[origo] c√≠mlap h√≠rek levelez√©s internet előfizet√©s [OK.hu]


Vonz√°s taszit√°s

előző 5/9. oldal 1 2 3 4 5 6 7 8 9k√∂vetkező Ugr√°s a(z) oldalra
Gézoo
2012. 03. 13. 19:20

Az a meglepő, hogy minden vonz√°s az ellenkező oldalr√≥l tasz√≠t√°ssal egyen√©rt√©kŇĪ.. √©s minden tasz√≠t√°s az ellent√©tes oldalr√≥l vonz√°snak..

Időm√©r√©ssel sokszorosan igazolt, hogy mindig a lassult idő fel√© hat√≥ vonz√≥erőt √©rz√©kel√ľnk.

bnum2
2012. 03. 13. 17:40

Jó gondolat, csak be kéne bizonyítani.
Pl. a mozg√≥ F√∂ld t√∂megpontj√°ban √©s a Nap t√∂megpontj√°ban azonos √ľtemben k√©ne m√ļlnia az időnek.
Ebben az esetben a t√°vols√°guk nem v√°ltozna (√°lland√≥ √©rt√©k k√∂r√ľl oszcill√°lna).
Ellenkező esetben (√°lland√≥an) k√∂zeledn√©nek - t√°volodn√°nak egym√°st√≥l.
Gézoo
2012. 03. 13. 14:40

A vonz√°s √©s tasz√≠t√°s jelens√©g√©t alapvetően a rug√≥s vagy m√°gneses esetleg elektrosztatikus hat√°sokon √°t megismerő ember sz√°m√°ra √ļgy tŇĪnik, hogy m√©g ma sem √©rthető a k√ľl√∂nf√©le m√©rt√©kben lassult idő vonz√°st-tasz√≠t√°st meghat√°roz√≥ tulajdons√°ga.

Ha az √°ltrelt n√©zz√ľk, akkor szok√°s r√°mondani, hogy a t√©ridő geometri√°j√°t k√∂vető testet nem vonzza mag√°hoz a F√∂ld, hanem csak a t√©r geometri√°j√°t k√∂veti a mozg√°sa.

Pedig ha megford√≠tjuk az időlassul√°si √©rt√©kekből k√©pzett sorozatot, azaz ha az idő lassul√°s fel√ľl van-lenne akkor felfel√© vonzana .. azaz akkor a gravit√°ci√≥ tasz√≠t√≥ lenne.

Nyilv√°n ez √©rv√©nyes minden esetben. Vagyis minden olyan esetben is amikor egy adott pont fel√© haladva az időlassul√°s m√©rt√©ke n√∂vekszik vonz√°sk√©nt √©rz√©kelj√ľk, √©s a ford√≠tottja is igaz.

Olyan pont fel√© haladva, amely fel√© k√∂zeledve az időlassul√°s cs√∂kken a pontt√≥l tasz√≠t√°st √©rz√©kel√ľnk.

Vagyis minden tasz√≠t√°s √©s minden vonz√°s √∂nmag√°ban az időegys√©g hosszok t√©rbeli v√°ltoz√°saival le√≠rhat√≥.
felix44
2012. 02. 05. 21:50

Pedig erdemes lenne belatni azt, hogy minden, de abszolut minden a vonzason es taszitason alapszik.
Udv, Felix44
F√ļzerg√°n
2011. 12. 08. 06:12

A vonzás nem azonos a taszigálással, ez nyilvánvaló.
Ezért kár volt topikot nyitni!
felix44
2011. 12. 08. 01:23

P√©ld√°ul a tanul√°s folyamata j√≥ p√©lda erre. Az egyik, a tanit√≥, sug√°rozza az inform√°ci√≥t, mig a tanul√≥, a vevő, az mag√°ba szivja, megtanulja. Ez is egy t√∂k√©letes p√©ld√°ja a vonz√°s-taszit√°s akk√°r magasabb dimenzi√≥kban is t√∂rt√©nő megnyilv√°nul√°sait√≥l.
√údv, Felix44
felix44
2011. 12. 08. 01:19

A vonz√°s √©s taszit√°s, term√©szetesen minden magasabb dimenzi√≥ban is l√©tezik, csak akkor m√°r nem erőkről besz√©l√ľnk, hanem sikokr√≥l, terekről, kvadroterekről, √©s igy tov√°bb, a v√©gtelen dimenzi√≥kig. √Čs amint irtam m√°r, a vonz√°s √©s taszit√°s nemcsak az anyagvil√°gban, hanem a szellemvil√°gban is √©rv√©nyes√ľl, term√©szetesen. √Čs minden f√©le √©s fajta inform√°ci√≥megnyilv√°nul√°sn√°l is.
√údv, Felix44
felix44
2011. 12. 08. 01:14

Ha m√°r erőről besz√©l√ľnk, mint egy magasabb dimenzi√≥ban val√≥ egydimenzi√≥megnyilv√°nul√°sr√≥l, akkor az ir√°nyitotts√°ggal rendelkező erő egyik fele vonz√≥erőhat√°sban nyilv√°nul meg, m√°r az a fele, amerre mutat az erő, mig a m√°sik fele, amerről kiindul az erő, az m√°r a k√∂rnyezet√©re hat√≥ nyom√≥erőhat√°st k√©pviseli. Ahogy nincs j√≥ rossz n√©lk√ľl, nincs f√©ny s√∂t√©ts√©g n√©lk√ľl, √ļgy nem lehet nyom√≥erő sem vonz√≥erő n√©lk√ľl. Minden csak n√©zőpont k√©rd√©se, hogy honnan figyelj√ľk, √©szlelj√ľk. Ami egy egym√°srahat√°smegnyilv√°nul√°s, t√∂rt√©n√©s, impulzusakci√≥ egyik fel√©n nyom√≥erő, az a m√°sik fel√©n m√°r vonz√≥erő. Ugyanaz a t√∂rt√©n√©s, megnyilv√°nul√°s, de m√°s n√©zőpont, ez√©rt ellent√©tes. Ezek a hat√°resetek, ha egym√°ssal szemben t√∂rt√©nik az egym√°srahat√°s. De tudjuk, hogy a vonz√°s √©s taszit√°s ar√°nyosan √©rv√©nyes√ľl, az egym√°srahat√°s sz√∂g√©nek f√ľggv√©ny√©ben. Egydimenzi√≥s vektormatematika.
√údv, Felix44
astrojan
2011. 10. 17. 01:13

Vonz√≥erők nem l√©teznek.

Minden hat√°s nyom√≥erőkből √©p√ľl fel, egy gigantikus nyom√≥erő tengerben √©l√ľnk. A vonz√≥erők l√°tsz√≥lagosak √©s a nyom√≥erők lok√°lis gyeng√ľl√©s√©t/ kiolt√°s√°t/ kompenz√°l√°s√°t jelentik.

V√°kuumban (egy elk√©pzelt ide√°lis, t√∂k√©letes v√°kuumban ahol nincs anyag, sug√°rz√°sok sem) a vonz√≥erőket valaminek k√∂zvet√≠tenie kellene. De hiszen √©ppen most k√∂t√∂tt√ľk ki, hogy a v√°kuumban nincs semmi.

A v√°kuumot (re√°lisan, t√©nylegesen) kit√∂ltő energia (= DVAG) sz√°guld√≥ r√©szecsk√©kből √°ll, nevezz√ľk őket gravitonoknak. Ez az energia hihetetlen nyom√°s alatt tartja az atomokat fel√©p√≠tő r√©szecsk√©ket. Ez az energia term√©szetszerŇĪleg soha nem lehet negat√≠v teh√°t vonz√≥. Csak nyom√≥erő l√©tezik √©s ezt a graviton impulzusa okozhatja kiz√°r√≥lag a (graviton) menetir√°nyban, vonz√≥ graviton nem l√©tezhet.

Az elektromos t√∂lt√©sek okozta erőhat√°s √©s a m√°gness√©g is csak hasonl√≥ elven mŇĪk√∂dhet, teh√°t a m√°gneses p√≥lusok sem k√©pesek vonzani egym√°st, ez a vonz√°s l√°tsz√≥lagos √©s szint√©n a ny√≥m√≥erők helyi hi√°ny√°t jelenti.

felix44
2011. 09. 12. 13:50

Tulajdonk√©ppen a vonz√°s √©s taszit√°s kifejez√©sek mindent magukba foglalnak, ami a gravit√°ci√≥val, m√°gnesess√©ggel, elemi t√∂lt√©ssel, erős, gyenge, elektrom√°gneses erőterekkel, sug√°rz√°sokkal, sz√≥val majdnem mindennel kapcsolatban vannak. Ak√°r m√©g a tudatstruktur√°kkal is. Val√≥j√°ban minden egyes esetre k√ľl√∂n speci√°lis szavakat, megnevez√©seket kellene kital√°lni.
Üdvözlettel, Felix44
felix44
2011. 05. 04. 22:19

A vonz√°s tasz√≠t√°s nem nagyon vonzotta ide az embereket, pedig a tasz√≠t√°st figyelembe sem kell venni. De lesz m√©g szőlő √©s lesz m√©g l√°gy keny√©r...
√údv, Felix44
felix44
2010. 12. 19. 21:36

Úgy általánosságban a vonzásról van egy meglátásom.
Azt mondjuk, hogy az ellent√©tek vonzz√°k egym√°st. Nem az ellent√©tek vonzz√°k egym√°st, hanem az egym√°st vonz√≥ak ellent√©tekk√© v√°lnak, mert a vonz√°s hat√°s√°ra az egym√°shaz k√∂zeledőknek le kell győzni√ľk egym√°s k√ľl√∂nb√∂ző szintŇĪ megnyilv√°nul√°saikat, k√ľl√∂nb√∂ző finoms√°g√ļ, strukt√ļr√°j√ļ, sŇĪrŇĪs√©gŇĪ √©s m√©retŇĪ auraburkaikat, v√©dők√∂reiket.
√údv, Felix44
madarfutty22
2010. 09. 08. 21:48

Válaszod kiegészitésnek tekintem.
felix44
2010. 09. 08. 18:17

Entitás, a wikipédiából:
"valaminek a l√©tszerŇĪs√©ge, ahol a hangs√ļly azon van, hogy l√©tezik valami, √©s nem azon, hogy mi l√©tezik."

Szerintem minden l√©tező eset√©ben l√©tezik √©rtelem, ha nem m√°sk√©nt, akkor megnyilv√°n√≠t√≥ h√°tt√©r√©rtelemk√©nt. Nem csak a j√≥zan it√©lők√©pess√©gről van sz√≥, m√©gcsak nem is it√©lők√©pess√©gről, hanem csak reag√°l√≥k√©pess√©gről, ami az√©rt term√©szetesen egy√©ni it√©lők√©pess√©get, √©s ak√°r egy√©ni cselekv√©si v√°laszreakci√≥t is jelent. A gondolkod√°s minden esetben szubjektiv, √©s nem m√°s, mint bizonyos entit√°sok egym√°sk√∂z√∂tti szellemi √©rtelmi kommunik√°ci√≥s j√°t√©ka, √©leteleme. √Čs term√©szetesen ez√°ltal, ide-oda cik√°zva, √°lland√≥an befoly√°solj√°k a gondolattal kapcsolatban l√©vő, ak√°r gondolatsugall√≥, gondolatot l√©trehoz√≥, ak√°r gondolatolvas√≥, gondolatfelfog√≥ entit√°sokat.
√údv, Felix44
madarfutty22
2010. 09. 07. 17:45

Entit√°s alatt √©rtelmess√©get, j√≥zan it√©lők√©pess√©get √©rtek. Ennek nincs m√©rc√©je. Ezzel magyar√°zhat√≥, hogy a legmagasabb szintŇĪ tudom√°ny k√©pviselői sem √©rtenek egyet egym√°ssal. A szubjektiv gondolkod√°s befoly√°sol√≥ t√©nyező.
felix44
2010. 09. 04. 23:41

Nagyon √©rdekes a vonz√°s √©s tasz√≠t√°s k√©rd√©se. Minden l√©tez√©s, ami term√©szetesen valamilyen v√°ltoz√°st előfelt√©telez, bizonyos vonz√°s-tasz√≠t√°si √∂rv√©nyhat√°soknak a k√∂vetkezm√©nyei. Ak√°r axi√≥matikus kinyilatkoz√°snak is kijelenthetj√ľk.
√údv, Felix44
felix44
2010. 06. 21. 23:38

Helyesbítek én is egy kicsit, pontosítok:
A figyelmess√©g pedig a tudatoss√°gi szintek √©s a val√≥s√°gfolyamatok keresztmetszet√©nek l√°tsz√≥lagos viszonya, n√∂vekvő pozitiv ir√°nyban, a figyelmetlens√©g n√∂veked√©se pedig e keresztmetszet "0" fel√© tart√≥ negativ ir√°ny√ļ, cs√∂kkenő tendenci√°nak a megfelelő eredm√©nye. Tudjuk azt, hogy minden val√≥s√°gfolyamatnak az √©szlel√©s√©hez bizonyos egy√©ni tudatoss√°gi szint sz√ľks√©ges, √©s ebből term√©szetszerŇĪleg k√∂vetkezik, hogy min√©l nagyobb egy elemző entit√°s tudatoss√°gi szintje, ann√°l t√∂bbet √©s ann√°l jobban √©rtheti meg ez az entit√°s a vizsv√°lt val√≥s√°gfolyamatot. √Čs ezen entit√°sok lehetnek m√©g az emberek is, mi, a kis porszemek a hozz√°nk k√©pest √≥ri√°si nagy, fejlett entit√°sokhoz k√©pest, de ugyanakkor mi is √≥ri√°si entit√°sokat k√©pez√ľnk a hozz√°nk k√©pest miniat√ľr nanoentit√°sokhoz k√©pest. Minden viszonylagos, √©s csak ezt kell meg√©rteni, √©s ez√°ltal m√°r minden teljesen vil√°gos lesz.
Üdvözlettel, Felix44
felix44
2010. 03. 28. 21:44

Saj√°t gondolataimat √≠rtam le, saj√°t meggyőződ√©sem egy√©rtelmŇĪ kifejez√©sek√©nt, de att√≥l m√©g lehet le√≠rva m√°sok √°ltal is egyes bizonyos r√©szek t√∂bb√©-kev√©sb√© hasonl√≥ vagy elt√©rő v√°ltozatokban.
Üdvözlettel, Felix44
Priv√°t Emil
2010. 03. 26. 14:28

Elk√©pzel√©seid durva hib√°ival - ellentmond√°soss√°g√°val nem vagy tiszt√°ban. √ćt√©lők√©pess√©ged teljes hi√°ny√°ra utal, hogy megalapozatlan √©s haszn√°lhatatlan √∂tletekkel pr√≥b√°lod helyettes√≠teni a szakemberek √°ltal kidolgozott modelleket. Ut√≥bbiak m√°r ki√°lltak bizonyos pr√≥b√°kat - szemben a te primit√≠v √∂tleteiddel, melyek szart sem √©rnek.
madarfutty22
2010. 03. 25. 22:15

Ezt milyen szakirodalomból meritetted?
előző 5/9. oldal 1 2 3 4 5 6 7 8 9k√∂vetkező Ugr√°s a(z) oldalra

Free Web Hosting