős eset√©vel. A dolog, ami vel√ľk t√∂rt√©nik ugyanaz az √ľres semmiben zuhanva, mint amit Einstein egy liftf√ľlk√©ben gondolt v√©gig, mivel annak sz√©p merőleges falai vannak √©s t√∂k√©letes egy vonatkoztat√°si rendszer felv√©tel√©hez.

Mitől gyorsul a test akkor, ha nincs s√ļlyerő?

Ez most beugratós kérdés?
Term√©szetesen nem gyorsul. √Čs most figyelj! A s√ļlytalan testre teh√°t nem hat a s√ļlyerő (pontosabban: az erők eredője nulla), √≠gy nincs r√°hat√≥ gyors√≠t√≥ erő, ergo egyenesvonal√ļ egyenletes mozg√°st v√©gez. A szabadeső s√ļlytalan testhez r√∂gz√≠tett vonatkoztat√°si rendszer inerciarendszer.
Visszajutottunk ugyanoda, ami az első √°ll√≠t√°som volt (nem az eny√©m, √©n csak a fizik√°t mondom fel nektek): a szabadeső test inerci√°lis mozg√°st v√©gez, √©s hozz√° k√©pest mi, a f√∂ld√∂n √°ll√≥ megfigyelők v√©gz√ľnk gyorsul√≥ mozg√°st.

Egy√©bk√©nt ez a gyorsul√≥ mozg√°ssal kapcsolatos aszimmetria a megfigyelők k√∂z√∂tt m√°r m√°s fizikai t√©m√°j√ļ f√≥rumon felmer√ľlt. Ott is t√∂bben voltak abban a t√©vk√©pzetben, hogy a gyorsul√≥ mozg√°sok esete is relat√≠v: √©n a m√°sikat m√©rem gyorsul√≥nak, ő meg engem m√©r. H√°t ez nem √≠gy van. A megfigyelők k√∂z√ľl az v√©gez gyorsul√≥ mozg√°st, amelyik a segg√©n √©rzi a gyorsul√°s inerciaerej√©t.

Na j√≥, el√©gg√© elt√°volodtunk a t√©m√°t√≥l, √ļgyhogy r√©szemről itt befejeztem a fizikaoktat√°st.
bnum2
2010. 06. 25. 20:15

√Čvekkel ezelőtt f√≥rumozott itt egy Szugyi nickŇĪ f√≥rumt√°rs, aki a v√°kuumos ejtők√≠s√©rletek nagy tudora - volt.

Ne ess√©l t√ļlz√°sokba.
1 db elhib√°zott ejtők√≠s√©rlete volt, amit √©vekig magyar√°zott a laikus f√≥rumokon.
hanjó
2010. 06. 25. 19:55

√Čn is √≠gy √©rtettem, hisz' meg is jegyeztem azt, hogy t√©rbeni.
hanjó
2010. 06. 25. 19:50

"... A doboz csak egy segédeszköz, hiszen szépen megadja a fizikai vonatkoztatási rendszer alapelemeit. ..."
- K√ľl√∂nben k√©nytelen lenn√©l feltenni azt a k√©rd√©st, hogy: "Mi a k√ľl√∂nbs√©g egy krokodil k√∂z√∂tt?"

"... A Holdon p√©ld√°ul a l√©gellen√°ll√°s dolog fel sem mer√ľl, √ļgyhogy ha azt k√©pzelted hogy k√∂telezően kell egy √ľres doboz is a dologhoz, legal√°bbis az√©rt, hogy a l√©gellen√°ll√°st kiz√°rja, akkor rosszul gondolod. ..."
- Egyetlen test nem k√©pezhet rendszert, az√©rt kell rajta k√≠v√ľl m√©g legal√°bb egy m√°sik is.
A doboz (lift) nem √ľres, mert a megfigyelő benne tart√≥zkodik, a doboz egy√ļttal vonatkoztat√°si rendszer is.
(A l√©gellen√°ll√°st csak mint zavar√≥ t√©nyezőt eml√≠tettem.)

¬Ľ... Egy√©bk√©nt nem a "dobozhoz k√©pest" lesz s√ļlytalan a szabadeső test, hanem eleve alanyi jogon s√ļlytalan lesz ak√°r van ott doboz, ak√°r nincs. ...¬ę
- Te is és az általad idézettek is végeredményében rendszereket említenek.
Mitől gyorsul a test akkor, ha nincs s√ļlyerő?
(√Čvekkel ezelőtt f√≥rumozott itt egy Szugyi nickŇĪ f√≥rumt√°rs, aki a v√°kuumos ejtők√≠s√©rletek nagy tudora - volt.)
ardennek
2010. 06. 25. 19:37

A fekete lyuk tömegvonzását csak hozzágondolják a meglétét nem bizonyították.
tkoz
2010. 06. 25. 19:20

A csillagok fejlődnek √©s meg is halnak. A nap jelenleg H2-ből √°ll √©s a H2 fuzi√≥ja termeli a napenergi√°t. √Ām a h2 elfogy. Na ezt vagy t√ļl√©li a Nap, vagy nem. T√ļl√©l√©s set√©n olyan nagy hőm√©rs√©kletre hev√ľl, hogy a h√©lium fizi√≥ja beindul Itt m√°r olyan hőm√©rs√©klet keletkezik, hogy minden fuzi√≥ beindul √©s a mengyelejevi elemek mind k√©pződnek. Legutpols√≥ a vas mint elem. A vas a f√ļzi√≥s reakci√≥kat m√©rs√©kli √©s v√©g√ľl le√°llitja √ļgy hogy a nagy t√∂meg √∂sszeroppan (Szupernova keletkezik) semmi nem √°llitja meg a Nap √∂sszees√©s√©t ezekut√°n √©s annyira √∂sszesŇĪrŇĪs√∂dik, hogy a f√©nyt nem veri vissza visszaesik r√° a f√©ny.igy sug√°rz√°s szempontj√°b√≥l feket√©v√© lesz. Teh√°t csak a t√∂megvonz√°s erej√©ből lehet r√° k√∂vetkeztetni. Ez nevezik fekete lyuknak. √Ām enn√©l tov√°bbmentek, √©s minden k√∂zvetlen m√©r√©si bizonyit√©k n√©lk√ľl azt √°llitj√°k hogy ennek a v√©g√°llom√°sa a Sch. fekete lyuk melyből eltŇĪnik az anyag.
ardennek
2010. 06. 25. 18:13

Szerintem fekete lyuknak azt nevezik amiről nem tudj√°k micsoda.
Elminster
2010. 06. 25. 17:05

P√©ld√°d szerinti single megfigyelő mellett legal√°bb m√©g egy szabadon eső z√°rt dobozra is sz√ľks√©g van √©s abban, a dobozhoz k√©pest van s√ļlytalans√°gi √°llapotban a megfigyelő.
(De m√©g ez sem igaz teljesen, mert a szabades√©snek l√©g√ľres t√©rben kell t√∂rt√©nnie, k√ľl√∂nben a pillanatnyi sebess√©g a l√©gellen√°ll√°s miatt kisebb lesz gt-n√©l.)

Nem az √©n p√©ld√°m, de v√©g√ľl is megtisztelő, hogy ilyen nagy elm√©nek tartasz. A zuhan√≥ lift eredetileg Einstein p√©ld√°ja.
A doboz csak egy seg√©deszk√∂z, hiszen sz√©pen megadja a fizikai vonatkoztat√°si rendszer alapelemeit. MŇĪk√∂dik a dolog a doboz n√©lk√ľl is, l√°sd ejtőernyős√∂k: ha k√©t √∂sszekapaszkodott ember elereszti egym√°st, akkor az egyikhez viszony√≠tva a m√°sik zuhan√≥ ember egy centit sem mozdul sehov√°, azaz teljes√≠ti az inerciarendszer k√∂vetelm√©ny√©t, hogy hozz√° viszony√≠tva √©rv√©nyes Newton-I.
Persze l√©tezik a l√©gellen√°ll√°s, ami megkavarja a dolgot itt a F√∂ld√∂n. Annyira, hogy a l√©gellen√°ll√°s hozz√°ad√≥dik a gyorsul√°s inerciaerej√©hez, √≠gy a kettő egy√ľtt m√°r nagyobb a gravit√°ci√≥s erőn√©l, √ļgyhogy a levegőben zuhan√≥ test m√°r nem fog szabades√©sben mozogni, ergo nem is tekinthető szigor√ļan inerciarendszernek. (Ez√©rt is k√©t ejtőernyőst eml√≠tettem, azoknak nagyj√°b√≥l ugyanakkora a l√©gellen√°ll√°suk.)
A Holdon p√©ld√°ul a l√©gellen√°ll√°s dolog fel sem mer√ľl, √ļgyhogy ha azt k√©pzelted hogy k√∂telezően kell egy √ľres doboz is a dologhoz, legal√°bbis az√©rt, hogy a l√©gellen√°ll√°st kiz√°rja, akkor rosszul gondolod. Egy√©bk√©nt nem a "dobozhoz k√©pest" lesz s√ļlytalan a szabadeső test, hanem eleve alanyi jogon s√ļlytalan lesz ak√°r van ott doboz, ak√°r nincs.

Teh√°t a Hold √©s a mŇĪholdak inercia rendszerek, sőt a bolyg√≥k is.

Látod, rájöttél!
Annyit az√©rt hozz√°tenn√©k, hogy aminek √©rz√©kelhető gravit√°ci√≥ja van, az el√©g nagy ahhoz, hogy biztosan √°tl√©pje az √°ltrel lok√°lis inerciarendszerekre vonatkoz√≥ korl√°tj√°t. Viszont a mŇĪholdak, sőt az ŇĪr√°llom√°s j√≥ p√©lda. Azok inerciarendszerek. EgyszerŇĪen csak gondold el: inerciarendszer valami, ha nem √©szlel√ľnk benne semmi tehetetlens√©gi erőt. A k√∂rmozg√°s eset√©n mindenkinek szem√©lyes tapasztalat az inerciaerő, ami kifel√© pr√©sel minden t√°rgyat (l√°sd k√∂rhinta). Ezzel szemben mi van az ŇĪr√°llom√°son? Minden t√°rgy a F√∂lddel ellent√©tes falra van felkenődve? Term√©szetesen nem. Minden t√°rgy s√ļlytalan. Az ŇĪr√°llom√°s (√©s a mŇĪholdak) konstans szabades√©sben vannak, √≠gy term√©szetesen benn√ľk t√∂k√©letesen √©rv√©nyes Newton-I, azaz inerciarendszerek.

Egy√©bk√©nt az √°ltrel √°t√©rtelmezte az inerciarendszer fogalm√°t. Newtonn√°l m√©g nyugv√≥ vagy egyenesvonal√ļ egyenletes mozg√°st v√©gző vonatkoztat√°si rendszer volt. Einsteinn√©l az eg√©sz √°talakult a g√∂rb√ľlt t√©rben egyenesnek sz√°m√≠t√≥ p√°ly√°kon halad√≥ vonatkoztat√°si rendszerekre. Gyakorlatilag az inerciarendszer, ami √ļn. geodetikus p√°ly√°n halad a gravit√°ci√≥ g√∂rb√≠tette t√©ridőben.
tkoz
2010. 06. 25. 15:40

Sik nem lehet akkor a pontok nem lenn√©nek egyenlő t√°vol a kp-től, teh√°t g√∂mbh√©j lehetne, de az eggyel t√∂bbdimenzi√≥. Sz√≥val arra jutottam, hogy egy k√∂rvonalra van lek√©pezve a mai univerzum.
hanjó
2010. 06. 25. 15:22

"... A mai vil√°gegyetem a poh√°r felső sz√©le. ..."
- A pohár szájának síkja a mai világegyetem, amit egy körlapnak ábrázolhatunk.
Nos, ennek a körnek a középpontjára kérdezek én rá.
(√Čs ha az √°ltalunk √©rz√©kelhető Vil√°gegyetem 3D-s, akkor annak is l√©teznie kell. O(0,0,0,T) - ahol T = 13,7 milli√°rd √©v.

"... A poh√°ron bel√ľl nincs t√©r az√©rt √ľres! ..."
- A poh√°ron bel√ľl semmi sincs, mert az a m√ļlt metszeteit tartalmazza az idősk√°l√°n.
(Vulgárisan: az expanzió "filmkockái" - térbeni események.)
előző 326/430. oldal 323 324 325 326 327 328 329 k√∂vetkező Ugr√°s a(z) oldalra

Free Web Hosting